Összesen 84 találat (1 - 20) : Löw Immánuel.
Varga Papi László csodálatos összegző művel ajándékozott meg bennünket, fantasztikusan széles megalapozással dolgozta föl a 121 éves szegedi Újzsinagóga építményében megvalósult hagyománytiszteletet és szimbólumrendszert. A Löw Immánuel tudós főrabbi eszmei elgondolásainak … Tovább »
Tardos-Taussig Ármin élete és vendégkönyvei – könyvbemutató az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen.
A Szegedi Zsidó Hitközség kiadásában jelent meg 2024 tavaszán az a gazdagon illusztrált album, amely a hitközség egykori tagjának, “Löw Immánuel grafikusának”, … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde Schőner Alfréd rabbiavatásán.
A Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv 2024. évi kötetében publikálta Hidvégi Máté Scheiber Sándornak Schőner Alfréd rabbiavatásán, 1974. január 13-án elmondott beszédét,[1] amelyet Darvas István főrabbi is felolvasott … Tovább »
Nemrég zárult le a Löw Immánuel emlékére rendezett háromnapos konferencia Szegeden. A tudós rabbi emlékének szentelt tanácskozás nyomán emlékezzünk meg arról, hogy Löw már a maga korában is a legnagyobb tudományos tekintélyek közé számított. Nyolcvanadik születésnapján, 1934-ben … Tovább »
A Mazsihisz-Szegedi Zsidó Hitközség, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Löw Immánuel élete és életműve címmel nemzetközi tudományos konferenciát szervez magyar (és részben angol) nyelven Szegeden 2024. szeptember 4. és 6. között a Szegedi Zsidó … Tovább »
Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »
Emlékművet állítanak Szeged egykori két tudós rabbijának, Lőw Lipótnak és Lőw Immánuelnek a nevüket viselő parkban – döntött pénteki ülésén a szegedi közgyűlés.
Lőw Lipót (1811-1875) nagykanizsai, majd pápai rabbi volt, 1850-től haláláig pedig Szeged főrabbija. Az … Tovább »
Ábrahám Vera rendkívül sokoldalú könyvtáros, archívumkezelő, temetőkutató és kiadványszervező, a Szegedi Zsidó Hitközség egyik szellemi oszlopa. Öt éve faggatja a levéltárakat, könyv- és kézirattárakat, biográfiákat, annak az elkötelezettségnek a bűvöletében, hogy egy … Tovább »
A szegedi zsidó temető
A szegedi zsidó temető egyedülálló nemcsak az itt nyugvó híres személyek miatt (Pickek, Kotányik, Herzek, Lőwök stb.), hanem különleges textusai és kivételes szimbólumai révén is. Ebben a sírkertben nyugszanak a kezdetektől (1785) a hitközség tagjai, … Tovább »
Szeged számtalan zsidó emlékkel és kiemelkedő személyiséggel büszkélkedhet. Talán mindenki számára ismerősen cseng a Pick vagy Kotányi név, de vannak olyan kevésbé ismert alakok, akik így vagy úgy, de jelentős tevékenységet fejtettek ki városunkban. Tanulmányunkban dr. várhelyi … Tovább »
Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke is felszólalt ma a Parlamentben tartott Holokauszt Emléknapi megemlékezésen.
“Minden ma élő magyar, az egész magyar nemzet felelős azért, hogy tanuljon a történelmünkből, hogy felismerje milyen erők, milyen lépések indították el és vitték végig … Tovább »
A Szegedi Zsidó Hitközség Archívumának fontos küldetése a város egykor gazdag zsidó szellemi kulturális örökségének felelevenítése és bemutatása. Az utóbbi években egyre fokozódó érdeklődés is megfigyelhető e tekintetben mind a Szegeden élők, mind pedig a távolabbról érkezők … Tovább »
Buk Istvánnal a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.
Kérem, mondjon néhány szót családi hátteréről.
Másodgenerációs holokauszt túlélő vagyok. Ketten vagyunk testvérek az öcsémmel. Apánk munkaszolgálatos volt Ukrajnában, anyámat deportálták. Ő abban … Tovább »
Útikönyvek, idegenvezetők visszhangozzák, hogy az új szegedi zsinagóga a legszebb és a második legnagyobb a Dohány utcai után Európában. Ám, szépségnek a művészettörténészek és esztéták még nem találták meg a mértékegységét, ami pedig a nagyságot illeti, a második helyezés … Tovább »
“Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc az emancipáció okán vált fontossá a zsidók körében, viszont az egyenjogúsítás a kiegyezés keretében valósult meg. Ekkor bontakozott ki az izraelita 48-as részvétel történeti emlékezete” – Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek … Tovább »
Száz Pál kapta a 2024-es Schweitzer József-emlékdíjat, A tizedik kapu: A haszidizmus hatása a magyar irodalomra című monográfiájáért. Az alábbiakban a laudáció szövegét közöljük.
A Schweitzer József-emlékdíjat a Schweitzer család és a Magyar Hebraisztikai Társaság alapította … Tovább »
Százhúsz éve, 1903. május 19-én avatták föl Szeged harmadik zsinagógáját, az Új Zsinagógát, az évfordulót csütörtökön ünnepséggel köszöntötték.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének korábbi elnöke beszédében úgy fogalmazott, a zsinagógáknak … Tovább »
Az emlékezet őrzői II.
Középiskoláit Siófokon, felsőfokú és egyéb tanulmányait Szegeden folytatta, ahol 1978-óta él. Édesapja a könyv embere volt, az ő példája ösztönözte a dolgok megismerésére, tőle a felfedezés örök vágya. Gyerekként a régészet és a kémia volt … Tovább »
Löw Lipót és fia, Löw Immánuel szegedi főrabbik legendás értékkel bíró könyvtárának sorsát homály fedi.
Ábrahám Vera történész-könyvtáros a titok nyomába eredt, és hosszas, alapos, fáradhatatlan kutatásának eredményeit a Szegedtől Jeruzsálemig – A Löw könyvtár … Tovább »
A női tóraolvasás kapcsán válaszol Biró Tamás egy korábbi cikkére érkezett reakciókra. Vajon tilos a spiritualitás új útjaival kísérletezni? Mit jelent a neológia fontolva haladása napjainkban? Megoldható minden probléma nyelvtanulással, a judaizmus és a Tóra jobb megismerésével?
„csak … Tovább »