Összesen 1,916 találat (81 - 100) : Nagy László G..
Írásomban Hangodi László: EMLÉKKÖNNY/V/ Tapolca Város Holokauszt Emlékkönyve 1944/45 című megindító művéről szeretnék hírt adni. A szerző történész, régész, Tapolca fő muzeológusa, több mint 30 tudományos könyv írója.
Az Emlékkönyv a holokauszt 80. évfordulóján, … Tovább »
Pécs szerb megszállása történetének megírása történészt próbáló feladat. Ennek alapvető oka a forráshiány, illetve a forráscsoportok töredezettsége. A történtek összefüggő, logikus rendben való leírását nehezíti, hogy az események több színtéren és több szinten zajlottak, … Tovább »
„Állandó szorongásban éltünk, mint egy kis állat, aki az ösztönében érzi, hogy egy nagyobb vadállat les rá.”
Dr. Körmendi István 1923. június 27-én született, abba az I. kerületi, Mészáros utcai lakásba, ahol az édesapja alapította az orvosi praxisát három évvel … Tovább »
Március 24-én lezajlott a jászapáti zsinagóga műszaki átadása, amely a TOP PLUSZ pályázati rendszer keretében újult meg. Az épület a jövőben a kultúrát fogja szolgálni, kis kamarakoncertek és előadások színhelyeként működik majd. A beruházás során megőrizték az eredeti … Tovább »
Lapunk egykori szerkesztőbizottsági tagja, Seres László saját blogján reagált Balázs Péter honlapunkon megjelent cikkére.
Részlet Seres László írásából:
“A miniszterelnök szoros viszonyt ápol Netanjahuval, de ennek nem az Izrael iránti szolidaritás az alapja, hanem a … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
A hvg360 interjút készített Jesse Eisenberg BAFTA-díjas amerikai színésszel az új, Rokonszenvedés című filmje apropóján. A több Oscarra jelölt alkotásnak – amelyben két amerikai unokatestvér indul holokauszttúrára Lengyelországban – Eisenberg az írója, rendezője és főszereplője … Tovább »
„Az új magyar zsidó tömeghangulat (…) forrásait nem az itthoni állapotokból eredezteti, érzületét egy az egyben importálja (onlájn) Izraelből, miközben az arab–zsidó konfliktus természetét mélyebben nem ismeri” – ezzel vádolja Novák Attila a magyarországi zsidóság „egyes … Tovább »
Élete kilencvenegyedik évében elhunyt Marianna D. Birnbaum irodalom- és kultúrtörténész, író, egyetemi tanár.
Marianna D. Birnbaum, született László Daisy, Los Angelesben élő irodalom- és kultúrtörténész, az University of California Los Angeles (UCLA) professzora, húsz évig … Tovább »
A rendkívül brutális gázai-izraeli háború és ennek hatásai messze túlmennek Izrael és a Közel-Kelet határain, és a világ zsidósága szempontjából perifériális magyar zsidóság egyes csoportjain is éreztetik hatásukat.
Ezek a csoportok az elmúlt években – talán a világban … Tovább »
Az alábbi írás egy olyan magyar építész-párosról szól, akik a maguk idejében meghatározó befolyást gyakoroltak a kortárs építészetre és Budapest arculatára.
Fejér Lajos (1877-1945) apja Weisz Jakab kárpátaljai fakereskedő volt, Máramarosszigeten. Az apa idővel a pesti … Tovább »
Budapest Főváros Levéltárába került be pár évvel ezelőtt Szilágyi Ernőnek (a Kasztner csoport tagjának, cionista vezetőnek, akit egyébként Cvi-nek hívtak a mozgalomban /1898-1973/) és családjának fontos hagyatéka.[1] A fond Szilágyi Ernő, Szilágyi László (a báty) és felesége, … Tovább »
Egy kis „hazatérés” Szögedébe…. Fél évszázad múltán gondolom így, hiszen ez a „városszerelmes” versgyűjtemény a hetvenes évek szegedi egyetemét járó és a Tiszatáj havilapban sűrűn publikáló Petrőczi Éva műveit tartalmazza.
Az előszót jegyző rajongó … Tovább »
Latabár Kálmán színművész, komikus életének három időszakát idézte fel iratai alapján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.
“Jegyzőkönyv Sz. Tibor gyanúsított kihallgatásárólBudapest, 1966. június hó 29.[…]KÉRDÉS: Mint a Budapest, XIV., Thököly út … Tovább »
Soha nem gondoltam volna, hogy valaha éppen róla fogok majd olyan történetet olvasni, amelybe belesajdul a szív. A tanárnőről, aki nem volt sem a gyerekek, sem a tanári kar kedvence, s a szülein kívül talán senkié sem.
Szinte mindenkihez volt egy találó, rossz szava, amit nyersen … Tovább »
1945. január 12-én az esztelen vérszomj 44 nő és 40 férfi életének vetett véget Budapesten, a szovjet csapatok által akkorra már körbezárt fővárosban. A tömeggyilkosságnak ma egy emléktábla állít mementót a Maros utca 16. szám alatt. Az elkövetők közül nem mindenki bűnhődött … Tovább »
Egy valamelyest is gondolkodó ember nem kerülheti meg a kihívást, amit Kövér László két minapi megnyilvánulása jelent.
Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, ellenségkereső, egyértelmű antiszemita utalásokkal átszőtt beszédet tartott … Tovább »
RUTTKAI ÉVA volt a SZÍNÉSZNŐ azokban az években.
Tündérkirálynő… minden, ami csillogás, siker, ragyogás, személyében volt a Vígszínház, azokban az években is, amikor az épületet a Magyar Néphadsereg Színházának nevezték. Mindezt csak azért írom, mert ebben a szerepben … Tovább »
A Nagykállói Zsidó Hitközség szervezésében a második gyertyát gyújtották meg csütörtök este a zarándokházban rendezett ünnepségen a hitközség tagjai.
“Az első gyertyát Gál Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke, a másodikat Juhász Zoltán … Tovább »
Borbás Gáspár, a magyar labdarúgó-válogatott első gólszerzője – aki ötször nyert bajnoki címet a Fradival – szabadkőműves páholy tagja volt, a nyilas vészkorszakban embereket mentett, a kommunista diktatúra idején pedig reménykedett, hogy elkerüli a kitelepítést. A Ferencváros … Tovább »