Miután Izrael kivonult Gázából, ott a Hamasz, a Fatah és az Iszlám Dzsihad kötelékébe tartozó fegyveres klánok vették át az uralmat, amelyek egyedül a fegyverkezéssel, hatalmuk megszilárdításával és a rivális klánok legyűrésével voltak elfoglalva. A Hamasz-kormánynak nem volt rájuk sok befolyása: ahogy a miniszterek – legalább látszatra – próbáltak valami nyugati stílust fölvenni, úgy vesztették el tekintélyüket a fegyveresek szemében. Gázában semmiféle, államra emlékeztető infrastruktúra (közigazgatás, posta, tömegközlekedés, stb.) nem jött létre.

A huszadik század Európájában az erőszakos halállal, a félbe maradt életek rettenetével kellett megküzdenünk. A huszonegyedik században – legalábbis ezt reméljük – a természetes halállal való megbékélés fogja elfoglalni az erőszakos halállal való szembenézés erkölcsi problémáinak helyét. Persze a paradicsomból való kiűzetés történetétől kezdve mindig is szembe kellett néznünk a természetes halállal, de egészen a modern időkig az a bizonyos kaszás ritkán köszöntött be egy hosszú és termékeny élet lezárásaképpen.

Németország lassan, de biztosan továbblép a világbajnokság által előidézett kollektív eufórián. A fekete-piros-sárga zászlótenger, a résztvevő csapatok körüli érdeklődés és a német válogatott váratlan teljesítménye négy hétig szinte teljesen hatása alatt tartotta az országot. Pedig történtek más események is a világbajnokság alatt, melyek ennek elmúltával egyre inkább az érdeklődés középpontjába tolódnak, melyek maradandónak tűnnek, melyek tartósabbak lehetnek, mint a zászlók lengetése, vagy a fekete-piros-arany arcfestékek minőséget megőrző időtartama. Ha esetleg valakit, mint e sorok íróját, nem igazán tud lázba hozni a futball, vagy az olyan tömegrendezvények, mint pl. egy labdarúgó világbajnokság, akkor ezeknek a „margós” történeteknek valóban nagyobb jelentőséget tulajdonít.
 
 

Új kormányok a kerítés két oldalán

IZRAEL: ÚJ KORMÁNY, ÚJ (ÉS HIÚ) BÉKEREMÉNYEK

(Közép-)európai szemmel nézve nehezen érthető az izraeli választások ered­ménye: az ország elpusztí­tását hirdető szervezet ju­tott hatalomra a palesztinoknál, ugya­nezt hirdeti a hetvenmilliós … Tovább »

„Nem vagyok magyar. Nem vagyok szlovák. Nem vagyok zsidó”
Pozsony zsidóságáról

A Budapestről Berlinbe közlekedő gyorsvonaton az indulás utáni pillanatokban a hang­szórón magyarul, angolul, németül és csehszlovákul köszöntötték az utaso­kat. A trianoni Magyarország határá­nak … Tovább »

„Zsidó blogger vagyok”

Bitter Brunó („Shadai”) huszonki­lenc éves, szociológus végzettségű marketingkutató, webdesigner, blogger. Élt New Yorkban, tanult a Héber és az Utrecht Egyetemen, és évek óta ír különféle internetes nap­lókba; másfél éve indította el a judapest.org … Tovább »

„Dávid-csillagos mezben a Budapest-bajnokságon”
Interjú Horváth Józseffel

A Maccabi Vívó és Atlétika Klubot 1906-ban cionista egyetemisták alapították. Olyannyira sikeres volt, hogy hamarosan egyéb sportágakkal is kibővült, az 1920-as éve vége felé hét- nyolcszáz tagot … Tovább »

Férfiidők lányregénye – talá­nyos, a figyelmet felkeltő és mégis egyértelmű cím. Az olvasónak azt adja, amit ígér; pontos önmeghatáro­zás: lányregény, de olyan időkben játszódó történet, amelyekről nem szokás lányregényt írni.
A manap­ság talán kevésbé divatos hagyomá­nyos … Tovább »

