Izrael jóváhagyta a Gázai övezet újjáépítésének első szakaszára vonatkozó tervet

A Netanjahu-kormány biztonsági kabinetje ma jóváhagyta azt az elvi döntést, amely lehetővé teszi egy nemzetközi békefenntartó erő (International Stabilization Force – ISF) belépését a Gázai övezetbe.

A kezdeményezés Donald Trump amerikai elnök húszpontos gázai béketervének egyik központi eleme, és célja az övezet háború utáni stabilizálásának elősegítése.

A döntéssel párhuzamosan a kabinet engedélyezte a Trump-féle Béketanács pilotprogramjának elindítását is. Ennek elsődleges feladata az alapvető közszolgáltatások helyreállítása, a humanitárius segítségnyújtás megszervezése, valamint ideiglenes lakhatási megoldások kialakítása azokon a területeken, amelyek már nem állnak a Hamász ellenőrzése alatt.

A kormány hangsúlyozza, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) továbbra is megtartja az úgynevezett „Sárga Vonal” menti állásait. A kabinet álláspontja szerint nem kerülhet sor addig kivonulásra, amíg a Hamászt teljes mértékben le nem fegyverzik, és a Gázai övezetet nem demilitarizálják teljes egészében.

Az ISF működéséhez Izrael jogi mentességet biztosít a nemzetközi szervezetekre vonatkozó izraeli törvény alapján. A békefenntartók az IDF-fel szoros koordinációban tevékenykednének azokban a térségekben, amelyek nem állnak ugyan izraeli katonai ellenőrzés alatt, de stratégiai jelentőséggel bírnak. Minden egyes külföldi kontingens belépéséhez külön jóváhagyásra lesz szükség a miniszterelnök, a védelmi miniszter és a külügyminiszter részéről.

A kabinet döntése szerint Izrael maga határozhatja meg, hogy mely országok küldhetnek katonákat a misszióba: csakis olyanok, amelyek békemegállapodást kötöttek az országgal, és nem folytatnak ellenséges diplomáciai vagy jogi fellépést vele szemben. Például ilyen lehet Uganda, Marokkó, Albánia és Kazahsztán. A tervek szerint a misszió kezdetben viszonylag kisméretű lenne, mintegy kétszáz főből álló nemzetközi személyzetet telepítenének a térségbe.

A Béketanács újjáépítési programjának első szakasza várhatóan Rafah térségében indul el. Az ideiglenes lakóegységekbe költözni kívánókat szigorú biztonsági ellenőrzésnek vetnék alá annak érdekében, hogy kiszűrjék a Hamászhoz köthető személyeket. Az izraeli és nemzetközi szervezők reményei szerint a program már a következő hetekben elindulhat. Amennyiben az első szakasz sikeresnek bizonyul, a modellt további gázai területekre is kiterjesztenék.

A kabineten belül nem volt teljes egyetértés. Becalel Szmotrics pénzügyminiszter fenntartásokkal támogatta a döntést, míg Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter ellene szavazott. Az ellenzők élén Orit Strock miniszter állt, aki szerint egy ilyen terv felháborodást váltott volna ki, ha azt az izraeli hadsereg vezetése terjesztette volna elő. Gideon Szaár külügyminiszter ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a program alapvetően nemzetközi kezdeményezés, amelynek végrehajtása nem kizárólag Izrael feladata.

A döntés fontos következménye, hogy lehetővé válhat a National Committee for the Administration of Gaza (NCAG) nevű szervezet megjelenése az övezet bizonyos részein. Ez a testület egyfajta technokrata, szakértői alapú közigazgatási struktúrát képviselne, amely a mindennapi irányítás és a közszolgáltatások működtetésének feladatait venné át.

A háttérben diplomáciai egyeztetések is zajlanak; izraeli és egyiptomi katonai vezetők Kairóban stratégiai tárgyalásokat folytattak a gázai újjáépítés következő szakaszáról. Források szerint Egyiptom keményebb álláspontot képvisel a Hamásszal szemben, mint például Törökország vagy Katar, és kész lenne a terrorszervezet által esetlegesen leadott fegyverek átvételére is. A tárgyalások egyik alapvető problémája továbbra is az, hogy a Hamász mindeddig nem mutatott hajlandóságot a lefegyverzésre.

Jerusalem Post