Tudományos konferencia 2015. december 7-én a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)

Bacher Vilmos emlékezete

Fischer Ivánnal beszélget Váradi Júlia

Az olvasás olyan mint az evés. Valamiért szeretjük a megszokott ételeket, amiket szüleink főztek nekünk gyerekkorunkban, és így van ez a tanulással, sőt, a vallással is. Ahhoz, hogy kilépjünk a túlontúl megszokott világokból (éttermekből), és értékeljük az új dolgokat, kísérletező … Tovább »

Mesterek és tanítványok címmel tartott konferenciát az OR-ZSE Vallástudományi Doktori Iskolájának konferenciája 2014. november 25-26-án.

Az olvasók számára 6 százalék elérhető, 94 százalék hozzáférhetetlen. Így oszlik meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) könyvtárának állománya. A rendezett, katalogizált felszín alatt könyvhegyek rejlenek.

– Valódi szembenézés helyett hetven évig próbáltunk hallgatni, takargatni, szőnyeg alá söpörni és felejteni. Ám bekövetkezett, amitől talán mindannyian tartottunk: „növeli, ki elfödi a bajt” – mondta Botka László polgármester a szerdán kezdődött kétnapos szegedi holokauszt … Tovább »

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija A hungarikumról még egyszer című válaszában a tények ismeretét és ismertetését kéri. Ebben egyetérthetünk. Íme.

Kis írásunk címét kölcsönvettük Köves Slomó rabbinak a Szombatban megjelent írásából. Azzal a különbséggel, hogy amit ő megkérdőjelez (kérdőjelet tesz a hungarikum után), azt mi állító mondatban használjuk. 

A tárgyra térve: Köves Slomó a neológiát egy sajátos … Tovább »

A zsinagóga kertjébe vallási okokból nem kerülhet az alkotás, közterületen való felállítását támogatná a szegedi hitközség, de Botka László polgármester nem – a pályázat beadási határideje március 17-e.

A szobor a zsinagóga kertjében állna a Szeged Ma híradása szerint.

Tisztelt Rabbikar, tisztelt Vezetőség! 

Annak apropóján írok Önöknek, hogy a „Zsidó Kultúra Napja -Tiszafüred” szervezői, felsőbb utasításra levették volna rabbi címemet a rendezvény plakátjairól.

A szervezők a döntést azzal indokolták, hogy az amúgy is finanszírozási … Tovább »

Istentiszteletekkel, emlékterem-avatással, fotókiállítás megnyitásával, valamint koncertekkel ünneplik az új zsinagóga felavatása 110., míg a régi zsinagóga felavatása 170. évfordulóját Szegeden.

„Egyszerre örömöt és fájdalmat is jelent számunkra ez a jubileum. Idén … Tovább »

Az 1970-es szegedi Mózes-előadás történetéhez

Néha úgy tűnik, mintha a pesti belvárosban minden hétre jutna valamilyen zsidó buli, előadás, beszélgetés. Fellendülőben van a fiatalok közösségi élete, vagy csak finomabb a kóser szilva, mint zsinagógába járni?
A rendszerváltás óta több generáció sétált ki a zsidó iskolák … Tovább »

Löw Lipót Nem idegen közöttünk, mondhatjuk Raj Tamás, a néhai szegedi
rabbi könyvcímével, nem idegen, hanem elfeledett. Pedig a mai szegedi
számára sem becsülhető túl az, amit hivatásából fakadóan hitsorsosaiért –
s egyben értünk, szegediekért és magyarokért tett.

Az Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetház alapítása az 1870-es években lehetett. A Városmajor utca megnövekedett forgalma és zaja miatt nem a legideálisabb ez a korábban világvégi hely. De aki a kertet egyszer is látta, az nem felejti el: egy kis Édenkert a zúgó város közepén, sokan … Tovább »

Zsidó barátai őrültnek tartották, keresztény barátai elismerően tekintettek rá, amikor elvállalta a szegedi zsidó hitközség elnöki posztját. A feladatra a közösség idős vezetői kérték fel, azóta háromszor választották újjá. Lednitzky András, mint mondja, nem volt vallásos, ezt legfeljebb anyai ági nagyszüleiről mondhatja el, de Schindler József, Raj Tamás és Schőner Alfréd rabbisága idején látogatta a zsidó közösség kultúrprogramjait.

Az Anschluss után az antiszemita magyar politikusok az antiszemita német politikusok kedvében (és széles magyar tömegek kedvében) is akartak járni és a Képviselőház elé terjesztették a „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló törvényjavaslatot. Önálló magyar lépésről volt szó, 1938-ig a Harmadik Birodalom a zsidókérdésben nem próbált meg nyomást gyakorolni Magyarországra.