Mazsihisz alelnök: „A gyilkos szervezetekkel szolidaritást vállalni elfogadhatatlan”
Az október 7-i terror a zsidó népet sújtotta, de erkölcsi értelemben az egész emberiség ellen elkövetett támadás volt. 2023. október 7. óta szimhát Tóra ünnepéhez fájdalmas emlékezet társul. A szimhát Tóra napján Izraelben elkövetett Hamász-terror minden következő ünnepen arra kötelez bennünket, hogy az öröm mellett az élet védelméről is beszéljünk – írja dr. Nógrádi Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) alelnöke.
Nógrádi Péter
Azon a három évvel ezelőtti napon a Hamász és más terrorista csoportok izraeli településekre támadtak, és egy zenei fesztivál résztvevőit is megtámadták. Mintegy 1200 embert gyilkoltak meg, és 251 embert hurcoltak Gázába, élőket és holttesteket egyaránt. Köztük volt Kfir és Ariel Bibas, akiket anyjukkal, Shiri Bibasszal együtt raboltak el, majd Gázában meggyilkoltak.
2023. október 7-e után azonban a zsidóellenes erőszak a világ számos pontján követelt áldozatokat.
- 2025. május 21-én Washingtonban a Capital Jewish Museum rendezvényéről távozó két izraeli nagykövetségi munkatársat, Sarah Milgrimet és Yaron Lischinskyt gyilkolták meg.
- 2025. június 1-jén a coloradói Boulderben gyújtóeszközökkel támadtak azokra, akik békésen a Gázába hurcolt túszok szabadon bocsátását követelték.
- 2025. október 2-án, jom kippur napján Manchester Crumpsall városrészében érte terrortámadás a Heaton Park Hebrew Congregation zsinagógájánál összegyűlt közösséget.
- 2025. december 14-én, hanuka első estéjén Sydneyben, a Bondi Beachen a „Chanukah by the Sea” rendezvényen elkövetett terrortámadásnak tizenöt halálos áldozata volt.
A zsidók ellenségei többször éppen ünnepeink idején támadtak. Az ünnepi időpont különösen fájdalmas: a támadók azt a biztonságot akarják lerombolni, amelyben az ember imádkozni, emlékezni és szeretteivel ünnepelni szeretne. Az áldozatok nem csatatéren álltak. Egy rendezvényről indultak haza, túszokért emelték fel a szavukat, vagy vallásukat gyakorolták.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatán 2026. szeptember 30-án a másodpilóta megtámadta a kapitányt. Egy utasszállító repülőgép veszélybe sodrása minden fedélzeten tartózkodó életét fenyegeti, nemzetiségtől, vallástól és politikai véleménytől függetlenül. Azoknak az embereknek a magatartása, akik segítettek elhárítani a veszélyt, éppen ezt az elvet képviselte: minden ember életét védeni kell.
Ezek a támadások megmutatják, milyen könnyen válik az Izrael elleni gyűlölet zsidó emberek elleni erőszakká.
A zsidó nép önrendelkezésének tagadásában, Izrael Állam felszámolásának követelésében vagy a zsidók kollektív megbélyegzésében megnyilvánuló anticionizmus és az antiszemitizmus ugyanannak az éremnek a két oldala.
Egy kormány döntéseinek bírálata természetesen lehet legitim. De egy zsinagóga, egy zsidó múzeum vagy egy zsidó járókelő megtámadása semmilyen politikai állásponttal nem igazolható. Aki a világ zsidóságát teszi felelőssé Izrael Állam minden tettéért, az már átlépi a politikai vita határát.
Izrael népének joga van a biztonságos élethez. Joga van ahhoz, hogy gyermekeik félelem nélkül járjanak iskolába, családjaik biztonságban éljenek, és ünnepeiket ne gyilkosságok vagy túszejtések árnyékában töltsék. Az ENSZ Alapokmányának 51. cikke elismeri a fegyveres támadás esetén gyakorolható egyéni vagy kollektív önvédelem jogát. Izrael Államtól ezt a jogot sem lehet elvitatni.
Minden államnak joga és kötelessége megvédeni a civil lakosságot. Az emberek biztonságának és életének védelme erkölcsi követelmény. A civil embereket célba vevő terror számára a gyermek, a felnőtt, az idős és a fiatal élete egyaránt feláldozható.
A terrorista számára a civil nem védendő ember, hanem eszköz mások megfélemlítésére.
A terror célja: félelmet költöztetni az otthonokba, ellehetetleníteni a hétköznapokat, elvenni az utazás, az együttlét és az ünneplés szabadságát. A túszként foglyul ejtett emberek és az elhurcolt holttestek politikai zsarolás eszközévé tétele súlyosan sérti az emberi méltóságot.
A pusztításból nem születik élhető jövő. A terror alagutakat fúr a föld alá, és nem épít iskolát, nem teremt biztonságot, nem alapoz meg szabadságot. Ezt kellene megérteniük azoknak, akik a Hamászt vagy más terrorszervezeteket ünneplik, jelképeiket hordozzák, vagy tetteiket mentegetik.
A gyilkos szervezetekkel szolidaritást vállalni elfogadhatatlan. Semmilyen sérelem nem teszi elfogadhatóvá civilek meggyilkolását vagy túszul ejtését.
A békéhez partner kell.
Olyan partner, aki a másik ember életét is értéknek tekinti, és elfogadja a másik közösség létjogosultságát. Az a szervezet, amely civilek meggyilkolását és túszejtését politikai eszközként alkalmazza, nem lehet a békés együttélés partnere. A terrorizmussal szembe kell szállni, mert a terror elfogadása minden társadalom biztonságát aláássa. A valódi béke érdekében azoknak kell teret adni, akik készek lemondani az erőszakról és vállalni az együttélés felelősségét.
Az október 7-i támadás a zsidó népet sújtotta, de erkölcsi értelemben az egész emberiség ellen elkövetett támadás volt.
Támadás a humanizmus ellen: annak megtagadása, hogy minden embernek joga van az élethez, a méltósághoz és a biztonsághoz. Ezért ennek elutasítása nem lehet kizárólag zsidó ügy. Az egész civilizált világnak fel kell lépnie az ellen, hogy embereket származásuk, vallásuk vagy nemzetiségük miatt megfélemlítsenek és meggyilkoljanak.
A valódi szabadság egyik legfontosabb próbája az, hogy a többség védelmébe veszi-e a kisebbséget, és hogy a nem zsidó szomszéd, tanár, közéleti szereplő és polgár kiáll-e a zsidó emberek mellett. A szolidaritás akkor válik valósággá, amikor valaki más biztonságát is saját felelősségének érzi.
Közös feladatunk, hogy védjük meg egymás jogát a félelem nélküli élethez.
