Összesen 28,435 találat (26501 - 26520) : N. N..
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »
Ez is igaz: mindenki közülünk az élet egy nyers húsdarabkája, melyet két oldalról a halál puszta zsemléje fog közre.
És miközben ebédeltem, nagyanyám (családiasan: Nagyi) a következőket mesélte nekem: „Mielőtt Klárika, a te édesanyád és az én kislányom megszületett, … Tovább »
Beszélgetés Csorba László történésszel
Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?
Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
Kiből lesz Izraelben kneszettag?
A régi időkben Izraelben a „szivarfüstös hátsó szobákon” keresztül vezetett a jelölt útja a Kneszetbe: ha fel akart kerülni a két nagy párt egyikének képviselőjelölt-listájára, a párt befolyásos személyiségeivel kellett kapcsolatba … Tovább »
E hír jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy a határozat fontos állomás a jiddis és a héber nyelv immár majd másfél évszázados harcában. Ma e határozat, legalábbis a világi jiddis kultúrát illetően, inkább kulturális, mint politikai jelentőséggel bír. Ma már a … Tovább »
Március 6-án Izrael parlamentje, a Kneszet törvényt hozott, amely az elpusztított kelet-európai zsidóság nyelvét, a jiddist a nemzeti kulturális örökség részének nyilvánítja és az állam védelme alá helyezi. Mindez jelentős szemléletváltozást tükröz, miután Izraelben … Tovább »
A híres vilnai YIVO Intézet könyveinek útja – 1941-1996
A New Yorkban székelő YIVO Intézetbe ez év januárjában 26 ládányi dokumentum és egyéb tárgy érkezett Litvániából. A hajdan Vilnában (ma Vilnius) működő híres intézet anyagának maradéka ez, amit Avraham Szuckever … Tovább »
ZÁGRÁB A kommunista Jugoszlávia utódállamai megállapodást kötöttek az amerikai Holocaust Memorial Museummal, hogy eljuttatják Washingtonba a zsidókra vonatkozó, 1945 előtti dokumentációkat vagy azok másolatát. Elsőként Zágráb adta át a háború alatti horvát bábállam, a „Független … Tovább »
A BANKÁROK HALLGATÁSA ELLENÉRE
Múlt havi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Zsidó Világkongresszus (WJC) és a bankárok közötti tárgyalások megszakadtak a svájci bankokban a háború előtt és alatt elhelyezett, a zsidó tulajdonosok és örököseik elpusztítása miatt … Tovább »
Leedsben a Francis utcai konzervatív imaház ma a Phoenix Bárnak ad helyet, míg a Spencer téri haszid zsinagógát pakisztáni mecsetté alakították át. A Chapeltown úti zsinagóga kortárs táncokat oktató stúdióvá alakult.
A leedsi zsidóság, mely fénykorában az egyik legnépesebb … Tovább »
David Schneider, a londoni zsidó vígjátékok harmincegy éves csillaga átírta a peszahi Haggadát, hogy az jobban megfeleljen nem zsidó élettársának s élettársa fiának. A Haggadát angolul olvassák fel, péntek esténként és hanukka ünnepén pedig gyertyát gyújtanak. Schneider, aki … Tovább »
1996. március 29., 23 óra 41 perc. Magyarország. Kelet-Európa.
Néhány éve a Magyar Hírlapban arról írtam, hogy milyen is az, amikor valaki cigány. Amikor más, mint a társadalom magát többséginek tartó része. Éljük csak bele magunkat ebbe a helyzetbe.
„Most nézzük meg mindezt … Tovább »
1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.
Előadásai ha nem is adtak, nem is adhattak egyértelmű definíciót – sokféleségükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a jelenség igen … Tovább »
Dialógus két – összesen két – módon jöhet létre. Vagy hozzám szól valaki, vagy én szólok valakihez. A monológ azonban monológ marad, akkor is, ha a jelenlétemben folytatják, és akkor is, ha száz évvel ezelőtt írták le. Szalai Miklós – sok tekintetben jogos indulatú – írásához … Tovább »
Tatár Györgynek a „Szombat” legutóbbi számában megjelent írása késztet arra, hogy megszólaljak, mindazonáltal alapvetően nem az ő – jó szándékú – írását kívánom kritizálni, hanem a „posztmodern” értelmiség attitűdjét a fundamentalista vallásossággal szemben.
Tatár … Tovább »
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Olvasni jól tudok, megpróbálom magyarul az írást is. Minden Németországban, Ausztriában és a Schweizerische Eidgenossenschaftban megjelenő zsidó lapot elolvasok, más országokból pedig a magyar nyelvűeket, és hízelgés nélkül mondom, hogy a Szombat … Tovább »
A múlt hónapban zsidó tárgyú, illetve zsidó szerző által írt szépirodalmi könyvekből válogattunk. Ezúttal az elmúlt időszakban megjelent ismeretterjesztő és a judaisztikai történeti munkákból válogatunk.
Három gyönyörű kiállítású, nagyméretű, keménytáblás s … Tovább »
(Jacob Katz: Kifelé a gettóból. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Hungaria Judaica sorozat, 1995, 237 oldal, ára 420 Ft)
A jelentéktelen külső mögött ezúttal igen jelentékeny mű rejtőzik. Jacob Katz, pozsonyi rabbik leszármazottja, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, a zsidó … Tovább »