Zsidó öntudatra ébredésem­hez a történelem iránti ér­deklődésem adta a kezdő lö­kést.

A héber hamarosan az or­szág második legelterjed­tebb nyelve lesz – tréfál­koznak manapság Izrael­ben, utalva arra, hogy a több mint hatszázezer orosz ajkú beván­dorló teljesen átalakította az ország kommunikációs viszonyait. Jelenlétük mindenütt tapasztalható a hétköznapi … Tovább »

* 1908-1909: Kecskeméti Ármin: A zsidó iro­dalom története. Az Izraelita Irodalmi Társu­lat pályázatára érkezett mű i. e. 300-tól kö­rülbelül 1900-ig dolgozza fel azokat a műve­ket, amelyeket zsidó szerzők Írtak bármilyen vallási, világi vagy tudományos témában, bármely … Tovább »

(…) A héber irodalomtörténet és histo­riográfia jó alkalmat kínál arra, hogy meg­figyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnor­mális – története, újjászületése … Tovább »

A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.

Nem könnyű már azt sem meg­határozni, ki a zsidó? Izrael­ben … Tovább »

A cionista felfogásnak alfaja és ómegája volt az a tétel, hogy a zsidóság problé­mái a „galutban” (a szám­űzetés héber neve) nem oldhatók meg, az önálló állam viszont megvédi és megoltalmazza a zsidókat minden veszéllyel szemben. Az 1948 és 1990 közötti időszak történé­sei … Tovább »

A Yahalom Zsidó Szabadegyetem és folyóiratunk, a Szom­bat nagyszabású tudományos konferenciát szervez 1996 ja­nuárjában A magyar-zsidó irodalom létformái címmel, me­lyen külföldi előadók is résztvesznek Az Országos Rabbi­képző Intézetben és a Bálint Zsidó Közösségi Házban … Tovább »

A mi pártunk miért nem?

A Szombatot a hazai zsidó sajtó nagyon színvonalas orgánumának tartom. Rend­kívül érdekesek a számomra azok a cik­kek, amelyek a környező országok ma­radék zsidóságának életével és problé­máival foglalkoznak. Ez írások egyéb­ként a kor dokumentumainak … Tovább »

A SZOMBAT NYÁRI SZÁMÁBAN OLVASHATTÁK CHAIM GRADE VILÁGHÍRŰ REGÉNYÉNEK KÉT RÉSZLETÉT. AZ ALÁBBIAKBAN MÉG EGY FEJEZETET KÖZLÜNK ANNAK REMÉNYÉBEN, HOGY TALÁN AKAD MAGYAR KIADÓJA A TELJES MŰNEK

Reb Avraham-Sáje holnap eljön a bét-háMidrásba, talán még talmudtanítást is … Tovább »

A hívők képzeletében Jeruzsálem több volt, mint egyszerű város. Metaforává vált. Neve a szentsé­get és a békét jelképezte – és egyben mindezek ellenkezőjét is. A tiszta hitet gyakran váltotta fel az elvakult babona, és a hitvallás túlontúl gyakran fajzott há­borúvá, fanatikus … Tovább »

,,A HALÁLBÓL, a halálnak félelmé­ből indul el a Mindenség minden megismerése.”1

A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:

Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négere­ket képviseli…

Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizo­nyos elemeit tartalmazza. … Tovább »

A 14 ÉVES DIMITRIJ naponta másfél órát utazik Moszkvában a zsidó iskolába és ugyanannyit vissza. Mégis szívesebben jár ide, mint a régi államiba, amely gyalogosan mindössze nyolc percre volt a lakásuk­tól. „A különbség a két iskola között ég és föld” – mondja. „Nemcsak … Tovább »

(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)

HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »

Amikor feltesszük a kérdést: mi a zsidó irodalom, valójában nem arra kérdezünk rá, hogy ki a zsidó, mi a zsidó és miért zsidó?

(Mi az a zsidó irodalom? A kötet Hana Wirth-Nesher előszavával jelent meg a Jewish Publication Society kiadásá­ban. 280 oldal. Ára 43,95 USD kemény­kötésben … Tovább »

Amikor Luther Márton, akkor még névtelenül Augsburgban közre­adta a Liber vagatorumot, azaz „A tolvajok könyvét” 1512-ben, azt figyelte meg, hogy a tolvajok és csalók szóhasz­nálatában feltűnően sok a jiddis és héber szó.

S tüstént ráolvasta a következtetést, hogy a tolvajok … Tovább »

II. Vatikáni Zsinat, bíborosi körlevél – írott malaszt?

1993 JÚNIUSÁBAN baptista, evangélikus, református és római katolikus teológusokból álló munkacsoport tanulmá­nya jelent meg az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek soro­zatában ZSINAGÓGA ÉS EGYHÁZ címmel, alatta pedig a kérdés: … Tovább »

1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavarom­ban … Tovább »

BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon talál­ható.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét méré­sekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »

(Zsidóság, identitás, történelem. T-Twins Kiadó 1992. 193 oldal, 250 forint.)

1991 októberében, a Közép- és Kelet- Európában kezdődő földindulás után, kon­ferenciát rendeztek Tel-Avivban. Az előadások a zsidó identitás megújulásának problémáit kutatták a volt szocialista … Tovább »