Fröhlich Cukrászda vs. Carimama Pizzéria. A két hely – két világ. Az egyik: Magyarország egyetlen kóser cukrászdája a pesti zsidó negyed szívében. A másik a kóser fogyasztás iránti megnövekedett érdeklődés üdítő színfoltja. Mindkét hely tejes étkeket kínál.
Önképe … Tovább »

Ha létezik Pesten funky zsidó cucc, akkor a Steiner Zsófi-féle KosherCakes mindenképpen az.
Az ötlet pofonegyszerű: az elmúlt két évtized zsidó újjászületése mára „kitermelt” jó pár öntudatos és tradicionális háztartást vezető zsidó családot, ahol komoly igény van kóser … Tovább »

Valamennyi liszt, egy kis víz, élesztő és méz, kelesztés és sütés – ha a receptúrát nézzük, ennyi az egész.

De ha leülünk a szombati asztalhoz, hogy megszegjük, akkor azonnal megérezzük: a rövid szó mögött sokkal több van. A barchesz a szombat szinonimája. Nélküle nem … Tovább »

„Én csak szombatonként viszek kóser háztartást, akkor is csak húsos konyhám van. Ezzel könnyítek saját életemen, így nem tejes és húsos, hanem húsos és tréfli konyha között kell lavíroznom. Mivel hét közben tréfli a konyha, elég nagy takarítást kell rendeznem csütörtökönként” … Tovább »

Singer András 1961 óta vendéglátós. A rendszerváltás Moszkvában, a Kereskedelmi Kirendeltségen érte. Mire visszatért, magánkézben volt a karrierje. Mit tehetett mást, kezébe vette a sorsát. Így ma már se nem szakács, se nem szállodaigazgató, hanem étterem-tulajdonos, aki két sólet … Tovább »

Kajánul méregetjük a „János Vitézhez” címzett étterem ürességtől ásító területét, miközben a közvetlenül mellette lévő, zsúfolásig kihasznált, zsezsgő Yiddishe Mamma Mia egyik asztalánál várjuk, hogy végre ránk terelődjön az erősen leterhelt felszolgáló-raj figyelme.
Úgy … Tovább »

„Toszkánában megtetszett egy kolbász, hazajöttem és megcsináltam libából. Zsályával, édesköménnyel, római köménnyel, olasz íz, mégis zsidó étel. Mindig kell tudni megújulni, engem egész életemben a megújulás képessége vitt előre.” Rosenstein Tiborral ételről, életről … Tovább »

Jöjj és lásd, mikor Ábrahám először belépett a barlangba, fényt látott
és mikor felszállt a por, két sír bontakozott ki a sötétségből. És ekkor
Ádám, a képmása szerint felemelkedett, és látta Ábrahámot, és
mosolygott. Ekkor Ábrahám elhatározta, hogy ide fog temetkezni.

Agi Mishol az erdélyi Szilágycseh községben, holokauszt-túlélők
gyermekeként született 1947-ben, és 1950-ben szüleivel érkezett
Izraelbe. Tizennégy héber és két angol nyelvű kötete jelent meg. Számos
díj, köztük a Yehuda Amichai Költészeti Díj első kitüntetettje
Izraelben.

„Megmutatjuk, hogy képesek vagyunk új, nemzetközi színvonalú zsidó
designt teremteni” – vallja Darányi András. Az EightDays alkotócsoport a
kortárs design progresszív szemléletével értelmezte újra a zsidó
liturgia hagyományos tárgyait. A bemutatkozó kiállításon egyebek közt
egy formabontó, egyúttal formaalkotó hanukiát láthatott a közönség a
Filter Galériában.

Köves Slomó rabbi helyében mi nem hívtuk volna meg Tarlós István főpolgármestert az EMIH hanukai gyertyagyújtására, mert Csurka István visszaléptetése az Új Színház „intendánsi” tisztéből megkésett és felemás gesztus volt. Cikkünkre Köves rabbi válaszlehetőséget kért, és reflexióként, rövid bevezetővel a szerdai gyertyagyújtáson elhangzott beszédét küldte el, ahol Tarlós István volt a díszvendég.

A rabbikar megtámadva érezte magát, az országos főrabbi kinevezése elmaradt, a zárszámadást többen támadták, egyedül a pótválasztások zárultak osztatlan sikerrel. A 2012-es költségvetést ugyan a Mazsihisz vezetősége átverte a közgyűlésen, de a négy és félórás taktikai csata után egyetlen egy küldött sem utazhatott haza bizakodó jövőképpel.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija körlevélben magyarázta meg, hogy a
dilemmák ellenére miért hívták meg Tarlós Istvánt hanukai
gyertyagyújtásra. Mi inkább az alábbi levelet küldtük volna el a
főpolgármesternek.

A Negyed6Negyed7 Fesztivál a Hanuka nyolc napján át, december 20. és 28.
között kínál izgalmas programokat a budapesti hatodik és hetedik
kerületben – a vásárlásban vagy a bejglievésben megfáradt
karácsonyozóknak is, hiszen idén egybeesik a zsidó és keresztény ünnep, a
Hanuka és a karácsony.

A Mazsihisz vasárnapi küldöttgyűlésén a vezetőség szinte minden lépését
elégedetlenség fogadta. Az országos főrabbi cím adományozása botrányos
kudarcba fulladt. A vezetőségi pótválasztás során Heisler András került
be a hitközség vezető testületébe. Rövidesen videóval!

A “Hét a hétben” Sarah Gancher amerikai drámaíró és független magyar
művészek együttműködése eredményeként megvalósuló projekt, amely hét
olyan színházi eseményt foglal magába, amelyek a régi pesti zsidónegyed
múltját és jelenét vizsgálják. 

A brit zsidó író 2010-ben Booker-díjat nyert regénye, mely magyarul a
Noran Libro kiadónál jelent meg a napokban, három barát története
barátságról, szerelemről, hűségről, gyászról, zsidó identitásról.

“Ha a közgyűlés tagjai is alapot teremtenek arra, hogy visszaélés
legyen, az ugyanúgy érinetett. Ez lenne a válaszom. Ha tagja a
közgyűlésnek, ha nem. Mert ugyanazt csinálta, mint mások” – válaszolta
Streit Sándor, a BZSH elnöke arra a felvetésre, hogy a BZSH
menedzsmentjét és ügyvezetőjét a temetőbotrányban erkölcsi felelősség
terheli.

Heisler András volt Mazsihisz elnök és Radnóti Zoltán rabbi a BZSH közgyűlésén élesen bírálták a hitközségi vezetést a temetői állapotok miatt. Kunos Péter, a Számvizsgáló Bizottság elnöke lapunknak úgy fogalmazott: az alapszabály szerint a hitközség ügyvezetését terhelheti felelősség az ellenőrzés elmulasztásáért.

„Szédültem, zsongott a fejem, a levegő fogyott, a falak egyre
zsugorodtak. A keskeny utat mindig úgy képzeltem, hogy nem lehet rajta
nagyokat szökkenni, oldalirányban lépni, csak előre, mint Dorothy a
sárga köves úton. A keskeny út azonban sokkal rosszabb ennél.”