Prohászka Ottokár és Dienes Valéria kapcsolata a spiritualitás jegyében

Tarkólövést kellene alkalmazni néhány liberális politikuson egy fideszes polgármester szerint, aki szerint a zsidók tartják kézben az országot, de a cigány gyereknek is kijár a pofon. A Magyar Narancsnál meghallgathatja a felvétel legdurvább részleteit!

A 25 éve Budapesten át megindult szovjet zsidó kivándorlásra emlékező konferencia október 29-én 17 órától a Bálint Házban (1065 Bp., Révay u. 16.) lesz.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

A köztévé honlapján ugyan még nincs nyoma, de a !!444!!! kérdésére az MTVA sajtóosztály megerősítette, hogy október 15-étől Siklósi Beatrix lett a Vallási, Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek főszerkesztője.

Lengyelország a zsidó származásáról mit sem sejtő apácanövendék történetét, vagyis az Ida című filmet jelöli Oscarra. A hatvanas években játszódó mű rendezőjével a lengyelek háborús bűneiről és a múltfeldolgozásra való hajlandóságukról is beszélgettünk.

Számtalan értelmiségi álma ez: veszik a könyvét, mint a cukrot, vidéki fellépése előtt a világszerte egyik legismertebb rajzfilmfigurával mossák egybe, szót képeznek a vezetéknevéből, és az egyik vezető párt vezére fakad ki, hogy ne már ő uralja a közbeszédet.

A Berlini Zsidó Múzeum és a jeruzsálemi Jad Vasem

A Nyilaskeresztes Párt rákoscsabai alapszervezetének vezetője 1944. október 18-án felkérte a községi elöljáróságot, hogy a „hivatali helyiségeiben található összes arcképeket (sic!), amelyek a mai politikai szempontból nézve nem nemzetiek, szervezetünknek adja át”.

A Terápia megálmodója elárulja a sorozat sikerének titkát

Kamenyec-Podolszkijtól Auschwitzig címmel október 12–14-én nemzetközi emlékkonferenciát tart a Wesley János Lelkészképző Főiskola és az amerikai Nazareth College. Iványi Gábort, a WJLF rektorát kérdeztük.

A Herzog-gyűjtemény hosszú idő után Magyarországra visszakerült, 32 erdélyi ötvösműből álló részét mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum pénteken megnyílt kiállítása.

A Veritas Intézet főigazgatója Ungváry Krisztián történésszel folytatott nyilvános vitát, ahol alkalma nyílt kifejteni: ma is mindent úgy gondol az 1941-es „idegenrendészeti eljárásról”, mint ominózus kijelentései idején.

Hogyan viszonyult  Tormay Cécile a homoszexualitáshoz magánéletében, írói munkásságában? A nemi identitásra való rákérdezés nem csupán járulékos jellege lehet a tudományos megismerésnek, hanem olyan szempont, amely alapvetően befolyásolhatja a képek, irodalmi szövegek megítélését, de tanulságos lehet a későbbi értékelés szempontjából is. 

Hogy miért nem rasszista, hanem csak egy közhelyes barom Bánó András?

„Félig még köztünk van” — Szép Ernő a 21. században

Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író szülőföldjén való újratemetésének megakadályozását hozta példaként Titus Corlatean román külügyminiszter szerdán arra, hogy a román kormány eltökélt az antiszemita eszmék elutasításában.

Konferencia az MTA TK Szociológiai Intézet és a 20. Század hangja Archívum és Kutatóműhely szervezésében

Emlékkonferencia

A friss Heti Válasz hasábjain a lassan állandó külső munkatárssá váló Schmidt Mária újabb óriásesszével gazdagítja az egyetemes kultúrtörténetet. A látszólag a Sorsok Házát és a magyar holokausztemlékezetet tárgyaló nekifutás egyfelől szívet tépő tónusban és kíméletlen részletességgel számol be ismét, menetrendszerűen, az üldöztetésről, amelyet a Főigazgatónak a honi és nemzetközi balliberálisok gyűlöletorgiái miatt bő másfél évtizede el kell szenvednie, amiért merő hazafiságból eligazgat például egy tekintélyes méretű állami intézményhálózatot.