Magyar zsidó építészek és a népies stílus 

Írta: Gottdank Tibor - Rovat: Képzőművészet, Történelem

A 20. század elejétől egyre több olyan építészcsoport és mozgalom alakul Magyarországon, amelyeket a Lechner-követők építészeti mintája vagy a szecesszióba ágyazott népies-keleti elemek vegyítése nem elégít ki.

 

Többségük törekvéseinek alapját a paraszti építészet, valamint a 19. század végi preraffaeliták eszmeisége adja. John Ruskin és William Morris elméleti munkái késve ugyan, de érezhető hatást gyakorolnak a hazai művészeti-szellemi életre. Ruskin az építészet iparművészet-központú közelítésével szerez híveket magának Magyarországon, Morris pedig a magyar népi építészet felhasználóinak ad támogatást azzal, hogy a kézműveskultúrát magasztalja.

A hazai építészetben közvetlenül Baillie Scott, C. R. Ashbee és köreik iránymutató építészeti munkásságát kezdik tanulmányozni, továbbá példát találunk az angol rurális építészeti minták átvételére is.

A városi környezetbe integrálható népi építészetre a 20. század eleji finn építészet is mutat mintát. Eliel Saarinen, Armas Eliel Lindtgren és Lars Sonck építészeti fejlődésének is angol előképe van, jelesül Richard Norman Shaw, Baillie Scott, Philip Webb, Edward Godwin és Henry Hobson Richardson példái.

Eliel Saarinen: Városháza, Lahti (Forrás: Wikipedia)

Finnországban azonban az építészeti fordulat – Nagy-Britanniával ellentétben – politikai tartalmú: az orosz cárizmus beolvasztó törekvésével szembeni fellépés a szellemi nívó emelésének eszközévé válik.

A 20. század kezdetén a finn építészet egyrészt kilép a kisipari iparművészet keretei közül, másrészt száműzi a hagyományos építészeti tömeg- és homlokzatformálás eszközeit. Ezáltal a homlokzat díszítése, plaszticitása, eklektikus szemléletű tagolása alárendelt szerepet kap, felértékelődik a sík felületek textúrája, formái, arányai és a nyílások rendszere.

Ez az új építészeti megfogalmazás és a nemzeti elemek következetes és sikeres alkalmazása több hazai építészünknek is követendő mintát ad.

A nemzeti építészetbe oltott angol és finn hatás legjellegzetesebben Kós Károly (1883–1977) építészetében ölt testet. A Budapesti Műegyetemen a Fiatalok csoportjának vezéralakja lesz, majd a zsidó származású Pogány Móric és Maróti Géza irodáiban kezdi építészeti gyakorlatát. Sokféle építészeti útkeresés után a Kárpát-medence népeinek egymásra hatásából – amelyet az erdélyi népi építészetben is látni vél – vezeti le építészeti elképzeléseit.

Szivessy Tibor – Jánszky Béla: Budapest, XX. Török Flóris utca 89.  – ma: Eötvös Loránd Szakközépiskola (Forrás: Bolla Zoltán)

 

 

Szivessy Tibor – Jánszky Béla: Cegléd, Török János Szakközépiskola (A szerző felvétele)

Kós a puritán, a tényleges igényekhez erősebben igazodó, népi ihletésű építészetet preferálja. Csupán kis vagy legfeljebb közepes léptékű épületeket alkot. Követői közé elsősorban Jánszky Béla (1884–1945), Györgyi Dénes (1886–1961), Toroczkai Wigand Ede (1869–1945), Zrumeczky Dezső (1883–1917), Tátray Lajos (1885–1909), Bábolnay József (1886–1983) és Tornallyai Zoltán (1882–1946) tartozik. No és a zsidó gyökerű, szegedi születésű Szivessy Tibor (1884-1963), aki Jánszkyval társulva tervez fontos házakat Kecskeméten és a fővárosban.

Fleischl Róbert tervezte házak a Wekerle-telepen (Forrás: Fortepan)

Fleischl Róbert tervezte házak a Wekerle-telepen (Forrás: Fortepan)

A Kós nevéhez erősen kapcsolódó két fontos vállalkozásban, a Fővárosi Állatkert és a kispesti Wekerle-telep tervezésében is találunk kiváló zsidó származású építőművészeket: Fleischl Róbert (1864-1926) készíti el a Wekerle-telep építésére kiírt pályázat előterjesztését, munkáslakóházainak tervei első díjat kapnak, ezek ma is állnak a telepen (a sokemeletes bérházak helyett a Wekerlére jellemző, kertvárosias jellegű építési mód Fleischl javaslatain alapszik – ezek az úgynevezett F típusú házak, melyek több mint 250 ház modelljét adják).

Neuschloss Kornél művei a Főváros Állatkertben (A szerző felvételei)

Neuschloss Kornél (1864-1935) pedig többek között a városligeti Állatkert (1909–1912) építészeti ellenőreként tevékenykedett, nem mellesleg a főbejárat és az Elefántház tervezője.

Neuschloss Kornél művei a Főváros Állatkertben (A szerző felvételei)

 

 

 

támogatás