„A környék kész mitológia

A Zsidó Nyári Fesztivál keretein belül immár ötödik alkalommal került meg­rendezésre a zsidó könyvhét, ahol az érdeklődők idén is megismerkedhettek a zsidó könyvkiadókkal és régi-új kiad­ványaikkal, noha ezúttal elég szerény volt a termés. A Herzl téri könyvsátrak között a kiadók mellett minden évben ott találhatjuk a könyvnapok egyik osz­lopos tagjának, a Láng Téka nevű köny­vesboltnak a standját, ami gazdag kíná­latának köszönhetően, némi túlzással, az egész rendezvényt felöleli. Arról a kötetről ugyanis, amit itt nem lelünk fel, kár is tovább ábrándoznunk.

A könyvekhez és az olvasáshoz, azt hiszem minden gyűjtőnek számos személyes mániája kapcsolódik, ezek közül csak egyet emelnék ki, melyet Roland Barthes említ meg, nevezete­sen a kölcsönzött és birtokolt könyv közti fontos különbséget, ami sokak szemében komikusnak tűnhet. A könyvembereknek azonban nyilvánva­ló, hogy a könyv-fétis rituáléjának a ki­választás mellett megvásárlásának he­lye is lényeges eleme. Más azt egy szak­boltban lapozgatni, szagolgatni vagy a plázában, a saláta mellé a kosárba dob­ni. „A könyvnek meg kell adni a tiszte­letet, a könyv nem krumpli” – mondja Rédei Éva üzletvezető, a könyvárusí­tással kapcsolatban, és itt el is érkez­tünk írásunk tulajdonképpeni tárgyá­hoz, a könyvesbolthoz, amiből a látszat ellenére meglepően kevés van Buda­pesten. Könyvárus berkekben azt be­szélik csupán három: a Pont, az Írók Boltja és a Láng Téka. Régi adóságot törlesztünk tehát, amikor végre szót ej­tünk e kicsiny, már-már judaisztikai szakboltként működő Pozsonyi úti üz­letről, habár az olvasók közül nyilván sokan teszik fel magukban a kérdést: ki ne ismerné? És valóban, ki ne ismerné a Pozsonyi út lakóinak kedvenc könyvesboltját, ahol a vevőkör inkább szé­les baráti társaság, ahol mindig élénk csevegésbe csöppenünk, mintha egy klubba lépnénk be, és aminek visszaté­rő vásárlói a repülőtérről egyenesen ide sietnek, mondván, ez a zsidó köny­vesbolt. Nem véletlenül. A környék kész mitológia, az egyetlen a városban, ahol folyik még valamiféle civil zsidó élet, és ebben nem kis szerepe van a Láng Tékának. A több mint egy évtizede alakult, eleinte könyv­kiadással is foglalkozó első maszek könyvesbolt alapítóinak egyik célkitű­zése az volt – aminek bátran mondhatjuk, sike­rült megfelelnie -, hogy az általános könyvkínála­ton túl, a zsidó tárgyú könyvek szinte teljes vá­lasztéka megtalálható, vagy külföldi kiadványok esetén, rendelés útján, gyorsan beszerezhető le­gyen.

Könyvesboltba nem csak vásárolni járunk, olykor csak elnézegetjük a zsúfolt kirakatszekrényeket, vagy véges anya­gi készleteinken búsulva és a bőség za­varában tobzódva, fellapozzuk az újon­nan megjelent könyveket, jobb eset­ben meg Borgeshez hasonlóan csak azon szomorkodunk, milyen kár, hogy nem vihetjük haza, mert otthon már van egy példányunk. Meg még valami másért is, és ez az a bizonyos atmosz­féra, ami megmagyarázhatja, miért van Buda­pestnek csak három könyvesboltja. Az itt dol­gozók ugyanis tudják, hogy ez a szakma a könyv szeretetéről szól. Szenvedélyről és szakér­telemről.

Rédei Éva egyik leg­újabb büszkesége, a ná­luk is árusított In the Land of Hagar című, a magyarországi zsidóság történelmét feldolgozó, eddig csak idegen nyel­veken olvasható, gazda­gon illusztrált kötet. Ta­lán egy évtizedek múlva írt hasonló műben már a Láng Téka is helyet kap. Az ilyen szige­tektől úgy érzem, hogy mégiscsak élhe­tő ez a város.

Csáki Márton