1942 januárjában, a Délvidék tizenöt településén a magyar csendőrség és honvédség egységei – egy eredetileg partizánok elleni razziaként induló akció során – 3300-3800 főként szerb nemzetiségű, illetve a korabeli törvények értelmében zsidónak minősülő polgári személyt gyilkoltak le. 

Világosan kidomborodik Köves könyvéből a modern ortodox zsidó identitás
egy alapvető vonása. Az tudniillik, hogy az ortodox zsidóság nem a
Felvilágosodás és az emancipáció előtti zsidó vallás egyszerű
változatlan folytatása (akkor sem, ha maguk az ortodox ideológusok ezt
sokszor így látják és láttatják), hanem a zsidó hagyomány
újradefiniálása a modernitással szemben.

Lerészegedett násznép forgatagában a lengyel társadalom kollektív tudatalattija jelenik meg – Andrzej Wajda Menyegző című filmje és történelmi háttere.

A bécsi Der Standard írása szerint Orbán “önkényuralmi rendszert” épít
ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz,
Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és
Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben
olyan berendezkedésről van szó, amely “már nem demokrácia, de még nem is
teljesen diktatúra”. 

“Valószínűleg nem a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya növekedett meg hirtelen, hanem azoké, akik a felmérés során vállalják zsidóellenes érzületeiket. A változás mögött sejthetően a »Jobbik-hatás« áll, azaz az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben.”

Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkalmegrajzolt karakterek
jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek
gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó
állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A
Gonosz Tanács hegyében.

Mint ismert, Törökország és Izrael viszonya az elmúlt két évben
jelentősen megromlott. Ennek legfőbb oka az a tavaly május 31-i eset,
amikor kilenc török állampolgár vesztette életét egy izraeli kommandós
akció során.

Egy nappal az új, “többségi” alkotmány hatályba lépése után több ezren
tüntettek az alaptörvény ellen, számol be terjedelmes tudósításban a
budapesti eseményekről a New York Times európai online kiadása, aminek
címlapján vezetőanyag volt a tüntetés, mint azt a Hettie nevű
mikroblogger jelezte is. 

A felmérések szerint Magyarországon a lakosság aránylag nagy csoportja
szélsőségesen előítéletes. Különösen a választások éveiben nő a
zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma.

Az Egyesült Államok egyik legnevesebb iparművészeként számon tartott Zeisel Évát december 30-án, New Yorkban érte a halál.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkal megrajzolt karakterek jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A Gonosz Tanács hegyében.

Három különleges nőt – Király Júlia az MNB alelnöke, Lovas Nagy Anna író, Winkler Nóra médiaszemélyiség – látott vendégül a Szombat Szalon 2011 májusában. Beszélgettek sikerről, női szerepről és a zsidósághoz való viszonyukról. Ezzel a kis összeállítással búcsúzunk a 2011-es évtől. Reméljük, minden Kedves Olvasónknak jól telik a szilveszteri mulatság, az első pohár pezsgő mellé pedig ez a kis film mindenképpen illik.

Suttogva mesélt családi történetekből kiindulva írta meg első regényét a magyar származású amerikai szerző. A seperc alatt nemzetközi bestsellerré vált Láthatatlan híd kapcsán egyebek mellett a múlttal való szembenézésről és az életmentő humorról beszélgettünk.

Párizs 2012-től, öt év alatt folyósítja a kérdéses összeget. Francois Fillon francia kormányfő az adományról szóló levelében azt hangsúlyozta, hogy Franciaországnak soha el nem múló adóssága van az Auschwitz-Birkenauba deportált több tízezer francia iránt, s ezért teljes mértékben támogatnia kell a tábor megóvását célzó munkálatokat. 

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint a hanuka ünnepén meggyújtott gyertyák, a menóra fényei a szabadságot jelképezik, és mindenkinek reményt és erőt adhatnak.

Történhetett volna úgy, hogy nem siet összerántani a Magyar Zsidó
Kongresszust, a nesze-semmi-fogd-meg-jól áldemokrácia szervezetét,
melyre se igazi hatalmat nem ruháztak, se igazi büdzsével nem
stafírozták ki, egyetlen igazi célja az erődemonstráció: többen vagyunk,
egységben vagyunk, erősebbek vagyunk. Miközben hiába vannak többen, ha
se egység, se erő.

December 14-én ismét leültek tárgyalni a zsidó felekezetek, valamint
az állam képviselői, hogy áttekintsék az állami örökjáradék
újraosztásának kérdéseit. A tárgyalásokat Gál András Levente államtitkár
szorgalmazta, hogy kibillentse a holtpontról a folyamatot.
 

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, … Tovább »