I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

Jelentősen megnőtt azoknak a zsidó telepeseknek a száma, akik erőszakos támadásokat intéznek palesztinok és izraeli katonák ellen – mondta Gadi Samni vezérőrnagy, az izraeli hadsereg ciszjordániai parancsnoka a Háárec című izraeli lapban.
 

A Szombat márciusi számában közölte Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írását, mellyel érdemi indíttatást kívánunk nyújtani épp e párbeszédnek.

Lapunk múlt heti számában írtuk meg: az Expressz hirdetési újság internetes portálján valaki egy cég nevében „zsidók kiirtását” vállalja. 

Olivier Le Cour Grandmaison francia történész a Cultures and Conflits című folyóiratban azt vizsgálja, hogy milyen hagyományai vannak a bevándorlókkal szembeni állami rasszizmusnak és idegengyűlöletnek.

Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)

Nem a bevonult Werhmacht tábornokai, ezredesei, alezredesei, századosai diktálták az iramot. Az ütemet és a ritmust meghatározó energia egyik középpontja a budai hegyekben a Majestic panzió melletti villa (zsidó tulajdonosa „önként” fölajánlotta az SS számára), benne egy szoba, a szobában pedig az izgága Eichmann volt. 

Forrás: KultúraPart Mindazok, akik már nem utaznak a Balatonra, sem a Mátrába, nem repültek el Londonba, és nem borozgatnak Toscana lankáin, vessék be magukat egy kávézóba, hogy egy kávé mellett ellazuljanak. Itt van például egy város a városon belül, Újlipótváros, a Mi Kis … Tovább »

Több sérült, előállított tüntetők, összetört padok, telefonfülkék, kiégett autó – nagyjából ez a mérlege a Hatvannégy Vármegye ifjúsági szervezet szombat délutáni és kora esti felvonulásának és zavargássá fajult tüntetésének. 

Baktatok a Palatinus-házak tövében, a páros oldalon. Kezdet és vég szépen sűrül itt: Pagony gyerekkönyvesbolt, játékbolt, zöldséges, végül a “Rehab” gyógybolt a sarkon.

1902-ben megépült egy különleges, példa nélküli épületkomplexum a pesti zsidónegyed közepén. Tervezője, Czigler Győző kispolgároknak, zsidó kereskedőknek és iparosoknak, a szoros testközelt biztonságos “egymás közötti” létformának tekintő pesti kisembereknek építette a hat udvarral összekötött hét lakóházat, kis alapterületű, sötét, alacsony komforttal bíró bérlakásokkal.

A Jad Hanna kibucot, annak történetét és saját családja életét mutatja be László Gergely kiállítása archív anyagokon és a művész által készített dokumentumfotókon keresztül csütörtöktől a budapesti kArton Galériában.

Sok német, osztrák, magyar, horvát, szlovák és egyéb háborús bűnös megúszta: főként Dél-Amerikában vagy arab országokban fogadták be őket. Ám hogy ez a tömeges szökés miképpen sikerülhetett, arról legfeljebb néhány, utóbb mégiscsak elkapott tömeggyilkos: Adolf Eichmann, Klaus Barbie és társaik pereiből sejthettünk meg valamit. Most viszont szinte teljes a kép.

Nincs helye a telepesek önkényeskedéseinek – mondta Izraelben Ehud Olmert miniszterelnök. A telepesek azt felelték, hogy a kormányfő foglalkozzon az őt érintő vádakkal.

A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium nemcsak a szabolcsi megyeszékhely, hanem az ország egyik legjobb középiskolája. 

Kiújult a maffiaháború Izraelben, a legnagyobb bandák megpróbálnak leszámolni egymással. Néhány napja Netanyán, a Tel Avivtól északra fekvő tengerparti kisvárosban fekete maszkos fegyveresek hajtottak motoron Charlie Abutbulhoz, az egyik maffiacsalád kávézóban üldögélő fejéhez, számos lövést adtak le rá, majd elporzottak. 

Nem a bevonult Werhmacht tábornokai, ezredesei, alezredesei, századosai diktálták az iramot. Az ütemet és a ritmust meghatározó energia egyik középpontja a budai hegyekben a Majestic panzió melletti villa (zsidó tulajdonosa „önként” fölajánlotta az SS számára), benne egy szoba, … Tovább »

Ablonczy Balázs történésszel, a Kommentár főszerkesztőjével munkásságáról, a Kommentárról, a konzervativizmus és a jobboldali “underground” hazai helyzetéről, a hagyományról, a posztkommunizmusról, a jobb- és baloldali radikalizmusokról, és még sok minden másról.

„Néha úgy érzem, hogy a zsidók jelenléte probléma nagyon sok európai számára. Nem tudnak mit kezdeni a holokauszttal. Megoldatlan ellenérzések kavarognak bennük. Izrael eszköz számukra, hogy ne csak Izraelt kritizálják, hanem a zsidókat is.”

Köznapi értelemben ha fóbiánk van, akkor az valamitől, és nem valami vagy valaki ellen van. A russzofóbia mégis az oroszokkal szembeni ellenséges érzületet jelenti, tehát nem azt, hogy, mondjuk, hideglelést vagy frászt kapunk tőlük, hanem hogy ellenségesek vagyunk velük szemben, mert félünk, irtózunk, tartunk tőlük. És persze ezen félelmünket propagáljuk a lehető legszélesebb körben. Ebben segít a média.