Félszáz zsidó síremléket rongáltak meg a nagytapolcsányi (Topolcany) zsidó temetőben ismeretlen tettesek a héten. A pusztítás ténye csak szombaton derült ki. 

Samuel Huntington amerikai filozófus tizenöt éve fogalmazta meg a civilizáció harcának tézisét. Huntington azt jósolta, hogy a hidegháború lezárultával a nemzetek közötti és az ideológiai konfliktusok helyét a különböző kultúrák, mindenekelőtt a muszlim és a keresztény civilizációk közötti összecsapások vehetik át. 

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont KönyvEsték-sorozatában október 2-án megrendezésre került beszélgetésen a Kommentár című folyóirat tematikus holokauszt-számának szerzői, illetve az egyik írásban közvetve-közvetlenül megszólított vitapartnerek ültek le egy asztalhoz.

A per szerda délutáni folytatásában Lados Istvánnak, Zuschlag titkárságvezetőjének a nyomozati szakban tett vallomásaiból olvastak fel. A másodrendű vádlott továbbá a MOBILITAS működéséről is beszámolt, véleménye szerint ő és a pályázatkezelő szerv alkalmazottai a rendszer működésének az áldozatai voltak.

A telefoncsengetés a hajnali órákban valamikor négy és öt óra között ébresztett fel. A „Die Tat“ svájci napilap külpolitikai szerkesztője volt a vonal végén: az oroszok bevonultak Prágába és a lap különkiadást nyomtat koradélutánra. Kért, hogy írjak azonnal egy értékelő kommentárt és adjam le telefonon. 

Lehet valaki párhuzamosan a gyakorlat, a józan ész, a hiteles dokumentarista oknyomozás mentén spicli, bíróságilag viszont ügynökgyanúból felmentett ártatlan. 

Herman elaludt megint. Kapkodós volt az álma is, egyik átcsapott a másikba, eltörölve az identitás törvényét, tagadva az ész kategóriáit. Azt álmodta, hogy miközben Masával közösül, a nő testének felső része elválik az alsó részétől, a tükör elé áll, onnan dorgálja, a szemére vetve, hogy csak egy fél asszonnyal szeretkezik. Herman kinyitotta a szemét.

Az emberekben rejlő gonosz túlságosan is gyakran megmutatta arcát a világnak tömegmészárlások és vérfürdők formájában. A következő lista a kevéssé ismert eseteket sorolja fel. Az a tény, hogy egyáltalán 10 ilyen mészárlást lehet találni, szomorú bizonysága annak, mire képesek a hatalommal rendelkező vezetők, ha akadálytalanul tobzódhatnak.

64 évvel ezelőtt, 1944. október 15-én Magyarország kísérletet tett a második világháborúból való kiugrásra. A jelenlévő német hadsereg, és a velük szimpatizáló magyar tisztikar azonban meghiúsította a háborús átállást, és teret nyitott a nyilasok gátlástalan tombolása előtt.

Az ausztriai Linz, amely 2009-ben Európa kulturális fővárosa lesz, emlékszik arra, hogy egyszer már viselte ezt a címet: Adolf Hitler náci diktátor, aki ebben a városban nőtt fel, azt tervezte, hogy ezer évre tervezett birodalmának kulturális kirakatává teszi.

Franz Podezin 1945-ben – feltehetően a grófnő segítségével – eltűnt, szemtanú pedig nemigen akad: az áldozatokat 18 zsidónak kellett eltemetni, akiket aztán másnap szintén kivégeztek. Az osztag egyetlen életben maradt tagját 1946-ban meggyilkolták. 

Ismét a ’30-as, ’40-es évek náci Németországát idéző publicisztikát közölt a Magyar Hírlap – elemezte lapunknak Gábor György, vallásfilozófus Bayer Zsolt, a lap vezető publicistájának A lepke szárnya című cikkét. 

(1.0 verzió, 2.0 verzió, 3.0 verzió) Ezeket a verziókat a jótékony, vagy éppen a gonosz feledés, máskor a nem szándékolt, esetleg tudatos módosítás szüli. Ám, még amikor tudatos módosításról van szó, akkor sem szükségképpen hazudnak az emberek szándékosan. Pusztán az idők … Tovább »

Míg nálunk és Európa más országaiban a bőrfejű neonáci, vagy a Sztálin születésnapját ünneplő szélsőbaloldali csoportok igyekeznek megdönteni a demokratikus alapokon álló társadalmi rendet, addig Izraelre a Tórát radikálisan (félre)értelmező szélsőségesek jelentenek veszélyt. 

Vajon miért? Mert a közélet így, a politika úgy, a jóisten meg amúgy. Olybá tűnik a demokratikus(érték)rend túlságosan szofisztikált az erős hazainak, csak vészkorszakos hajnal hasadtán keressük az elveszett paragrafusokat frissen hulló pernyeesőben. Ami szép, az szép.

Forrás: 168 ÓraAz Amerikai Egyesült Államokban tiszteletbeli állampolgárrá avatták, Magyarországon viszont évtizedekig nem állíthattak neki emlékművet, hiába akarta kifejezni háláját a pesti zsidóság. A Wallenberg-szobor történetének Székely Ilona nézett utána.Wallenberg édesapja … Tovább »

Erős jóindulattal maximum ötezer ember vonult fel szombat délután Budapesten, hogy tiltakozzon az utcai erőszak ellen. Szerencsére a radikális őrjöngés is elmaradt, csupán maroknyi ellentüntető kísérte figyelemmel az eseményt. 

A holokauszt zsidó, egyetemes és magyar tragédia. Megtörténtét tagadni és az áldozatok tudományosan megállapított számát politikai vagy ideológiai okokból kisebbíteni morálisan és történelmileg elfogadhatatlan” – szögezik le a Kommentár folyóirat idei 3. számában, Tizenkét állítás a Soáról címmel megjelent tézisek.

Forrás: Hírszerző “Pöttyös az inged? Buzi-e vagy?Fested a hajad? Buzi-e vagy?Piros a cipőd? Buzi-e vagy?Mit eszel? Mignont? Buzi-e vagy?Füvet szívsz bazze’? Buzi-e vagy?Kefíret iszol? Buzi-e vagy?Ilyen törpe, szar a kutyád? Buzi-e vagy?Szemüveges vagy? Buzi-e vagy?Nem eszel húst? Buzi-e … Tovább »

Városnéző sorozatunk első darabjában, melyet magunk között csak Hunvald György-túraként emlegettünk, a régi pesti zsidónegyedben jártunk. Egy óra után jelentkeztek nálunk az első figyelmeztető jelek öngyilkossági gondolatok formájában.