Magyarország javított, Izrael rontott megítélésén a demokráciapercepciós kutatásban

A világ legnagyobb demokráciapercepciós kutatása idén is megvizsgálta, hogyan látják az emberek a világ országait, a demokrácia működését és a nemzetközi konfliktusokat.

A több mint 94 ezer ember megkérdezésével készült felmérés alapján készült kedveltségi rangsor szerint az Egyesült Államok a világ öt legrosszabb megítélésű országa közé csúszott vissza, a negatív listát Izrael, Észak-Korea és Afganisztán vezeti. Ezzel szemben a legkedveltebb országok továbbra is Svájc, Kanada és Japán – írja a penzcentrum.hu.

A kutatás Magyarország számára meglepően kedvező eredményeket hozott: több demokratikus mutatóban is a nemzetközi élmezőnyben végzett.

A Nira Data és az Alliance of Democracies Foundation által készített Democracy Perception Index 2026-ban több mint 94 ezer ember véleményét gyűjtötte össze, 98 országból. A kutatás nemcsak azt vizsgálta, hogyan látják az emberek a világ országait, melyiknek negatív és melyiknek pozitív a megítélése, hanem azt is, hogyan értékelik saját demokratikus rendszerük működését, a választásokat, az állampolgári ismereteket és a politikai intézményekbe vetett bizalmat. A Visual Capitalist ez alapján a kutatás alapján egy listán gyűjtötte össze, hogy melyek a világ legnépszerűbb és legkevésbé kedvelt országai.

A felmérés egyik legnagyobb meglepetése, hogy az Egyesült Államok immár a világ öt legnegatívabban megítélt országa közé tartozik. A nettó megítélési mutató alapján az USA mínusz 16 pontos eredményt ért el, amivel olyan országok közelében szerepel a rangsorban, mint Irán, Afganisztán vagy Észak-Korea. A kutatás szerint az amerikai megítélés már második éve romlik, különösen Európában és az amerikai kontinensen.

A rangsort holtversenyben Svájc és Kanada vezeti, mindkettő 36 pontos nettó megítélési mutatóval rendelkezik. Őket követi Japán 34, valamint Svédország 33 ponttal. Az első tíz helyezett között leginkább fejlett, politikailag stabil országok találhatók. Az elemzés szerint Kanada, valamint olyan európai országok, mint Svájc és Olaszország (+32) iránti pozitív globális megítélés több tényező együttes hatását tükrözheti, ideértve a belföldi stabilitást, az életminőséget, a diplomáciai pozíciójukat és a viszonylag nyitott társadalmukat.

A pozitív megítélés kiterjed olyan fejlett országokra is, mint Ausztrália és Új-Zéland (mindkettő +30), valamint jelentős ázsiai gazdaságokra, mint Szingapúr és Dél-Korea (mindkettő +21). Bár Magyarország a pozitív megítélésű országok között található, mindössze a top40-be fért be: a 38. helyen áll, 7 ponttal. A kutatásban résztvevő, régiós országok közül Ukrajna, Lengyelország és Ausztria is megelőz bennünket.

Az Egyesült Államok és az említett közel-keleti országok meleltt India (-2) és Pakisztán (-9) egyaránt több negatív, mint pozitív választ kapott, akárcsak Nigéria (-3), Oroszország (-11) és Szaúd-Arábia (-1). Egyetlen ország sem szerepel azonban rosszabbul, mint Izrael, amelynek nettó megítélési pontszáma -24 lett. Az ország körüli viták az elmúlt években fokozódtak a Gázában, valamint Libanonban, Szíriában és az Iránban zajló konfliktusok miatt. Izraelt a negatív lista élén Afganisztán és Észak-Korea követi (mindkettő -19).

Magyarország több demokratikus mutatóban élen jár

A felmérés egyik legérdekesebb eredménye, hogy bár Magyarország a pozitív listán nem végzett az élen, országunk több olyan mutatóban is a világ legjobban teljesítő országai között szerepel, amelyek a demokratikus rendszer működésével kapcsolatos állampolgári attitűdöket mérik. A világ legtöbb országában például az emberek úgy érzik, hogy a választásoknak van hatása országuk politikai változásaira, és a legpozitívabb értékelések között Magyarország neve is szerepel. Dél-Korea és Tajvan mellett a magyarok bíznak leginkább abban, hogy a választások valóban képesek meghatározni az ország jövőjét.

A Democracy Perception Index külön vizsgálta azt is, hogy az emberek mennyire érzik úgy: tisztában vannak országuk politikai rendszerének működésével. Ebben a kategóriában hagyományosan az északi országok teljesítenek jól, idén azonban Magyarország is a legjobb eredményeket elérő országok között szerepelt. A kutatás szerint a magyarok a svédekkel, norvégokkal és dánokkal együtt azok közé tartoznak, akik a legnagyobb arányban érzik úgy, hogy értik a politikai intézmények működését és eligazodnak a közéleti folyamatokban.