Összesen 210 találat (1 - 20) : Simon Tamás.
Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »
Finnország zsidó lakossága meglehetősen kicsi – nagyjából 0.03%-át teszi ki az ország népességnek – így feltehetőleg az a kép él az emberekben erről a kis közösségről, hogy nem is létezik. Éppen ezért, már e cikk elején ki kell emelnünk, hogy finnországi zsidóság nagyon … Tovább »
Vajon hogyan kommunikálhatott egy neológ rabbi az 1960-as évek elején, amikor nyilvánvaló politikai nyomás alatt kellett intézményét vezetnie? Nem csupán saját maga és családja megélhetéséért, de munkatársaiért, tanítványaiért, az intézményéért, annak történelmi hagyatékáért … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
Villányi Benjámin óva int attól, hogy a hazai neológia úgymond hozzácsapódjon a szerinte súlyos nehézségekkel küzdő konzervatív (masorti) mozgalomhoz.
Cikkében arra is utalt, hogy a hazai neológia az 1990-es években felvette a kapcsolatot a konzervatív mozgalommal, ám ez a kapcsolat … Tovább »
Sokunkban felmerülhet a kérdés, mire jó a művészet, de legfőképpen, mire jó a kortárs képzőművészet. Mi az a kortárs művészet? Néha maga a jelenség is nehezen értelmezhető. Hiszen a kortárs művészet célja nem csupán esztétikai élményt nyújtani, hanem provokálni, reflektálni … Tovább »
Lévai Jenő (1892-1983) népszerű újságíró, kiadó, a háborút követő néhány évben tucatnyi könyvet publikált a vészkorszakról. Azonban alig néhány évvel a karrierje 1948-as második csúcspontját követően ismét bukásra kényszerült.[1] Kiszorulását ezúttal a kialakuló diktatórikus … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Lévai Jenő emlékkonferencia
november 24. (péntek)
Helyszín: ELTE ÁJK Kari Tanácsterem (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
Az ELTE Kommunikáció és Média Tanszék szervezésében
Társszervezők: Magyar Újságírók Szövetsége és MTA Sajtótörténeti Munkabizottság
Médiapartner: … Tovább »
1837 júliusában több balatonfüredi zsidó fürdővendég, köztük Lőw Lipót (1811–1875) rabbi tette szóvá a Panaszok, javitások s szépitések javaslatoknak jegyzőkönyvében,[1] hogy tágasabb étkezőhelyre lenne szükségük. A panaszos bejegyzést így vezették fel: „Háladdatos érzelemmel … Tovább »
Az SZTE BTK és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem közös konferenciája
Háromnapos konferenciát szervez az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szeptember 19. és 21. között, Budapesten, a Rumbach Zsinagógában. A konferencia … Tovább »
Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »
Halmy Sándor hagyatéka
„…Tizenharmadik születésnapodon, édes fiam, mely vallásunk hagyományai szerint határkövet képez a zsenge gyermekkor és az ifjú között, egy tanácsot adok az életre. Légy mindig férfi! Vir integer! Légy a munkát szerető, a munkásokat mindenkoron megbecsülő, … Tovább »
Budapest-külvárosi gyerekként született-élt Rákoskerten. A zsidóság talán csak annyiban volt jelen az életükben, hogy nagyszüleinek testvérei látogatóba jöttek Izraelből. A kilencvenes évek elején, a középiskolát befejezve nem igazán tudott mit kezdeni magával, ezért tizennyolc … Tovább »
A köznyelv inkább Kistemplomnak hívta. A másik, a Nagytemplom 1873-ban épült, a kissé már romossá vált, szerény kinézetű régi helyett.
Fél évszázaddal később, ugyanabban a városban, de immár másik országban – a Szerb-Horvát-Szlovén (későbbi nevén Jugoszláv) Királyságban … Tovább »
A Misna Magyar Nyelven – A Magvak és az Ünnepek rendje.
Héber nyelvből fordította: Uri Asaf.
Izrael népét többször űzték el hazájából, a Szentföldről, de mindig visszatértek, mert örökségük miatt erre kényszerültek. Az örökség, maga a mózesi törvény, ismertebb … Tovább »
„Az oktatás szent ügye mindenkoron a legfontosabb és legszilárdabb talapzata vallásunk évezredes épületének.” (Goldberger Izidor)
A Tatán korábban működő magániskolák feloszlatására és egy egységes iskola létrehozására 1851-ben került sor. Ehhez hozzájárult egyrészt … Tovább »
Harsányi László szociológus, közgazdász, a HDKE volt igazgatója elhivatott kutató: egy évtized óta tárja fel korabeli újságcikkek, levéltári dokumentumok és más forrásanyagok segítségével az OMIKE történetét. Könyve alapján (A fényből a sötétbe – Az Országos Magyar Izraelita … Tovább »
A politikai cionizmust az Osztrák–Magyar Monarchián belül a változatosság és sokszínűség jellemezte, amiképp az egyes tartományokban élő zsidók is sajátos (elsősorban Bécs felé fenntartott) politikai-társadalmi kapcsolattal rendelkeztek. Mivel Herzl Tivadar mozgalmát Bécsből irányította, … Tovább »
Az Egyenlőség 1918. november 9-én, nem sokkal az őszirózsás forradalom után, felidézte a „magyar zsidóságnak páratlanul izgalmas” hetét. A „forradalmi események” Magyarország több pontján „anarchiához” vezettek, „a zsidók martiriumát és szenvedéseit” hozva magával. … Tovább »