A Gázai konfliktus eseményei szó szerint az egész világot megmozgatják. Bolíviától Hollandián át egészen Pakisztánig tüntetések sorozatát indították el a palesztin oldal támogatói.
 

Soha nem látott mértékben elszaporodtak az antiszemita incidensek Nagy-Britanniában a Gázai övezetben folyó izraeli hadműveletek nyomán – áll a 300 ezres brit zsidó közösség védelmére alakult biztonsági tanácsadó szervezet legújabb összegzésében.

A gázai háború jó alkalmat nyújtott arra, hogy világszerte felszínre törjenek az antiszemita és Izrael-ellenes megnyilvánulások. Az új antiszemitizmus veszélyesebb és szemforgatóbb a klasszikusnál. A Ku Klux Klan és az újnácik legalább nyíltan kimondják, mire gondolnak.

Izraelben szinte mindenki úgy érzi, igazságos a Gázai övezet ellen indított hadjárat. Nem volt más választásunk, éveken keresztül tűrtük az állandó rakétázást, senki más nem tolerálná ezt, tennünk kellett valamit – mondják a palesztin területek határán élők, akik szerint nem lehet napi tíz légiriadóval együttélni, a gázai civil áldozatokról pedig a Hamász tehet. Helyszíni riport a gázai határról.

Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt (Max Brod). Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós. 

Modernizált és globalizált formában, de bizony a klasszikus antiszemitizmus él tovább, annak nyelvezete, attitűdje bukkan fel a magát álszenten “anticionistának” vagy “Izrael-kritikusnak” tituláló kritika mélyéről.
 

Ma, amikor erőszakos Izrael-ellenes tüntetések söpörnek végig a világon, nagyon jó, hogy Budapesten is tüntettek Izrael mellett, ugyanakkor a kivitelezés módja több problémát is felvet. Amennyire pozitív volt a Magyar Zsidó Kongresszusnak a Népszabadságban elhelyezett oldalas fizetett hirdetése, annyira nem volt az a keddi demonstráció.

Kérünk mindenkit, jöjjön el! 2009. január 13-án kedden délután 3 órakor az izraeli nagykövetség elé a Budapest II. kerület Fullánk utcába!
 

Az ENSZ diplomatái emberiség elleni bűncselekményt és agressziót emlegetnek. Mások szerint azonban Izrael jogos önvédelmi akciójáról van szó, amely nemzetközi jogi és erkölcsi szempontból egyaránt legitim. A Hamász az iszlám világát is megosztja: a hivatalos nyilatkozatokban is jelentős eltérések vannak egyes muszlim országok politikusai és gondolkodói között, s még élesebbek a különbségek a politika és a politikai korrektség felszíne alatt.
 

Karnagy, zeneszerző, „kocsmazongorista”, önéletrajzi és népszerű életrajzi regények írója, igazi 20. századi reneszánsz ember. A közelmúltban emlékeztek meg születésének centenáriumáról.

A Zeneművészeti Főiskola mellett (egyházi karnagyi szakon) Láng a Képzőművészeti … Tovább »

A magyar média a szokott formáját hozza, amikor kitör a fegyveres konfliktus a Közel-Keleten. Sajtónk egy része a rendszerváltás előttről ismerős “anticionista ENSZ-mantrát” hajtogatja (sokoldalú béketárgyalásokat követő igazságos rendezést, minden érdekelt fél bevonásával, nemzetközi garanciákra alapuló békeszerződést, önálló palesztin államot).

Izrael egy demokratikus állam, természetesen vannak ellenző hangok is. Két részre osztanám őket. Mivel háború idején a népek egységbe kovácsolódnak a közös külső ellenség ellen, főként periférikus társadalmi csoportok szállnak szembe a főárammal. Egyrészt az izraeli társadalomnak sajnos a peremén élő arab fiatalok tüntettek Kelet-Jeruzsálemben és Názáret környékén, másrészt a nagyon másként gondolkodó ultrabaloldaliak, főleg egyetemisták, egy szűk értelmiségi réteg.  

Van, aki a palesztinokat sajnálja. Ezt a hazátlanul tengődő népet, amelynek generációi nőnek fel nyomorban és reménytelenségben.Aztán olyan is van, aki az izraelieket sajnálja. Ezt a hazával ugyan rendelkező népet, amelynek szintén generációi nőnek fel félelemben és rettegésben. A világ maradékát viszont senki nem sajnálja, pedig igazán megérdemelnénk. Generációink nőnek fel úgy, hogy nem tudnak megnézni egyetlen egy tévéhíradót sem ezek az ószövetségi civakodások nélkül. Pedig egy ideális és menő világban a híradóban csak természeti katasztrófák lennének, aztán vagy a postást megharapó kutya, vagy a kétfejű borjú, zárásként meg tíz perc sport.

Amint azt 2000 óta megszokhattuk, Izrael és szomszédjai konfliktusa nyomán világszerte fellángolnak a zsidóellenes indulatok. Az iszlám országokban, ahol (Irán kivételével) gyakorlatilag nem élnek zsidók, ez tömegtüntetésekben, izraeli zászlók égetésében nyilvánul meg. Nyugat Európa országaiban viszont, ahol az iszlám hátterű bevándorlók száma gyakran a zsidókénak a tízszerese, az erőszakos cselekmények száma ilyenkor megugrik. 

A honi zsidó közélet diszkriminatív struktúrája mára már közismert. Nagy Ákos cikke (Érik vagy rothad a flódni?, 2008. december 18.) a magyar állam által 1950 óta generált diszkriminatív helyzet és a Mazsihisz mellett hitközségünket, az EMIH-et is kritikával illeti.

A Medián egy tavalyelőtti – és egy politikai kutatásnál mennyivel érdekesebb – felmérése szerint a magyar lakosság csaknem egyötödének van valamiféle matrica a gépjárművén.
 

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

„A palesztin nép nem az ellenségünk, a terrorista Hamasz az ellenségünk” – nyilatkozta az izraeli katonai szóvivő a gázai szárazföldi akció kezdetekor. Izrael kíméli a civileket, a Hamasz használja őket. Nincs ebben semmi új. 

Összehívták a BT ülését a gázai övezeti válság miatt Forrás: MTI Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart, hogy áttekintse az izraeli-palesztin válságot – jelentette be a világszervezet sajtószolgálata. A Biztonsági Tanács New Yorkban helyi idő szerint este … Tovább »

Hatvanhat éve, 1943. január elsején hal meg Ukrajnában Rejtő Jenő. Munkaszolgálatosként. Előbb megírja színdarabjait, P. Howard-regényeket, még előbb közbeutazza Európát, él, ahogyan lehet. Hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, hol heringhalász, máskor építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban is.