Színész, rendező, dramaturg, író, színházigazgató. Kedves, udvarias. Két lábon járó színháztörténet, büszke arra, hogy a magyar színjátszás legnagyobbjait ismerhette, dolgozhatott velük. Édesapja, Verebes Károly szintén színész volt, általa már gyermekkorában a „szent szörnyek” közelébe került. Markáns véleménye van a színházról, a szakmáról. Állítja, a politikának nem lenne keresnivalója a színházban, noha eddig minden hatalom igyekezett kisajátítani. A művészi színvonal az egyetlen értelmes mérce, a színháznak mindenkoron az emberről, az egyetemes emberi kérdésekről kell szólnia. Sajnálja, hogy eltűnt a palettáról a kabaré. Verebes Istvánt Nagyváradon kérdezte Simon Judit.

Hetven évvel ezelőtt az akkori magyar állam a legnagyobb bűnt követte el állampolgáraival szemben. Miután több évtizeden át tudatosan gerjesztette az indulatokat zsidó honfitársainkkal szemben, a kirekesztés és megbélyegzés eljutott a fizikai megsemmisítéshez. A gettókba zárás, a deportálás végső állomásai a koncentrációs táborok voltak, ahol közel 600 ezer magyar állampolgár, felnőtt és gyerek, nő és férfi pusztult el. Egyetlen bűnük zsidó vagy cigány származásuk volt.

Schmidt Mária beveti politikai szövetségeseit a Sorsok Házáért folytatott harcban. De biztos jó az, ha az emlékezetpolitikát a politikai erőviszonyok határozzák meg a szakmaiság és a társadalmi konszenzus helyett?

Másfél éve húzódik a Sorsok Háza kálváriája. A projekt jelenleg … Tovább »

Gerő András 10 zsidó? című cikkében hevesen ostorozza a Mazsihisz idei 1 %-os kampányát. Nem tetszik neki, amihez persze joga van. Véleményét azonban oly’ mértékben vezérli a Mazsihisz és annak elnöke elleni indulat, hogy számos tartalmilag is hibás megállapítás és helytelen összefüggések … Tovább »

Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról… 

Tegnap bejutottam a “Sorsok Házába”. Bejárhattam az egyelőre üres kiállítótermeket, és meghallgathattam Schmidt Mária prezentációját. Józsefvárosi önkormányzati képviselőként érdemeltem ki ezt a lehetőséget. De ott volt az MMA-vezér Fekete Györgyis, hogy ne érezzem magam egyedül. … Tovább »

Helyszíni bejárás keretében mutatta be a Józsefvárosi Pályaudvar helyén létesülő emlékhely, a “Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ” részletes koncepcióját Schmidt Mária a józsefvárosi önkormányzat képviselő-testületének, valamint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vezetőinek – tájékoztatta józsefvárosi önkormányzat szerdán az MTI-t.

Zsidóság, Izrael, antiszemitizmus és a vészkorszak témája is jelen van a Könyvfesztiválon kínált könyvekben. Válogatás a 2015. április 23. és 26. közt a Millenárison (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.) megrendezésre kerülő Könyvfesztivál programjaiból.

Gerő András és a Mazsihisz 1%-os kampánya

Az emberiség történetének legtragikusabb időszakként emlékezett a holokausztra a népirtás emléknapján, csütörtökön Budapesten, a Páva utcai emlékközpontban az Amerikai Egyesült Államok nagykövete.

Colleen Bell (képünkön) úgy fogalmazott: emlékezni kell ezekre az … Tovább »

 A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

A Holokauszt Áldozatainak Emléknapján, 2015 április 16-án, az Uránia Nemzeti Filmszínházban Lázár János miniszter, Pálinkás József, az MTA volt elnöke és Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt vezérigazgatója mellett Heisler András, a Mazsihisz elnöke is beszédet mondott, melynek … Tovább »

Ebben az évben is hatalmas, becsülhetően több tízezres tömeg vett részt a vészkorszak áldozataira emlékező Élet menetén. A gyülekező a Dohány utcai zsinagóga környékén volt. Semlegesnek maradni kevés – mondta felszólalásában Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester. … Tovább »

A múltunkra büszkék lehetünk, a jövőnket építsük együtt!

A holokauszt 70 program indítása a zsidó közösséget a gyakori emlékezetpolitikai torzulások miatt már amúgy is frusztrált állapotban találta.

JÓ KEZDET. A holokauszt-emlékév jó szándékú kezdeményezésként indult. A kormány méltó módon kívánt emlékezni a hetven éve … Tovább »

Közösségi dokumentumfilm, rendezte: Spitzer Barbara (a Glaser Jakab Alapítvány produkciója).

Az ügyészség úgy döntött, nem indít nyomozást ellene holokauszttagadásért, pedig Németh György szerint tényleg nem volt roma holokauszt Magyarországon. A szociológus-közgazdász a Mandinernek elmondja: „Európa utolsó etnonacionalizmusa” épül a szemünk láttára; a cigányság „foglyul ejtette önmagát”; és szerinte nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Németh úgy látja: „ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”.

Mit tudunk a dualizmus és a két világháború közötti Magyarország nagyiparának és pénzügyi világának vezető személyiségeiről? Alig valamit. Viszont: örvendetesen szaporodnak az ilyen jellegű munkák, monográfiák – jegyzi meg Haraszti György egyetemi tanár előszavában, amelyet Guba Ildikó Buday-Goldberger Leó életét és munkásságát bemutató „könyvterjedelmű tanulmányához” írt.

Közel két évig tartó munka- és tárgyalássorozat eredményeképpen korrigálták az új Nemzeti Alaptanterv zsidóságot érintő részeit.