„A kontraszelekció kényelmes, de már középtávon visszaüt”
Interjú Nagy Ákossal

Harmincéves, „két és fél diplomája van”, kommunikáció szakon végzett, de járt a Filmművészeti Egyetemre is. Meghatározó izraeli utazása óta im­már tíz éve tevékenykedik a zsidó ifjú­sági … Tovább »

„Kívánatos volna némi vérfrissítés”
Interjú Büchler Andrással

Huszonöt éves, orvosnak készült, ám jelenleg kommunikáció-informatika szakos hallgató. Nyolc éve a Hasomer Hacair tagja; először ifjúsági vezető volt, míg tavaly a szervezet egyik csúcsvezetőjeként működött. … Tovább »

GADÓ JÁNOS
A zsidó iskolák végzettjei – 2005
2. rész

Az alábbi tanulmány a zsidó iskolákban érettségizett fiatalokról szóló felmérés második része. Az írás első része a Szombat 2005. decemberi számában jelent meg, ott olvashatók a kutatásról szóló technikai tudni­valók … Tovább »

„Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar”
Spiró Györggyel beszélget Várnai Pál

Író, költő, irodalomtörténész, műfordító. Szerbhorvát-magyar-orosz szakokat végzett. Dolgozott a rádiónál, volt idegen nyelvű szerkesztő a Corvinánál, dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színháznál, … Tovább »

Summary

János Gadó’s editorial deals with the elections in Hungary: „The political right wing in Hungary has stirred and – as for anti-Semitic views – it is carefully starting to disconnect from the extreme right which – along with its traditional version – has acquired an updated version of … Tovább »

 A FIDESZ-Magyar Polgári Párt és az MSZP egy-egy zsidó identitású politikusa cserélt eszmét egymással 2006. április 15-én este a Bálint-Házban, a Kidma cionista ifjúsági szervezet rendezésében.
 
 

KONRÁD GYÖRGY
Van jó deportálás?

Etnikai tisztogatás? Már a szó is utálatos. Akit elűz­nek, elhurcolnak, az pi­szok? Annak az eltüntetése kívánatos? A tisztogatás szó idézőjel nélküli átvétele a nemzetközi szóhasználat­ba, jelzi az illetékesek két­értelmű viszonyát … Tovább »

„Erkölcsi elkötelezettségből foglalkozom a vészkorszakkal”
Szita Szabolccsal beszélget Csőke Zoltán

Szita Szabolcs 1945-ben született Sopronban. A Holocaust Dokumen­tációs Központ és Emlékgyűjte­mény Közalapítvány (HDKE) jo­gelődjeként 1990-ben létrejött Ma­gyar Auschwitz … Tovább »

BESZTERCZEY JUDIT
Szeretet, szolgálat

A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány (Mazs), melyet a Joint alapított a rendszerváltás után, immár 15 éve segíti a rászoru­lókat. Kiemelten közhasznú szerve­zet, fő feladata a vészkorszak túl­élőinek támogatása, ápolása … Tovább »

MELVIN JULES BUKIET
Semmi nem tesz szabaddá*

Melvin Jules Bukiet amerikai zsidó író, hat prózakötet szerzője. Leg­utóbbi munkái a Strange Fire című regény és a Faker’s Dozen című no­vellagyűjtemény. Két antológiát szerkesztett: a Neurotica címűt zsi­dó írók szexuális … Tovább »

Remegve I-ten előtt
Ortodoxia és homoszexualitás
A homoszexualitás kérdését – ortodox körökben – először tette nyilvános vita tárgyává a Remegve I-ten előtt (Trembling Before G-D) című amerikai dokumentum­film. Az alkotók ortodox zsidókat – nőket és férfiakat – szólaltatnak … Tovább »

Az európai nemzetállamok külön-külön és együttesen fenntartják a maguk részére a fegyveres önvédelem jo­gát. Ugyanezt a jogot az iz­raeli zsidók esetében kétsé­gesnek tartják. Van-e joga az izraeli zsidóknak a fegyveres támadás­sal szemben megvédeni az életüket, ha lehet, … Tovább »