Az utolsó kagylóselyem-készítő asszony

Írta: Farkas Mariann - Rovat: Kultúra-Művészetek

Selymet nem csak a hernyó gubójából lehet előállítani. Létezik kagylóselyem is, Bibliából ismert nevén bisszus.  

x4

Chiara Vigo feltehetőleg ma az egyetlen, aki képes ezt a finom, leheletkönnyű anyagot megfonni és a citromleves–fűszeres kezelés révén olyan fényessé tenni, mint az arany.

A kagylóselyem a tengeri kagyló lábának mirigyeiből kiválasztott fonálból készül. A bisszus használata az ókorban elterjedt volt a Földközi-tenger térségében. A rosette-i kő említi, és a fáraók sírjaiban is találtak belőle. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a főpap Áronnak és fiainak készített len köntösök anyaga is bisszus volt.[i] A Pekudé hetiszakaszban található מָשְׁזָר שֵׁשׁ (sodrott len) vagy שֵׁשׁ (len) kifejezés több helyen előfordul a bibliában.  A frissen fejedelemmé kinevezett Józsefet a fáraó drága gyolcs ruhába öltözteti (Berésit 41: 41–42), a perzsa Ahasvérus király fényes lakomáján fehér gyapjú és kék bíbor szőnyegek vannak kötélre erősítve (Megilát Eszter 1:6).[ii]

Az asszony minden tavasszal lemerül a szigetet körülölelő kékeszöld tengerbe, és a nagyméretű sonkakagylóról (latinul Pinna Nobilis) levágja a kagylószakállnak is nevezett megmerevedett bisszusfonalat.  Kora reggel megy, hogy ne keltsen túl nagy feltűnést, és az útra az olasz parti őrség is elkíséri, mert védett fajról van szó.

x2

Vigo munkái nem eladóak. „Olyan lenne, mintha áruba bocsátanánk a sas röptét” – mondja az asszony „A bisszus a tenger lelke, szent.” Vigo jelenleg szénbányász férjének nyugdíjából, valamint az alkalmi adományokból él, és kizárólag a szegényeknek, a rászorulóknak sző. Lehet ez egy fiatal pár, akik össze akarnak házasodni, vagy újdonsült házasok esetleg egy terhes asszony. Azt tartják a kagylóselyemről, hogy szerencsét és termékenységet hoz.

Vigo nyolc éves volt, amikor az apja meghalt. Anyja szülésznőként dolgozott, sokat volt távol, ezért az idő nagy részében a nagyanyja gondoskodott a kislányról. A nagyanyja volt az, aki megtanította a bisszusból készült kézimunkák és hímzések művészetére. A generációról generációra öröklődő mesterséget Vigo szerint a szigetre Nagy Heródes unokája, Berenice hercegnő hozta el az első század második felében. A magát zsidónak valló család nem adta fel vallási identitását, eltérően sok más Dél-Olaszországban és Szardíniában élő hittársától, akik, bár megkeresztelkedtek, továbbra is megterítették az asztalt sábeszre péntek este, még a XX. században is, anélkül hogy tudták volna, hogy miért teszik ezt.

Gabriel Hagai, a párizsi École Pratique des Hautes Études kézirattan professzora szerint Vigo az utolsó képviselője egy olyan sajátos zsidó–föníciai vallási gyakorlatnak, amely egykor jóval elterjedtebb volt a Földközi-tenger térségében. A kezdetben szkeptikus Hagai szerint „noha Vigo összevegyíti a néphagyományt és a vallást, a munkája révén rekonstruálni tudjuk a történelmünk egy elfejtett és hiányzó részét.

x1

Mussolini korszakában még sok olasz asszony értett a bisszus megmunkálásához, állítja, az olasz történelemtanár és a Seta del Mare (A tengeri selyem) című kötet szerzője, Evangelina Campi. Voltak, akik megpróbáltak üzletet csinálni belőle, de nem jártak sikerrel. Még ma is van néhány idős asszony Pugliában, akik meg tudják fonni a bisszust, mondja Campi, de egyikőjük munkája sem olyan csillogó és színes, mint a szárd asszonyé.

Az esti órákban Vigo a kagylószakáll megfonására tanítja az érdeklődőket, majd alkonyatkor a kihalt tengeröbölbe megy imádkozni. Kántálásában az ősi szárd és a héber szavak összevegyülnek és visszhangot vernek a part szikláin.

A lányomnak, aki jelenleg Észak-Olaszországban tanul, nagyon keveset tudok örökül hagyni, de folytatnia kell ezt a hagyományt,”mondja, „így az emberiség tovább részesülhet a bisszus jótéteményeiből.

x5

[i] S’mot 39:27–29 „27 Megcsinálák a len köntösöket is takácsmunkával, Áronnak és az ő fiainak. 28 A len süveget is a süveg ékességeit is lenből, és a gyolcs lábravalókat sodrott lenből. 29 Az övet is sodrott lenből, és kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű fonálból hímzőmunkával, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

Ld. még S’mot 26:1, S’mot 27:9, S’mot 28:39, S’mot 28:42, Vajikrá 16:42.

[ii] B’résit 41: 41–42 „41 Monda továbbá a Faraó Józsefnek: Ímé fejedelemmé tettelek az egész Égyiptom földén.

42 És levéve a Faraó a maga gyűrűjét kezéről, és adá azt József kezére; és felöltözteté őt drága gyolcs ruhába, és aranylánczot tőn az ő nyakába.

Megilát Eszter 1:6 „Fehér gyapjú és kék bíbor szőnyegek valának megerősítve a fehér gyapjúból és bíborból való köteleken, ezüst karikákon és fehér márványból való oszlopokon. Aranyból és ezüstből való kerevetek voltak az alabástromból, fehér márványból, gyöngykőből és vörös márványból való padozaton.

 

A BBC Magazine cikke alapján.

Fényképek: Andrea Pasquali

 

támogatás

Címkék:Bisszus, kagylóselyem

[popup][/popup]