Elgondolkodtató adatokat tett közzé a New York-i ADL (Rágalmazásellenes Liga) felmérése nyomán az MTI és a Népszabadság a magyarországi antiszemitizmust illetően. 10 vizsgált európai ország közül Magyarországon a legmagasabb, és négy év alatt nálunk nőtt leginkább az antiszemitizmust mérő kijelentésekkel egyetértők aránya.

 A Debreceni Zsidó Hitközség kezdeményezésére megalakult a Közép- és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetsége. A szövetség vallási, kulturális és társadalmi területen kívánja támogatni a szervezet tagjait és ápolni a zsidó hagyományokat.

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

Péntek óta zuhannak a rakéták – már több mint 130 – Izrael déli városaira, ahol az emberek képtelenek normális életet élni, mivel gyakran éjjel, hajnalban is felveri őket a légiriadó, és óvóhelyre kell menekülniük a Kasszám rakéták elől – néhány másodperc alatt. 

Az antik világ emberének hétköznapjairól mesélnek az ókori izraeli graffitik, amelyek elemzésére és publikálására egy nemzetközi kutatócsoport vállalkozott.

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. 

Hogy mi sül ki abból, amikor egy démoni, egy meleg, egy vér- és egy műzsidó ül le egymással beszélgetni saját identitásukról? Harsány humor, némi kognitív disszonancia, és három elgondolkodtató végkövetkeztetés.

A magyar–zsidó kapcsolatok története – 2. rész: Az Árpád-ház kihalásától Zsigmond királyig

Izraeli kutatók még iráni kollégáikkal is képesek együttműködni, ha tudományos kérdésekről van szó. A tudomány nyelve egyetemes, és a leginkább alkalmas az ellentétek áthidalására. Egyebek közt erről beszélgettünk Daniel Hershkowitz, tudományos ügyekért felelős izraeli miniszterrel, aki a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő World Science Forum tanácskozásán vett részt Budapesten.

„A szürrealizmus a gondolkodás diktátuma az értelem ellenőrzése nélkül, és túl minden esztétikai vagy optikai kérdésen. Azaz: az álmok, sejtelmek, látomások világát fölébe helyezi a valóságnak, hisz az álom mindenhatóságában, a freudi lélekelemzésnek abban a tételében, … Tovább »

Zsidó civil szféra – ezzel a címmel indítjuk útjára kéthavonta jelentkező, új rovatunkat. Többek közt Kovács András és Forrás-Biró Aletta tanulmányára és saját tapasztalatainkra támaszkodva állítjuk: Magyarországon a zsidó szervezeti struktúra kiépült. Úgy gondoljuk, érdemes … Tovább »

Átgondolásra javasolják, hogy az Erkölcstan, etika pontban, ne csak az európai civilizáció és kultúra keresztény gyökereiről essen szó, mivel nyilvánvalóan csakis zsidó-keresztény kultúráról lehet felelősen beszélni, hiszen a zsidó kultúra alapvető hatással volt a keresztény kultúra kialakulására.

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

A Jobbik féktelen, zsidógyűlölő kijelentéseit nagy terjedelemben idézte hétvégén a londoni Jewish Chronicle és az izraeli Jerusalem Post. A két lap szakértőket is idézett, akik úgy vélték, ezek a gondolatok a kormánypárt egyes köreitől sem állnak távol. Mindez elhatárolódásra késztette a Martonyi János vezette külügyminisztériumot csakúgy, mint a Semjén Zsolt vezette KDNP-t – tudósított az MTI.

A karmester az Új Színház új igazgatójának hivatalba lépése alkalmából szerette volna felhívni a figyelmet a kinevezéssel kapcsolatos problémákra.

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

A Szombat folyóirat decemberi számát a kulináriának szenteltük. Sztárszakács-, blogger- és vendéglősinterjúkkal, kóserpiaci körképpel és sok-sok új recepttel. Még mindig lehet újat mondani a barheszről, a maceszgombóc levesről vagy a sóletről, mindezekhez kívánunk jó étvágyat és jó olvasást. Most lapszámunk beharangozó írását olvashatják.

Liberális színház tűz alatt Magyarországon címmel nyílt levelet jelentetett meg a Guardian brit mértékadó lap tegnap este, melyben az angol színházi szakma jeles képviselői tiltakoznak Dörner György kinevezése ellen az Új Színház élére.