Összesen 377 találat (361 - 377) : Pozsonyi Új szó.
Kerekasztal-beszélgetés a kóser élelmiszer gyártásról és kereskedelemről
Miután a magyarországi kóser ellátás nem mondható hiánytalannak, a Szombat szerkesztősége úgy látta, itt az ideje a siránkozás helyett valamiféle megoldást találni. Tudtuk, hogy sokan sokfélével próbálkoztak … Tovább »
Amikor Pesten, március 15-én kitört a forradalom, a pozsonyi születésű 26 esztendős Dux Adolf Nemzeti-dal fordításával, Diósy (Diósi) Márton hírlapíró pedig, az Első Magyar Zsidó Naptár szerkesztője ki a szabadságharc idején Kossuth titkára lett ünnepi vezércikkel köszönti … Tovább »
1992. november 18-án nagy nemzetközi érdeklődés közepette, az ausztráliai városokból, az Egyesült Államokból, Kanadából és Európából érkezett vendégek jelenlétében nyílt meg Sydneyben a világméretekben is párját ritkító intézmény. Alapítója az 1922-ben Sátoraljaújhelyen … Tovább »
(Hernádi Miklós: Ottó. Magvető Kiadó, 1990. 427. oldal, 86 Ft)
„A zsidóknak előbb a zsidóságot le kell győzniük, csak aztán érettek a cionizmusra” (Otto
Weininger: Geschlecht und Charakter)
„Magukban a nőkben minden személyes hiúság mögött még mindig ott van a személytelen … Tovább »
Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, … Tovább »
1992Néhány napos vita után apám világítson mécsese beleegyezett, hogy a pozsonyi jesivába utazzam. Ádáz csatát kellett vívnom, mert mitőlünk nem szoktak Pozsonyba utazni. A mi városunk áldott emlékű rabbija gyakran mondogatta, hogy Pozsony még a szemináriumnál1 is elfajzottabb … Tovább »
Memento 1944
A Mementó 1944 egy emlékmű felavatására utal, az Egy előítélet anatómiája pedig egy nemzetközi konferenciára. Mindkettőre a szlovákiai Dunaszerdahelyen került sor, októberben.
Az emlékmű két érsekújvári művész, Szilágyi Tibor szobrász és Baksa László … Tovább »
A Magyar Szabadságharc tábori rabbija, a hazai polgárosodás apostola
A Nyitra vármegyei vágújhelyi Einhorn család 1825-ben született Ignác nevű fiának átlagon felüli eszességét, sokoldalú képességeit már szülőhelyén a községi népiskola tanítói és középiskolai tanárai … Tovább »
Emlékek 1944 teléről
Ha a budapesti utcák, terek, házak mesélni tudnának, olyan történeteket hallanánk, amelyek a legvakmerőbb írói fantáziát is felülmúlnák. Talán jobb, is, ha mi, a későbbi korban születettek csak az áruval zsúfolt üzletek kirakatait látjuk, a gyerekzsivajtól … Tovább »
A hitleristák pozsonyi lapja, a Grenzhote írta ezt 1942. május 19-én gróf Esterházy Jánosról, a szlovákiai magyarság vezetőjéről, azt követően, hogy a parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagjaként, valamennyi képviselő közül egymaga szavazott az ország zsidó lakosságának deportálása … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
Ki volt Grünwald Béla?
A szlovák nacionalisták pozsonyi tüntetésein gyakori jelszó – „Csehek, gyalog vissza Csehországba!” és „Magyarok – a Duna másik partjára!”. De az is, hogy „Szlovákia a szlovákoknak – Palesztina a zsidóknak!”. Igaz ugyan, hogy egy vérbeli cionista … Tovább »
Az egykori feudális társadalmak polgári átalakulása világszerte, az olyan nemzeti társadalmakban is, ahol zsidó lakos viszonylag kevés volt, nagy társadalmi-politikai feszültségeket keltett. Sokkal inkább így volt ez a polgári átalakulás szempontjából megkésett Közép- és Kelet-Európa … Tovább »
Linksz Arthur: Harc a harmadik halállal
A feledést, az emlékek múlandóságát tartotta a szerző a harmadik halálnak, s hogy attól megmentse a század elejei falusi zsidóság maga által is átélt történeteit, neveltetése szokásait, szellemét, papírra veti curriculum vitae-je első … Tovább »
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
A mohácsi vésztől Buda visszavételéig
A MOHÁCSI VÉSZT követő idők háromfelé szakították az addig egységes országot s e három terület politikai struktúrájának megfelelően különbözőképpen alakult a zsidóság sorsa is. A zsidók sorsa legsúlyosabb a nyugati részen, … Tovább »
