Megegyezés a müncheni mészárlás áldozatainak családtagjai és a német kormány között
Az 1972. évi müncheni olimpiai játékokon meggyilkolt 11 izraeli sportoló családtagjai megállapodtak a német kormánnyal a fizetendő kártérítésről. A megegyezés napokkal az ötvenedik évfordulón tartandó megemlékezés előtt jött létre, amelyet a sportolók rokonságának távolmaradása fenyegetett.
Steffen Hebestreit, Olaf Scholz német kancellár szóvivője szerdán hivatalosan bejelentette, hogy „kialakítható a koncepció a családtagokkal közös 50. évfordulós megemlékezésről”.
Hebestreit elmondta, hogy a megállapodás értelmében a sportolók 1972. szeptember 5-i lemészárlásáról szóló – mindeddig titkosított – archív aktákat átadják egy izraeli-német történészi vegyes bizottságnak – tanulmányozás céljából. Továbbá az áldozatok családtagjai számára a szövetségi kormányzat, Bajorország, valamint München városa összesen 28 millió eurót fizet ki.
A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint várható, hogy Frank-Walter Steinmeier német államelnök hivatalosan kér bocsánatot az 1972-es játékokon a biztonsági szervek által elkövetett mulasztásokért. A túszdráma ugyanis azzal zárult, hogy amikor a német biztonságiak kísérletet tettek az izraeliek kiszabadítására, az őket fogva tartó palesztin terroristák mindnyájukat kivégezték a Fürstenfeldbruck légitámaszpont kifutópályáján.
A szerdai bejelentés két héttel azt követően történt, hogy két olimpikon özvegye fölháborodott hangú levélben tudatta a bajor tartományi miniszterelnökkel, hogy nem hajlandóak részt venni a München város által rendezendő megemlékezésen.
“Elegünk volt a német szövetségi kormány, és különösen a bajorországi hatóságok részéről bennünket ötven éven át ért sértésekből, hazugságokból, megaláztatásból és elutasításból” – írta Ankie Spitzer és Ilana Romano a Markus Söder bajor miniszterelnöknek küldött levélben.
Spitzer férje, André az izraeli csapat edzője volt, Josef Romano pedig súlyemelő versenyző. Utóbbi volt a második áldozat, aki az egyik támadó kezéből az automata fegyverét kicsavarta és késsel megszúrta az egyik terroristát, mire egy másik palesztin lelőtte őt. Egy 2015-ben közzétett dokumentum szerint a terroristák halála előtt megkínozták és kasztrálták Romanót, majd holttestét – a többi izraeli elrettentéséül – a helyszínen hagyták.
Spitzer és Romano levelét követően a többi meggyilkolt családja is kinyilvánította, hogy bojkottálja a megemlékezést, mivel veszteségeikért és traumáért nem részesültek megfelelő kártérítésben.
Egy korábbi német ajánlat 12 milliós USD kártérítésről szólt, amiből levonták volna a korábban kifizetett 5 millió dollárt. A családok az ajánlatot „nevetségesnek” és „sértőnek” minősítették.
Algemeiner – Bassa László
Címkék:1972, Fekete Szeptember, Müncheni mészárlás, Müncheni olimpia