Volodimir Grojszman (más írásmód szerint Hrojszman) személyében először választottak Ukrajnában zsidó származású miniszterelnököt. 

Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták.  Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.

Az … Tovább »

Az év elején Jani Rashidot, egy moszlim férfit, aki sokat dolgozott a különböző etnikai és vallási csoportok együttélését szolgáló projektekben, elöljárói közé fogadta a hitközségi elnök javaslatára a Bradfordi Reform Zsinagóga. Alighanem ez az az első ilyen eset a világtörténelemben.

A demokraták két elnökjelölt-aspiránsa élesen támadta egymást, értékítéletet, megbízhatóságot, tapasztalatot kértek számon egymáson a CNN hírtelevízió által meghívott vendégek jelenlétében a csütörtök este rendezett vitában New Yorkban.

Az első elemzések szerint … Tovább »

Németország történelmében először alkotnak törvényt a bevándorlók integrációjáról. A nagykoalíció a hét órás egyeztetésen a terrorellenes törvénycsomagot is tető alá hozta.

Törvénycsomagot készít elő a német nagykoalíció a menekültek integrációjáról. … Tovább »

Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük. 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége meghívására április 13-14. között Budapesten tárgyaltak Szlovákia, Csehország és Lengyelország legjelentősebb zsidó szervezeteinek vezetői. Kiemelt témaként szerepeltek a két napos tanácskozás napirendjén a kulturális és biztonsági együttműködéssel kapcsolatos kérdések.

Ez a legmagasabb rang, amelyet muzulmán tiszt elért az izraeli rendvédelmi szervnél – írja a BBC.

A migránsok és menedékkérők kezelését és az idegengyűlöletet találta a legnagyobb emberi jogi problémának Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint. A jogállam rombolását,  a sajtószabadság helyzetének romlását, a kormányzati korrupciót, a kisebbségek jogsérelmeit, az antiszemitizmust és a fogvatartottak helyzetét is felrója a jelentés.

Szlovákia történetében először került a fasizmus szó a kormány programjába. A közel 80 oldalas dokumentumban kétszer fordul elő.

Lehet-e egy zsidó arab?

Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.

Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idősebbek, mint ahogyan a tudósok korábban gondolták.

A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenőrzik az aláírásokat. … Tovább »

1947. április 12-én indultak az első vagonok, megkezdődött a csehszlovákiai magyarok kitelepítése. 

Lehet-e egy arab zsidó?

Egy tekintélyes izraeli politológus szerint Izraelnek belátható időn belül nincs esélye arra, hogy rendezze viszonyát a palesztinai arabokkal. A tartósnak ígérkező konfliktushelyzet kezelésére ötfajta lehetséges politikát vázol fel, de egyik megoldás sem éppen szívderítő.

„Ha … Tovább »

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) állampolgári bejelentésre eljárást indít Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban és annak internetes oldalán tavaly november 16-án megjelent “iszlámellenes” cikke miatt, mivel feltételezhető a “gyűlöletkeltés és kirekesztés”.

A … Tovább »

A program részeként előadások és panelbeszélgetések hangzottak el az európai holokausztról, Nehru szerepéről a zsidó menekültek Indiában történő befogadásáról.

2015 márciusától egy esztendeig Magyarország volt a kormányok közötti IHRA (Holokauszt Emlékezési Szövetség) … Tovább »

Izrael magyarországi nagykövete nem tűrte tovább a Magyar Hírlap publicistájának Tűrhetetlen címmel publikált cikksorozatát. A lap főszerkesztőjének, Petán Péternek írt, április 4-én kelt tiltakozó levelét, melyet a Szombat szerkesztősége is megkapott, s melyet az alábbiakban közlünk, Rogán Antalnak, Karas Mónikának és Széles Gábornak is elküldte.

Az Országgyűlés 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. 1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.