Széder Krakkóban

Pészah a kedvenc ünnepem, gyermekkorom boldog em­lékei kapcsolódnak hozzá. Ezért egy kicsit elszomorod­tam tavaly tavasszal, ami­kor rájöttem, hogy kelet-európai utam miatt Krakkóban ragadok Pészahra. Ak­kor még nem sejtettem, hogy megment a Ronald S. Lauder Alapítvány.
A … Tovább »

Negyvenöt év után újra jesiva Budapesten

A magyar zsidóság történelme során mindig büszke volt híres, kiterjedt és rendkívül magas színvonalú jesiva rend­szerére. Ennek a rendszernek a legnevesebb jesivái közül néhány a pozsonyi, a hundsdorfi (hunfalui), a pápai, a ver­peléti, … Tovább »

Történészek két napja a Goethe Intézetben
Az Anschlusstól Kirjat Mattersdorfig

Ausztria hatvan évvel ezelőtti Németor­szághoz csatolása (helyénvaló az Anschlusst csatlakozásnak fordítani, mert a tör­ténteket meghatározóan elősegítették az osztrák nácik) elsősorban az ottani … Tovább »

Kiszely Gábor Érintsd meg az eget ujjaiddal… A modern héber irodalom Magyarországon az elmúlt esztendőkben az olvasóhoz került néhány izraeli re­gény, egyetlen elbeszélés-gyűjtemény, valamint egy … Tovább »

Feldmájer Sándor: Lapozgatás az Interneten
Staller Tamás: A filozófia és a zsidók
Novák Attila: Búcsú Hirschberg Gábortól
Hová tűntek a jemeni gyerekek?
Golan jubileum
Szefárd sérelmek és indulatok
Bennem látták az utolsó bástyát
Bacskai Sándor: A pozsonyi ortodoxia története
Szántó … Tovább »

Beszélgetés Katz Éliás volt pozsonyi főrabbival

Kérem, meséljen a családjáról!

A családom Német- és Morvaország­ból származik. A dédnagyapám szefárd volt, toscanino, viszont a család ortodox askenáz lett; nagyapám is, édesapám is a pozsonyi jesivában tanult. Úgyhogy, … Tovább »

Bár a pozsonyi zsidók létszáma a középkortól rendszeresen ismétlődő kiűzetések és az ezeket makacsul követő újabb letelepedések miatt gyakran vál­tozott, hitközségük mindig a legfontos­abbak közé tartozott. A mohácsi vész után, majd a harmincéves háború ide­jén a zsidó … Tovább »

Pozsony

július 31.

Azt mondja egy barátom, miért nem utazunk olyan helyre, ahol nincsenek zsi­dók, így úgysem nyugszom, és nem nya­ralás lesz e néhány nap, hanem munka. Szó, ami szó, igaza van.

Feltétlenül meg szeretném keresni pél­dául Alexander Ferot, a Szlovákiai Zsidó … Tovább »

„Tudom, hogy ami volt, elmúlt. A jiddis nem lesz még egyszer az askenázi zsidóság többségének az anyanyelve, és ugyanígy nem lesz még egy­szer egy vibráló intellektuális, politikai és ideoló­gia szekularizmus hordozója, ami egyszerre volt intenzíven zsidó és modem-világi. Ugyanakkor, … Tovább »

Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.

Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »

avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon

Spira Cvi Elimelech, a világ­hírű tudós és rabbi, aki a csa­ládfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbi­széket, s új hitközségében … Tovább »

A Szombat hasábjain különös vi­ta bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problé­máit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szer­zője, … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány

A szegények, árvák, betegek istápolásának törvénye végigkíséri a zsidóság történetét. Ennek intézményei Magyarországon is kiépültek és hatásosan működtek, míg meg nem semmisítették a gyámolítottakat és a fenn­tartókat, … Tovább »

„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimilá­ció – valószínűleg nem gondolkodha­tunk anélkül, … Tovább »

A Közép-európai Egyetem szervezésében, folyóiratunk, a Szombat közreműködésével kétnapos rendezvényre került sor idén júniusban, amely a zsidóságnak e térség demokratikus átalakulása utáni helyzetével, önképével, a zsidó értelmiség dilemmáival foglalkozott. Számos magyarországi … Tovább »

Ex-jugoszláv zsidók a délszláv háborúk után

A jugoszláv utódállamok háborúi szolgáltatták talán az első példát arra 1945 óta Közép-Kelet-Európában, hogy zsidónak lenni előny is lehet – az egymást öldöklő horvátok, szerbek és bosnyákok ugyanis a zsidókat többnyire … Tovább »

(Jacob Katz: Kifelé a gettóból. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Hungaria Judaica sorozat, 1995, 237 oldal, ára 420 Ft)

A jelentéktelen külső mögött ezúttal igen jelentékeny mű rejtőzik. Jacob Katz, pozsonyi rabbik leszármazottja, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzo­ra, a zsidó … Tovább »

Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban

„Amikor világos lett, elkezdtük fürkész­ni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pon­tok gyanánt. Vegyes érzelmekkel köze­ledtünk atyáink földjéhez.” – A fény­képen egy hatalmasnak tetsző, sötét … Tovább »

A bratislavai hitközséget nem jelzi tábla, az idegen akkor is könnyen elsétál a Kecske utcai, alacsony ház előtt, ha észreveszi a kaputelefon apró obec, kuchyna és klub feliratait. A konyhá­hoz le kell menni a volt óvoda udvará­ra. Az ebédlő ajtaját fél tizenkettőkor nyitják ki, … Tovább »

fehér zászló a babakocsira

tűzve

megáll a holtponton

a hópomponos csille

gázkamrák szellőzőturbinája

kikapcs

sissstereg a béléstégla

a krematóriumba vizet lőnek

egyet meghagynak

s melegedni

félénken de köréje dűlnek

albínó árnyak

emberek

az … Tovább »