Az Izraeli Filmhéten, a Puskin moziban bemutatott „Hegymenet” kellemes estét hozó izraeli vígjáték.

Mark Zuckerberg a párizsi iszlámista mészárlások után szükségesnek tartotta, hogy felszólaljon „a világ bármely pontján élő muszlimok” védelmében.

„Csak elképzelni tudom a muszlimok rettegését attól, hogy most mások tettei miatt fogják üldözni őket”, … Tovább »

Úgy tűnik, eredményre juthat a honi és nemzetközi tiltakozás: a Klubrádió úgy értesült, hogy a székesfehérvári polgármester arra kérte a Hóman Bálint Alapítványt, hogy álljon el a szoborállítási tervétől. Cser-Palkovics András úgy fogalmazott: Székesfehérvár Önkormányzata most az ország és a város érdekeit szem előtt tartva arra kéri a Hóman Bálint Alapítványt, hogy gondolja át a szobor felállítását.

A katolikusok ne próbálkozzanak a zsidók áttérítésével – hangsúlyozza egy jelentős súlyúnak tűnő, új vatikáni dokumentum.

Hanukai gyertyagyújtás a tervezett Hóman-szobor helyén.

A Székesfehérvári Zsidó Hitközség és a Mazsihisz december 13-án vasárnap, 16:00 órai kezdettel hanukai ünnepséget szervez Székesfehérvárra, arra a Bartók Béla térre, ahol Hóman Bálintnak kívánnak emlékszobrot felállítani.

Mindezt … Tovább »

Közel három évtized után újra magyar filmet jelölt a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége a Golden Globe-díjra. Nemes Jeles László Saul fia című alkotása a legjobb külföldi film kategóriában esélyes az Oscar-díj főpróbájaként emlegetett Golden Globe-on. A Filmalap támogatásával már megkezdődtek Nemes Jeles László nagy érdeklődéssel várt következő filmjének, a Sunset-nek az előkészületei.

2016-ban végre önálló kötetben is megjelennek magyarul a jiddis irodalom klasszikusának elbeszélései a Zachor Alapítvány gondozásában. Ebből közlünk egyet az alábbiakban.

Az Izraeli filmhét vendége volt Eran Riklis, az egyik legismertebb izraeli filmrendező, akinek „Táncoló arabok” c. filmjét láthatta a magyar közönség.

Mostani filmjének és több korábbinak is izraeli arabok a főszereplői. Valójában őket araboknak vagy palesztinoknak kell … Tovább »

Versenytársak – interjú Heisler Andrással és Köves Slomóval, Bernard-Henry Lévy: A késelős intifádáról, Németország és a bevándorlás, Beszámoló a IV. Zsidó Filmfesztiválról, Kőszeghy Péter Gáli József életművéről, Berkovits György regényrészlete. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!

Eran Riklis Zaytoun című filmjét az Izraeli Filmhéten láthatta a közönség.

“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”

Hazánkban immáron tizennyolcadik alkalommal ünnepelhetjük a Hanukát nyilvánosan.

Klezmer-Hanuka-Jótékonyság – Mert segíteni jó!

A zsido.com számolt be róla, hogy egy amerikai, zsidó származású archezoológiával foglalkozó kutató megdöbbentő választ adott egy 13 éves zsidó kislány segítségkérésére.

Az ünnepre készülve Amerika ismét gyászol, noha a gyász lassan rutinszerű: 2015-ben eddig 352 lövöldözés volt az Egyesült Államokban. A legvalószínűbb, hogy a mostani elkövető, Syed Rizwan Farook magányos merénylő volt. De valóban hithű muszlim volt? Honnan jön a történetbe a szaúdi szál? Minden, amit most tudni lehet.

Kanada kormányával és egyes ottani szervezetekkel – különösen a magyar gyökerű zsidó közösségekkel – tárgyalt a kulturális együttműködés elmélyítéséről az elmúlt hat napban öt városban Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

…akit azonnal lelőtték, a Jerusalem Post tudósítása szerint. A támadó egy izraeli katonát és egy palesztin civilt sebesített meg. Az izraeli hatóságok szerint a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezethez tartozó palesztin férfi szervezte be a merénylet végrehajtóit, majd … Tovább »

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Ma már nem nagyon tartják számon, de Kellér Dezső, a magyar kabaré feledhetetlen alakja, a nótaszerző és „a konferanszié” ifjabb korában néha-néha a költészettel is megpróbálkozott. Voltak egészen „komoly” versei, melyekben az élet nagy kérdéseit boncolgatta, ám legtöbbször pesti életképeket örökített meg – röviden, szellemesen, hibátlan ritmusban, s ha magáról beszélt, legtöbbször finom öniróniával.

Huszár Gábor, Szentgotthárd fideszes polgármestere hétfőn közleményben kért elnézést “egy bizottsági ülésen nem a nyilvánosságnak szánt, a vita hevében szerencsétlenül megfogalmazott, kellőképpen át nem gondolt” mondata miatt.