1943. július elején váratlanul összehívták – rajtunk keresztül – a családtagjainkat, szülőket, feleségeket, egy Szőregen lévő ház udvarába, és egy Todt-ezredes arról tartott előadást, hogy rövidesen a szerbiai Borba indulunk, ahol a magyar állammal kötött megállapodás alapján a rézbányában fogunk dolgozni, és az általunk végzett munka ellenértékeként Magyarország rezet kap cserébe.

Londoni kávézók papírpoharain képregényfigurák hirdetik Magyarországot – nem a Balatonnal, nem a csikós-gulyás Alfölddel, hanem bányászlámpával, fröccsel, a zsidó negyed romkocsmáival, bulizással egy termálfürdőben. A németek kétmillióval kevesebb vendégéjszakát töltenek nálunk, mint tíz éve, de egyre több “fapados” brit, spanyol és francia jön hozzánk. Magyarország újracsomagolva, ahogy az útikönyvek és turisztikai portálok kínálnak minket.
 

Augusztus 9-én nemzedéki feladatunknak tettünk eleget. A jeles eseményről nem számoltak be a szenzációra éhes televíziós csatornák, s még az újságok sem cikkeztek arról, hogy elvégeztük a pestszentlőrinci zsidó temető bozótmentesítését. Mi azonban tudjuk, hogy az efféle “tisztogatásnak” értelme és célja van, amely akár az irányhármas-elve szerint is meghatározható: honnan jövünk, hol vagyunk és hová tartunk.

Pedagógusok, vallási vezetők, történészek egy csoportja 2009. augusztus 12-én Dr. Hiller Istvánhoz fordult az alábbi elemzéssel:
 

Némi késéssel, de a téma súlyosságához mérten sose későn, reagálnék a Népszabadság nyár eleji négyoldalas mellékletére, melyben egy Gyurgyák nevezetű történész azt fejtegeti, hogy a baloldalnak nincs nemzeti identitása, nemzetképe, nemzettudata, nemzetstratégiája, nemzetvízió­ja – egyáltalán: nemzete sincs. Bár a vád ősrégi, nem értettem, a történész miért a magyar ultranacionalizmus – ne kerteljünk –, a magyar nácizmus, nyilas mozgalom elképesztő tempójú újjáéledésének idején tartja szükségesnek megjelentetni opusát.
 

“Amerikaiatlan”, horogkereszt, “náci embléma”, Obama mint Hitler, “barnainges taktika”, “Határolódjon el!” – most az amerikai politikától sem idegenek ezek az elemek, fordulatok. Az eltorzult közbeszéd ellen emelt szót a Fehér Ház és a vezető zsidó jogvédő szervezet.

A Sziget nulladik napján a hazai zenészek és a nemzetközi sztárok (Miles Davis zenésztársai és indiai zenések is) közösen lépnek fel a rasszizmus ellen, hogy a fiataloknak jelezzék, megmutassák: szerintük nem menő („kúl”) zsidózni és cigányozni.

A köztévé reggeli műsorában Vona Gábor, a Jobbik (kihez képest az?) elnöke, nyílt sisakkal zsidózott, de nem egy kicsit, hanem alaposan belecsapott a lecsóba.
 

A több mint 30 éves múltra visszatekintő angol Rock Against Racism (RAR) mozgalom megkeresésére a Sziget szervezői a RAR-el valamint a Love Music Hate Racismmel és a Brit Nagykövetséggel közösen monstre koncertsorozatot szerveznek a Sziget nulladik napján, azaz augusztus 11-én, ZENE A RASSZIZMUS ELLEN címmel.

Kőszeg Ferenc az Élet és Irodalom július 3-i, 27.
számában, nemrég megjelent fontos és izgalmas könyve, a K. történetei kapcsán
adott interjút. A beszélgetés során szóba hozza Komlós Aladár A zsidó lélek
című, eredetileg 1929 júniusában, a Korunk folyóiratban megjelent írását,
melyet Komlós válogatott tanulmányainak kiadásakor szerkesztőként nem javasolt
felvenni a kötetbe, s erről magával a szerzővel is vitatkozott.

Országimázs kicsit másképp
2009. augusztus 7. /Moór Valéria
 

Az utóbbi időben az Izrael és a palesztinok között kirobbant konfliktusok nyomán ismét előtérbe került egy immáron három éves probléma. A dolog tulajdonképpen merő banalitás, mégis begyűrűzött a politikai … Tovább »

Ezek a tettek az 1930-as évek elejének náci és fasiszta időszakára emlékeztetnek, amikor romákat és zsidókat tettek ki olyan diszkriminációnak és üldöztetésnek, ami végül ártatlan emberek millióinak kiirtásához vezetett – mondta Rudko Kawczynski.
 

Kétszázezernél több új, zsidó vonatkozású adattal bővült a világ legnagyobb családtörténeti adatbázisa, az Ancestry.com.
 

A legolvasottabb izraeli napilapban, a Jediot Ahronot-ban jelent meg pénteken Madonna cikke: az írás arról szól, hogy talált a popkirálynő spirituális útjára, amikor felfedezte a zsidó miszticizmust.
 

Június 29-én a parlamentben a Fidesz nem szavazta meg a kormánynak a holokauszt-tagadás szankcionálását célzó alkotmánymódosító javaslatát. Ehelyett saját javaslatát terjesztette be, amely hangsúlyozottan együtt említi a náci és kommunista bűnöket. A magyar politikai életet olyannyira a konfrontáció légköre hatja át, hogy ez az ügy, amelyet tőlünk nyugatra teljes egyöntetűséggel ítélnek meg a civilizált politikai erők, nálunk csak tovább szítja az ellentéteket. Mi ennek a kérdésnek a jelentősége és milyen esély van rendezésére a mai Magyarországon?

A roma holokauszt áldozataira emlékeznek csütörtöktől az ország több pontján. Az évforduló alkalmából a Magyar Televízió kisebbségi műsoraiban a jövő héten kiemelt figyelmet kapnak a romák életével kapcsolatos témák.
 

A 34 éves Radnóti Miklós sorai, 1943 végéről. A kamaszkor már messze van, az erőszakos halál közel. Férfi már, még egy pár évig fiatalember volna, lehetne, ha megérné. Érezzük szavaiban a hiány és a nosztalgia mellett a bujkáló, még kamaszos büszkeségét is. „már múltja … Tovább »

Morvai Krisztina „obszcenitásairól” nem lenne érdemes beszélni, ha vezetésével a szélsőjobboldali Jobbik nem szerzett volna három képviselői helyet az Európai Parlamentben – írta csütörtökön megjelent számában a Le Nouvel Observateur című francia hetilap. Egy francia elemző szerint a magyarokat felszarvazta a történelem.

Az izraeli kormány eltávolítja az arab diákok tankönyveiből azokat az utalásokat, amelyek katasztrófának (arab szóval nakba) nevezik a zsidó állam 1948-ban történt létrehozását. 

Az ultrajobb pozitív hallucinációira (hogy olyat látnak, ami nincs, pl. zsidó világkonspiráció), nem felelet, hogy olyat sem akarunk látni, ami van: jobbszélső kihívás a pluralista többpártrendszernek.