Mindenki tudja, hogy ki Fülig Jimmy, Buzgó Mócsing vagy Senki Alfonz. Mindannyian Rejtő regényhősei, akiknek már az elnevezésük is elképesztő tehetséget sejtet. Rejtő zseni volt, ami későn derült ki, zsenialitásánál ugyanis csak bohém természete volt erősebb.

Az elemi iskolában … Tovább »

Alija 60 év fölött

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.

Egy avatás előtt álló rabbinövendék vonzódni kezd a női ruhákhoz…

Budapesten nincs szükség újabb holokausztközpontra, de az együttélés derűsebb emlékeinek felidézésére igen.

Modern múzeumokat ma úgy terveznek, hogy párhuzamosan álmodják meg a beltartalommal az épületet, mely maga is szellemi üzenet hordozója.

A Magyar Hírlap június 29-i cikke az alábbiakról tudósít:

Nincs akadálya a Rumbach utcai zsinagógafelújítás megkezdésének, az Együttélés … Tovább »

Megbukott a Sorsok Háza eredeti koncepciója az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó személyes megbízottja szerint. Andrew Baker tegnap egy budapesti sajtótájékoztatón már arról beszélt, immáron csak az a kérdés, mi lesz … Tovább »

2015. június 20. szombat este, 10 órától: Dohány utcai zsinagóga, Magyar Zsidó Múzeum, Magyar Zsidó Levéltár, Goldmark terem, Zsidónegyed séták, Klezmer éj – sok zenével, táncolni szabad.

Ismerd meg, fedezd fel, fogadd el!

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége … Tovább »

Spiró György Diavolina című regénye Makszim Gorkij életének utolsó szakaszát mutatja be a sztálini diktatúra éveiben.

…szerelmének, a cselédből lett orvosnak az elbeszélésében. Az író az MTI-nek elmondta: többet kutatott ehhez a mintegy 200 oldalas regényhez, mint a monumentális … Tovább »

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Meghívó a Katona József Emlékházba az Előadások a kecskeméti zsidóság történetéről című rendezvényre 2015. május 28-án (csütörtökön) 14 órára

Erre is választ kaphat, aki ellátogat Jeruzsálemben a Bibliai Országok Múzeuma (Bible Lands Museum) kiállításaira.

A hozzáértő számára történeteket mesélnek a leghétköznapibb tárgyak is. Aviva és Shmuel Bar-Am ezeket a történeteket tárja a közönség elé – Shmuel hivatásos … Tovább »

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.