Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

Nemes Jeles László, a cannes-i nagydíjas Saul fia rendezőjének rövidfilmjei és a díjnyertes mű referenciafilmjének tekintett Jöjj és lásd! című orosz nagyjátékfilm vetítése 35 mm-es filmkópiáról az Örökmozgóban.

A kötelező holokauszttantárgy bevezetése a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nagy vitát gerjesztett. A történészek véleményét már közvetítettük, most a Jobbik küldte el válaszait a témában, de nem mentünk el a párt holokauszthoz, a zsidósághoz fűződő kapcsolata mellett sem. Válaszában Vona Gábor még a Jobbik filmfinanszírozási terveibe is beavatott minket.

A gyöngyösi gettó 1944-es kiürítésének napjára emlékeztek közösen a zsidó közösségek és a történelmi egyházak vasárnap a Heves megyei településen.

Anne Frank naplója a Metró Galériában

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

A zsűri tagjai elragadtatottan nyilatkoztak a filmről. Sophie Marceau elmondása szerint soha nem látott még olyan filmet, mint a Saul fia, mely tegnap este elnyerte a zsűri Nagydíját a 68. cannes-i fesztiválon a technikai Vulcain-díjjal egyetemben, miután a FIPRESCI-díjat és a francia Francois Chalais is begyűjtötte.

Herman Wouk Pulitzer-díjas amerikai író 100 éves, 1915. május 27-én született.

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

A világ legrangosabb mozgóképes eseményének, a cannes-i filmfesztiválnak a revelációja volt az elsőfilmes Nemes Jeles László Saul fia című alkotása. A film végül a zsűri nagydíját, a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díját és a francia Francois Chalais-díjat is megkapta.

A Sonderkommandós Saul Ausländert, akinek sorstársai gázkamrákba terelése, a holttestek eltakarítása a feladata, az Amerikában élő költő, Röhrig Géza alakítja. Az egyszerre nyomasztó és felemelő film új vizuális utat nyitott a holokauszt ábrázolásában. Szentgyörgyi Rita interjúja.

Nemes Jeles László filmje, a Saul fia kapta a zsűri Nagydíját a 68. cannes-i filmfesztiválon vasárnap este.

Interjú Mérő Verával

Hetven évvel ezelőtt az akkori magyar állam a legnagyobb bűnt követte el állampolgáraival szemben. Miután több évtizeden át tudatosan gerjesztette az indulatokat zsidó honfitársainkkal szemben, a kirekesztés és megbélyegzés eljutott a fizikai megsemmisítéshez. A gettókba zárás, a deportálás végső állomásai a koncentrációs táborok voltak, ahol közel 600 ezer magyar állampolgár, felnőtt és gyerek, nő és férfi pusztult el. Egyetlen bűnük zsidó vagy cigány származásuk volt.

Váratlan, kétharmados arányban nyert a Mazsihisz rendes tisztújításán Heisler András, akinek megbízatása négy évre szól. Részletes tudósítás.

Felemás emlékév: Gadó János, Heisler András, Wekerle Szabolcs.
Holokauszt és irodalom: Jean Améry, Esztergályos Károly, Márton László (Párizs). Kövér György Tiszaeszlárról, Vanessa Lapa filmrendező Himmler naplójáról az ágy alatt.