Összesen 44 találat (1 - 20) : Márkus László.
Esztergályos Károly pályája az 1960-as évek elején indult, amikor a televízió még gyerekcipőben járt Magyarországon. A főiskolán filmrendezést tanult, bár eredetileg karmester vagy színházi rendező szeretett volna lenni, végül a televízió mellett döntött, mert állandó munkalehetőséget … Tovább »
Magyar zsidók egy csoportja petíciót indított “A palesztinok és zsidók közös emberiességéért”. Most – mint fogalmaznak – “arra kérik minden magyar honfitársukat (zsidó és nem zsidó magyarokat egyaránt), hogy további aláírásukkal a Peticiok.com felületén támogassák a nyilatkozatban … Tovább »
Tegnap jelent meg “Heller Ágnes hagyatéka a FSZEK-be kerül, Budapesti Iskola néven nyílik olvasótermük” című lapszemlénk. A cikkhez a Heller Ágnes és a Budapesti Iskola tagjainak hagyatékát kezelő Szücs László Gergely, Budapest Főváros Levéltára munkatársa pontosító információkat … Tovább »
Heller Ágnes, Márkus György és Sziklai László összesen 13 ezer kötetnyi hagyatéka, köztük könyvek és dokumentumok kerülnek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, 2026 első felében pedig kutathatóvá is válnak majd.
Minderről Hermann Zsuzsa, Heller Ágnes lánya adott hírt … Tovább »
A kutató történész, muzeológus elbeszéléseinek egyszeri találkozással nem lehet a végére érni. Nekem sem sikerült. Érdekes történeteket hagytunk félbe, melyekről pedig még köteteket is írt. Álljon itt két kötetének – két emberi sorstörténete.
„Simon Böske naplója.”
Simon … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
A Hócipő megszerzett és nyilvánosságra hozott két dokumentumot, amelyeken többek közt a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás apja, Sulyok László aláírása olvasható. Az 1944 júniusában kelt két kérvény „zsidólakást” és „zsidóbútorokat” igényel a Magyar Nemzeti … Tovább »
Interjú Karczag Márton kurátorral a holokauszt operaházi áldozatainak emlékére a Magyar Állami Operaház pincéjében rendezett kiállításról.
2023. december 14-én a Holokauszt Emlékközpont (HDKE) kollektívája csoportos látogatáson vett részt a Magyar Állami Operaház Összetört, … Tovább »
Szőke András számításai szerint a sírkövek megközelítőleg 90%-a hiányzik. Ezek, feltételezések szerint a dörögdi házak falaiban nyertek új funkciót.
A Veszprém megyei Taliándörögd, vagy miként a helybeliek gyakorta nevezik, Dörögd napjainkban egy megközelítőleg 750 … Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
A második alelnök személyéről a következő közgyűlésen szavaznak.
A közgyűlés fejleményeit helyszíni tudósítónk, Szabó Kitti, valamint a Mazsihisz fb oldalának híradása alapján foglaljuk össze.
A Mazsihisz közgyűlése az elnökválasztás után az alelnökök megválasztásával … Tovább »
Berki Tamás jazz énekessel beszélgettünk önéletrajzi ihletésű könyve, a Hangszálak megjelenése apropóján.
Könyved a járvány kitörésekor kezdted írni, és a háború kirobbanásakor fejezted be. Volt tudatos szerzői módszered?
Már jóval előbb kezdtem el, de évek alatt … Tovább »
Hajdú Farkas-Zoltán -né című könyvsorozatának gerince egy budapesti ócskapiacon felbukkanó családi levéltár darabjainak időrendi bemutatása: 1876-tól 1970-ig. A Csíkszeredában született és 1987-ben Németországba emigrált író, műfordító köteteinek többsége nem tiszta fikció, … Tovább »
Márkus Ervinnét (sz.: Wiesel Anna, 1906) a BM Határőrsége 1954. május 19-én vette őrizetbe a magyar-jugoszláv határon lévő kelebiai határállomáson és tiltott határátlépés bűntette folytán azon nyomban le is tartóztatták.
Korábban már legálisan is próbálkozott útlevelet … Tovább »
Az 1972. évi müncheni olimpiai játékokon meggyilkolt 11 izraeli sportoló családtagjai megállapodtak a német kormánnyal a fizetendő kártérítésről. A megegyezés napokkal az ötvenedik évfordulón tartandó megemlékezés előtt jött létre, amelyet a sportolók rokonságának távolmaradása … Tovább »
Az 1930-as és 40-es években a zsidóság jogfosztása után két zsidó színház működött az akkori Magyarországon: az OMIKE Művészakció által létrehozott Goldmark Színház és a kevésbé ismert Kolozsvári Zsidó Színház.
„De lám, kívülünk is van még szerencsétlen:
Több … Tovább »
Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, … Tovább »
A Mazsihisz taghitközségei is tiltakoznak a Szövetség vezetőségét és rabbijait ért támadások, a szervezetet megosztani kívánó törekvésekkel szemben.
“Alulírottak, mint a magyarországi zsidóságot legnagyobb létszámban képviselő Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége … Tovább »
“Olykor a túlélésért játszott – s nem valamilyen szerepet alakított.”
Így idézi fel többek között Kabos László komikus különleges, de zsidósága miatti diszkriminációja és deportálása miatt tragikus emlékeket is hordozó alakját a Újságmúzeumban Sinkovics Gábor.
„Amikor … Tovább »
1944. július 3-án és 4-én deportálták az auschwitzi haláltáborba a szombathelyi gettóban összezsúfolt 3609 szombathelyi és környéki zsidót.
A deportálás 76. évfordulója alkalmából gyászszertartással összekötött megemlékezést tartott a Szombathelyi Zsidó … Tovább »