A vészkorszakban magyar zsidók ezreit a deportálástól megmentő svéd diplomatáról nevezett elismerést azok vehették át, akik bátor kiállásukkal, életútjukkal példát tudnak mutatni a közéletben.
Az idei díjazottak:
– Kelbert Krisztina történész, muzeológus
(Az előterjesztő – Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke – Írja: “Kelbert Krisztina rendkívüli érzékenységgel és empátiával végzett kutatásai, hozzájárulnak az antiszemita előítéletesség visszaszorításához és a fiatal nemzedék toleráns attitűdjének kialakításához..”)
– Dr. Székely János püspök
(A Boldog Ceferino Roma Misszió, a Sója Miklós Nyitott Ház Szövetség elnöke, és a Mária Rádió fővédnökeként igyekszik elősegíteni a cigányság anyagi, szellemi, lelki és kulturális felemelkedését, a még fellelhető kulturális és szociális gátak leépítésének útjait keresi és fellép a történelmi hagyományú előítéletek ellen is.
A díjra Dr. Erdő Péter bíboros, Esztergom – budapesti érsek terjesztette fel.)
– Professzor Dr. Szita Szabolcs történész
(1990-ben két túlélővel megalapította a budapesti Holocaust Dokumentációs Központot, amely 2005-től miniszterelnöki támogatással közalapítvánnyá vált. Jelentős munkát végeztek a magyar zsidóság háborús és személyi veszteség feltárásában. Közel 200 főt javasoltak háborús embermentésért Világ Népeinek Igaza címre. 2001-ben minisztériumi felkérésre Ö írta az első magyar holokauszt tankönyvet, majd elindította az izraeli tanár továbbképzéseket. A díjra a Raoul Wallenberg Egyesület terjesztette fel.)
– Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere
(Irányítása alatt a kerület kiemelt figyelmet fordít és fordított a demokratikus és emberi jogokkal összefüggő helyszínek, terek, épületek rendbehozására a területén lévő nemzetközi gettó, a zsidóüldözések emlékeinek, emlékhelyeinek helyzetére a megemlékezések támogatására. Ilyen rendezvényeken méltató és emlékező beszédeket rendszeresen tart és kezdeményez is. Emberi magatartása, empatikus viselkedése az említett kérdésekben alkalmassá teszik a Wallenberg-díj elnyerésére. A díjra a Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége terjesztette fel.)
– Vadász Magda a Bét Jehuda világi vezetője
(Több civil, zsidó szervezetben dolgozik: 1991-ben női szervezetet alapított, majd ezévben belépett B’nai B’rith Budapest Páholyba, amelynek jelenleg alelnöke. Önkéntes munkát végez az Élet Menete Alapítványnál és a Komárnói Hitközségnél. Megválasztották a Bét Jehuda zsinagóga elnöki posztjára is. Ajánlói szerint önkéntesként soha nem ugrik el feladat elől, jó szervező és kommunikátor. Választott vezetőként aktív tagja a BZSH és a MAZSIHISZ közgyűléseinek. Kiemelt és nélkülözhetetlen szerepet visz a szlovák-magyar zsidó kapcsolatok ápolásában is, ahol jól hasznosítja tolmács szakmáját is. Fontos, hogy gyermekei – a szülők nyomán – is hasznos, elismert munkát végeznek a közösségért itthon és Izraelben egyaránt.
A díjra a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége terjesztette fel.)
– A PTE Wlislocki Henrik Szakkollégium
(A pécsi egyetemre bekerülő cigány/roma származású többségükben hátrányos helyzetű hallgatók egyetemi tanulmányaik elvégzésében való támogatása egyre nagyobb feladat a magyar oktatásügy előtt. A pécsi szakkollégium tutori rendszer működtetésével és különböző közösségi programok megvalósításával igyekszik a szakkollégisták intézményi kötődését elősegíteni és ezzel együtt az egyetemen való bentmaradásukat segíteni.
2013 és 2018 között a WHSz keretein belül komplex ösztöndíj program működött, melynek elsődleges célja az egyetemre bekerült hátrányos helyzetű főként cigány/roma hallgatók lemorzsolódásának megelőzése, egyetemi tanulmányaik minél sikeresebb elvégzésében való támogatásuk és a tudományos életbe való bevonódásuk elősegítése volt. A Wallenberg díjra a Wlislocky Henrik Szakkollégiumot a Kethanipe Egyesület terjesztette fel. )
Az ünnepségen Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára a példát mutató embereket méltatta és a közöny, az érzéketlenség, a feledés veszélyére figyelmeztetett.
Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete szerint mindnyájunknak felelőssége, hogy felemeljük a szavunkat a rászorulók, kirekesztettek védelmében, valamint “a rossz ellen, a hamis hírek és az eltorzított tények ellen”.
A díjat a Raoul Wallenberg Egyesület kezdeményezte azzal a céllal, hogy etikai mércét és példát állítson a magyar társadalmi- és politikai közélet elé. A díj azok áldozatos munkáját, emberi, közösségi magatartását ismeri el, akik tevékenységükkel, életútjukkal példát mutatnak a Magyarországon hátrányos helyzetben élők, diszkriminációt elszenvedők érdekében, az emberi és állampolgári jogok érvényesítésében kifejtett tevékenységükkel – áll a civil szervezet honlapján.
***
A Raoul Wallenberg embermentőről rendezett középiskolai vetélkedő döntőjét tartották a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) csütörtökön.
A verseny résztvevői
A Wallenberg nyomán címmel rendezett vetélkedőn Balogh Csaba közigazgatási államtitkár köszöntőjében kiemelte: Raoul Wallenberg a mai napig szimbolikus alakja az embermentőknek, és a diplomaták számára Wallenberg és az embermentésben részt vevő kortársai példaképek.
Az államtitkár közölte: a KKM örömmel ad otthont már hetedik alkalommal a Wallenberg középiskolai verseny döntőjének. Amikor legelőször elhatározták, hogy a tárca támogatja ezt a versenyt, azt a célt akarták szolgálni, hogy emlékezzenek a holokauszt áldozataira, felidézzék az embermentők tetteit és bátorságát, valamint hitet tegyenek amellett, hogy a holokauszt borzalma soha többé nem ismétlődhet meg.
Balogh Csaba közigazgatási államtitkár
Balogh Csaba hangsúlyozta: “közös feladatunk az emlékezés”, ami nemcsak a történtek felidézését jelenti, hanem fontos megismerni valamennyi történelmi szereplő felelősségét és összekapcsolni a logikai szálakat, hiszen csak így lehet tanulni a történtekből.
Kitért arra: hangsúlyozni kell az egyén felelősségét és választási lehetőségeit is. “Az egyén felelőssége arról szól, hogy tud-e választani jó és rossz között, hogy képes-e helyesen cselekedni, amikor kell” – mutatott rá.
Az államtitkár úgy vélte, Raoul Wallenberg ennek az egyéni választásnak és felelősségnek a szimbóluma. A szabad ember nem barátja a diktatúráknak, és ez vele kapcsolatban többszörösen is igaz: azt követően, hogy egy diktatúra rémtettei ellen küzdött, maga is egy másik diktatúra áldozatává vált – mondta.
Raoul Wallenberg svéd diplomata a második világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint húszezer magyar zsidó életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de források szerint még évekkel később is fogolyként élt. Utoljára 1945. január 17-én látták élve Budapesten.
