Összesen 8,868 találat (8041 - 8060) : Magyarország ma.
Egyenlőség, 1895. március 8.
Modern evangélisták
Miként a színaranynak is csak akkor hiszik el arany voltát, ha arany jelzéssel van ellátva, úgy az erények is csak akkor válnak teljes értékűekké, ha a keresztény jelzéssel jönnek forgalomba. Mit ér a zsidók jótékonysága, … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
Tiltott rádiótelefon
Az izraeli hadsereg megtiltotta, hogy katonái szolgálati időben rádiótelefont használjanak. Jelentések szerint ugyanis egyes katonák a rádiótelefonon pizzát rendeltek Dél-Libanonból, mások pedig tőzsdeügynöküknél érdeklődtek a napi árfolyamok iránt.
Vezetői … Tovább »
Beszélgetés Joel Alon nagykövettel
1949 augusztusában Újpesten a Brichta család elhagyta otthonát, hogy a határon átszökve 4 hónap után megérkezzen Izraelbe. Az akkor tizennégy éves Brichta Károly 1994 nyarán visszatért Budapestre – mint Joel Alon, Izrael állam nagykövete. Hivatalában … Tovább »
Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor
A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.
Hogyan lettél … Tovább »
Tartós várakozók*
Sokféle zsidó magatartás van, mind elkülönítik, igazolják, magyarázzák életstratégiájukat
Az antiszemitizmus sok mindenre szolgál. Lehet a zsidóságot emlegetni az életkudarc magyarázataként
Zsidók akkor törtek politikai hatalomra forradalmi úton, amikor … Tovább »
(Felleg György: Ön is már rácsok mögött van? Szerzői kiadás, 1993. Tel-Aviv, 255 oldal, ár nélkül)
KÖLTŐTŐL prózakötetet olvasni mindig izgalmas élmény, mert egy másik műfaj tapasztalatainak beszűrődése általában bővíti, megsokszorozza a rögzített érzelmek és benyomások … Tovább »
(Szerk.: Haraszti György. Bp., MTA Judaisztikai Csop. 1993. I. köt.: 444 old., II. köt.: 445-745 old.)
A XIX. SZÁZAD közepe táján jelentkezett először az igény a magyar zsidóság középkorig visszanyúló múltjának feltárására. Az első vázlatos visszapillantások publikálása … Tovább »
Negyven festő Izraelből. Azaz, közvetve, Zágrábból, mert ugyanaz az anyag, amely a Zsidó Közösségi Ház galériájában volt látható, előzőleg a horvát-izraeli diplomáciai kapcsolatok egyik első jele volt a déli szomszédoknál. Az ottani ünnepélyes köszöntő gondolatait idézem: … Tovább »
„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1
(Vázsonyi Vilmos)
A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.
A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben
,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »
A BELZI RABBIT, Rokeach Áron rabbit és testvérét, Mordehájt, a bilgoráji rabbit 1943 májusában kicsempészték a bochniai gettóból. A mentési akciót egy bátor magyar katonatiszt szervezte, akit gazdagon megjutalmaztak merész tervéért.
A terv szerint a magas rangú katonatiszt „szolgálati … Tovább »
II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT követően, a holocaust kitudódását Izraelben először döbbent hallgatás követte: a megilletődés és a szégyen valamiféle keveréke. Az idősebbek lelkiismeret-furdalást és vétkességet éreztek, hogy semmit sem tettek azért, hogy a tragédiát megelőzzék, … Tovább »
Amikor Luther Márton, akkor még névtelenül Augsburgban közreadta a Liber vagatorumot, azaz „A tolvajok könyvét” 1512-ben, azt figyelte meg, hogy a tolvajok és csalók szóhasználatában feltűnően sok a jiddis és héber szó.
S tüstént ráolvasta a következtetést, hogy a tolvajok … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor. II. rész
Előző számunkban kezdtük közölni a Gadó György tanár, újságíró, volt országgyűlési képviselő és Szántó T. Gábor közötti beszélgetést. Januárban Gadó gyermekkorára és ifjúságára emlékezett, kiábrándulására … Tovább »
1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.
Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »
Összeállításunk elkészülte után, 1994 decemberében jelent meg a következő nyilatkozat:
A holocaust a század legnagyobb szégyene
Közös katolikus és ökumenikus nyilatkozat
A magyar katolikus egyház püspökei és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak … Tovább »
II. Vatikáni Zsinat, bíborosi körlevél – írott malaszt?
1993 JÚNIUSÁBAN baptista, evangélikus, református és római katolikus teológusokból álló munkacsoport tanulmánya jelent meg az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek sorozatában ZSINAGÓGA ÉS EGYHÁZ címmel, alatta pedig a kérdés: … Tovább »
„MENTENI, MAGYARÁZNI nem tudjuk, ami történt, de bevallani, elmondani igen. S e nemzedéknek ez lesz a feladata.” Márai Sándor 1943 44-ben írt Naplójának e szavai fogadták a látogatót a magyarországi holocaust emlék- kiállításán a budai várban. A kiállítás – fél év nyitva tartás … Tovább »
Az 1994-es esztendőben, a magyar holocaust ötvenedik évfordulóján, a mi zsidó közösségünk maradéka is megkapta Magyarország különböző szintű hivatalos fórumaitól azt az együttérzést, amelyet hitünk szerint megérdemel. Az emlékév eseményei késztettek az alábbi sorok megírására, … Tovább »
Pesti rokonom negyedévenként küldi nekem a Szombat számait. Azokból megtudom a magyarországi zsidóság eseményeit, hogy mi jó és rossz történik. 1994-ben számomra a legtartalmasabb az áprilisi lap volt, 1944-ről olyan információk is voltak benne, amelyekkel még sehol sem találkoztam.
Bár … Tovább »