Összesen 398 találat (81 - 100) : M. B. J..
Egy ideje végképp nem tudta felfogni mi is történik vele. Naphosszat ült a hatalmas katonai sátor előtt, a két, felvidékről elindult fiúval, a maguk eszkábálta lócán. Egész jól beszélt már németül, s valami előjött a gyermekkorában a nagyszülei által beszélt jiddisből is.
Aki a borra esküszik (hogy tartózkodik tőle), ihat almabort. Aki az olajra, ehet szézámolajat. Aki a mézre, ehet datolya-mézet. Aki az ecetre, ehet szitvánit ecetet. Aki a póréhagymára, ehet a kaplotusból. Aki a (konyhakerti) zöldségre, az ehet a szabadon (vadon) lévő zöldségekből.
Misna, … Tovább »
Negyven éve, 1979. június 24-én hunyt el Örkény István Kossuth-díjas író, a Tóték és a Macskajáték alkotója, az egyperces novellák abszurd humorú műfajának megteremtője. Ebből az alkalomból közöljük a Tardos Tiborhoz írott levelét, mely ugyancsak nem nélkülözi sajátos … Tovább »
A független Izrael Állam 1948-as kikiáltását követő háborúban – melyek során még postagalambok segítették a harctéri kommunikációt – egy halálosan megsebesült fiatal galambász útjára engedi utolsó madarát, különleges búcsúajándékot küldve távoli kedvesének.
A “Csecsemő” … Tovább »
Az izraeli Bné David jesiva rabbijai Hitlert dicsőítik, és az arabokat alázzák.
Felvételek bizonyítják, hogy egy telepes akadémia tanárai nyíltan hirdetik a zsidóság felsőbbrendűségét. Az igazgató szerint az arabok – genetikai alsóbbrendűségükből eredően – önként … Tovább »
Az Eichmann-csokoládé különös féldokumentum és félfikció. A regény nagy részében maga Adolf Eichmann beszél a mai Duna-parton.
Főleg kedves magyar barátjáról, “Endre Latziról”, meg a hullámzó Balatonról, és arról, találkozott-e Wallenberggel… Szól csodás pesti operettekről, … Tovább »
Az oroszok felállítanak egy tábori konyhát, ételt osztanak, valami hitvány, sűrű kását, de meleg, és ezt eszik ők is, legalább a kiskatonák. Délután kisebb-nagyobb csoportokban eligazítást tartanak az embereknek. Az Appellplatzon terelnek össze minket megint, de most nem lövik le … Tovább »
Száz évvel ezelőtt, 1918-ban nem csak az első világháború ért véget. Az első világháború után az emberiség gondolkodásában sem maradt semmi sem változatlan: a haladás, a szabadság, a kultúra, a nemzet, a vallás, a társadalmi kérdés mind-mind új megvilágításba kerültek a … Tovább »
Európa migrációs kihívásai napjainkban csak úgy érthetők meg, ha a migrációt, mint komplex társadalmi kérdést vizsgáljuk. Ennek egyik eleme maga az el- és bevándorlás, illetve a kényszermigráció tömeges jelensége, azaz a menekültkérdés. Ebből a szempontból Európa számára … Tovább »
79 éves korában rákbetegségben elhunyt Amosz Oz, a világszerte legismertebb izraeli író.
Szeretetről, sötétségről című memoárjában, idős rokonai alakjának felidézésével Kelet-Európa zsidóságának világába ágyazza Izrael történetét:
„Az egész zsidó Rovnóból … Tovább »
Kommentek az orosz tévében bemutatott Ámosz Oz interjúhoz
Az ismert orosz/zsidó műsorvezető, V. Pozner interjút készített Ámosz Oz izraeli íróval, amit nemrég lapunkban ismertettünk. A Youtube-on is látható beszélgetéshez sok hozzászólás érkezett. A kommentelők többsége … Tovább »
Leo Perutz (1882-1957) prágai születésű zsidó író volt, a Monarchia szülötte, aki Bécsbe költözött, ott alkotott a nácizmusig, majd Palesztinába emigrált. Később is gyakorta hazalátogatott Ausztriába, Bad Ischlben halt meg.
Részlet Leo Perutz Éjjel a kőhíd alatt című … Tovább »
A palesztin nép Izrael nemezise. A palesztin kultúra nem a békés egymás mellett élésre, hanem az áldozatiságra, az őket ért kozmikus méretű sérelem dédelgetésére és a tűzön-vízen át való elégtételre épül. A palesztinok nem Izrael szomszédai akarnak lenni, hanem bosszúálló … Tovább »
“Most ez nem az, hogy én azt ÁLLÍTOM, hogy nem volt holokószt. Én ilyet nem mondtam, ezt ne fogják rám. Felőlem aztán az is lehet, hogy volt. Nem vagyok én egy holokószttagadó, dehogy vagyok! Nem elég nekem, hogy már minden sarkon ott az az átkozott traffipax, és még meg is fújatnak? … Tovább »
Varsó, 1937. Gyönyörű autók, jéghideg vodka, forró vér. Etnikai, társadalmi, vallási és politikai temető, ahol az erőszak az értékálló valuta. Jakub Szapiro, a zsidó származású sztárbokszoló kiütéssel győz a lengyel szélsőjobbot képviselő ellenfelével szemben. Az őrjöngő … Tovább »
Hét nap, három család és egy viharos évszázad története tárul elénk Gárdos Péter új regényében, melyből a Libri kiadó engedélyével közlünk részletet.
Hat óra tájt fordult a kulcs a zárban, és besüvített a lakásba Andriska. Úgy rohant át a konyhán, akár a tájfun. … Tovább »
Zenész, énekes, tanár, producer, zeneszerző, dalszövegíró, a blues zene romániai meghonosítója.
A bukaresti zeneművészeti egyetemen tanult zeneszerzést és zenepedagógiát, kortárs zene szakon mesterizett. Élt és dolgozott Izraelben, Németországban, sikeres zenész és tanár … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Triesztben van egy utca, amely Lombardia híres székhelyéről, Milánóról kapta a nevét. Ebben az utcában, egy bérpalota legfelső emeletén lakott valamikor egy nyolcvanéves zongoratanárnő. Akkoriban fél életemet odaadtam volna, csak hogy ez az öregasszony még egy kicsit élhetne. De meghalt. … Tovább »
A Szombat szeptemberi számában nagyobb összeállításban foglalkozunk a zsidó oktatás legfrissebb magyarországi fejleményeivel és kihívásaival. Addig is, ízelítő a közelgő lapszámból, annak apropóján, hogy Vajda Károly, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem új rektora július … Tovább »