Összesen 1,965 találat (781 - 800) : Nagy József.
Az eseményen posztumusz kitüntetést adományoztak Mózsa Ödönnek, Ács Andrásnak és Juliannának, valamint lányuknak, Margitnak, Csáki Katalinnak, Balla Alajosnak, Bozsik Rozáliának, Gedei Istvánnak, Gosztonyi Ervinnének, Nemes Tibornénak, Vági Margitnak, továbbá Víg Józsefnek és feleségének, Máriának.
Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.
A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.
Magyar támogatással adták ki újra az egyik első magyar holokauszt-regényt, Debreczeni József Hideg krematórium című művét. A könyv bemutatója csütörtökön volt Belgrádban.
„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]
„Mint folyó mentén a kertek” – Mózes 4. könyvéből vett idézettel világítja meg a kötet néprajzos és építész szerzője kutatási tárgyát: a zsidók harmadik betelepedési hullámát és migrációját a mai Északkelet-Magyarországon.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az ATV-ben jelentette be: Schmidt Mária kormánybiztosként felel az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt tisztelgő emlékév eseményeiért. Kérdés, hogy mi lesz a Schmidt irányításával elindított, de az intézmény körüli viharok miatt megrekedt … Tovább »
Búcsú Dr. Jungreis Ervin professzortól
Ungvári Tamás szeptember 25-én 85 éves. Születésnapja alkalmából ünnepelték a minap barátai, tisztelői az Ódry Színpadon, köztük Hegedűs D. Géza, akinek köszöntőjét az alábbiakban olvashatják. Boldog születésnapot kíván a Szombat szerkesztősége is!
Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat. Ezúttal Ménes Attila válaszol.
Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.
– Nyíltan fölvállaljuk: nem értünk egyet az emléktáblával – bocsátja előre Németh Zsolt, a siófoki roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, a rendhagyó történelemóra ötletgazdája; filmvetítés és történészi előadás Horthyról, mielőtt a siófoki képviselő-testület e hónap végén döntene: legyen-e Horthy-emléktábla a Thanhoffer-villa falán, mely 1919-ben Horthy Miklós főhadiszállása volt.
Két kerület példaértékű összefogásának eredményeként, Erzsébetváros után a XIII. kerületben is megnyílt „A pesti gettó emlékezete” című kiállítás, mely a Klauzál tér után most az Újlipótvárosi Klub-Galériában látható.
Selymet nem csak a hernyó gubójából lehet előállítani. Létezik kagylóselyem is, Bibliából ismert nevén bisszus.
Chiara Vigo feltehetőleg ma az egyetlen, aki képes ezt a finom, leheletkönnyű anyagot megfonni és a citromleves–fűszeres kezelés révén olyan fényessé tenni, … Tovább »
Bacher Vilmos emlékezete
A Zsidó Kulturális Fesztivál megnyitó ünnepségén beszédet mondott Latorcai Csaba helyettes államtitkár, aki a fesztivál kellő méltatása után, meglehetősen nyers hangon megfeddte a fesztivál szervezőit Petrás Mária fellépésének lemondása miatt.
Latorcai “hamissággal és … Tovább »
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
A Magyar Nemzet által közölt információ, mely szerint Petrás Mária nem lépett fel a Magyar Sziget rendezvényein, végül nem bizonyult helytállónak: egy alapos facebook felhasználó utána járt és megtalálta a Magyar Sziget 2003. augusztus 13-i programját, ahol a fellépők között … Tovább »
2015. augusztus 30. vasárnap 13:00-20:00
Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével
Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija