A történet 1867-ben kezdődik. A kiegyezést követő fél évszázad a főváros és az egész ország fénykora. A főváros ekkor még túlnyomórészt a frissen bevándoroltaké és a fiatal nemzedéké.

A Szombat.org hasábjain a Sorsok Háza ügye körül kibontakozó Radnóti–Gadó-vitában véleményem szerint több kérdést is tisztázni érdemes.

„A 19. századi neológia abban a szellemben fogant, hogy a zsidók a magyar nemzet részei, illetve, hogy tudomány és vallás összeegyeztethetők. … Tovább »

A zsidó média számára tartott sajtótájékoztatót a Mazsihisz vezetése, Heisler András elnök és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum igazgatójának részvételével. A legfontosabb téma a Sorsok Háza volt.

A téma az elmúlt hetekben nagy vihart kavart – mióta váratlanul bejelentették, … Tovább »

A minap jelentette be a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Lednitzky András, hogy az őszi fesztiválrendezvények mellett az ősszel a viharkároktól sújtott szegedi zsidó temetőt is igyekeznek felújítani a város önkormányzatának támogatásával. Ennek alkalmából tekintünk vissza a temető … Tovább »

Pontosan 110 éve született és 40 éve ment el a József Attila-díjas költő, Vihar Béla, aki az igazságosság szolgálatában alkotott élete végéig.

Vihar Béla A Korsó és a Kő című új verseskötete, mely halála előtt egy évvel, 1977-ben írt verseit tartalmazza, 2018 Ünnepi … Tovább »

 A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]

A német megszállás előzményei

Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »

Az 1945 a legjobb külföldi film díját nyerte el a Traverse City Filmfesztiválon az Egyesült Államokban, Michigan-ben. Versenyben volt többek között az Oscar-díjas Egy fantasztikus nő és az Oscar-jelölt A négyzet.

Michael Moore, a fesztivál alapítója és zsűrielnöke augusztus … Tovább »

Ha az ember Sátoraljaújhelyre autóval Miskolc felől érkezik a 37-es úton, még mielőtt beérne a városba, egy tízemeletes panellakótelep tövében lát egy meglehetősen lehangoló betonfalat, ez őrzi a régi zsidó temetőt. Itt található a nagy magyar haszid rebbe (és ugyanakkor különös … Tovább »

A tragikus sorsú fiatal zeneszerző-költő, Kepes Sára nevét kevesen ismerik. Az a szűk réteg, aki mégis, Petri György öngyilkos szerelmeként emlékezik vissza rá.

Vajda Károly, az intézmény új rektora közleményben számolt be az egyetemen bevezetett új intézkedésekről. A legfontosabb fejlemény két, a honi zsidó közéletben ismert tudós/oktató bevonása az egyetem keretei közé.

Az új rektorhelyettes az ELTE hebraisztika szakán (is) végzett … Tovább »

Meghalt Friedmann Endre fotóriporter – tudatta a család az MTI-vel. A World Press Photo-, Balázs Béla- és Táncsics Mihály-díjas fotóst, az MTI örökös tudósítóját 84 éves korában, vasárnap érte a halál.

Friedmann Endre 1934. július 4-én született Újpesten. 1951-ben félbehagyta … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Füst Milán talán a leggyakrabban idézett, legismertebb mondata ez: „életrajzom sincs, csak munkarajzom van” – amely egyébként így hangzik az előző mondattal együtt, teljes kontextusban A feleségem történetének francia kiadásához csatolva (lefordítva természetesen): „Nem vadásztam … Tovább »

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor, aki – kiterjedt irodalmi munkásságán belül – az erdélyi jiddis népköltészet magyar tolmácsolójaként is ismert volt számunkra. Kevesebben tudják, hogy a jiddis népdalok műfordítása egy nagyobb projekt része volt: Kányádi minden … Tovább »

Doktori kutatásaimban a XVIII. századi magyarországi zsidó temetőkkel foglalkozom, alábbiakban ennek örökségvédelmi vonatkozású tapasztalatait közlöm dióhéjban.

Zsidó temetőkkel, sírfeliratokkal kapcsolatos sorozatunkban, ezúttal a pilisvörösvári zsidó temető néhány érdekes sírfeliratát adjuk közre.

„Nem hiszem, hogy azok az emberek, akik ’46-ban a pogromokat csinálták, velejéig gonosz emberek lettek volna, bár biztosan akadt közöttük olyan is.” (Mohácsi János)

Egy piaci pogrom nem zsánerkép; inkább háború utáni tájkép megvadult mellékalakokkal.

Závada Pál 2016-ban … Tovább »

A zsidóság emlékhelyei élni tanítanak. Azt bizonyítják, akarattal, tudással, jóindulattal nagyon mélyről lehet magasra is jutni.

A pécsi Engel Adolf olyan szegény volt, hogy gyerekkorában karrierjét kihegyezett ceruzák árulásával kezdte. Egy fillérért becserélte az általa … Tovább »

Volt már majd húsz éve, amikor először kísérletet tettem rá, hogy megfejtsem Petri költészetének titkát. Jó előre bebiztosítottam magam azonban mindenfajta kudarc ellen.

Először is nem valamelyik verseskötetéről írtam, hanem összegyűjtött interjúiról. Legalábbis ezt … Tovább »

Joseph Roth „Zsidók vándorúton” című esszéjében felvázolta a kelet-európai zsidók hontalanságának térképét. Régi és új otthonokról ír – otthonokról, amelyek nem otthonok.[1] Ezért adta Claudio Magris Roth-ról szóló könyvének ezt a címet: Mitől messze?[2]

Roth könyvének … Tovább »