Hol nyugszik a Löw-könyvtár?
Ábrahám Vera rendkívül sokoldalú könyvtáros, archívumkezelő, temetőkutató és kiadványszervező, a Szegedi Zsidó Hitközség egyik szellemi oszlopa. Öt éve faggatja a levéltárakat, könyv- és kézirattárakat, biográfiákat, annak az elkötelezettségnek a bűvöletében, hogy egy orbitális adósság törlesztéséből valamennyit letudjon, hogy korrekt módon kutathatóvá tegye a két világhírű Löw rabbi, apa és fia rendkívüli gazdagságú, ám sajnos többfelé szóródott könyvtárát.
![](https://www.szombat.org/files/2024/06/13-Low-Lipot.jpg)
Löw Lipót
Löw Lipót (1811–1875) és Löw Immánuel (1854–1944) két tudós szegedi főrabbi nagyhírű gyűjteményének históriája több egy könyvtártörténetnél, hiszen sorsa nemcsak magán viseli a két főrabbi életének szakaszait, hanem a szegedi zsidó közösség sorsának is tükörképe. A szerző a kötetben a Löw könyvtár történetével foglalkozik annak a reformkorban eredeztethető (kb. 1838) keletkezésétől az 1957-es Izraelbe kerüléséig. A történet része még – hiszen történetük két évig párhuzamosan futott a Löw gyűjteménnyel – a gettóba a soá idején behordott zsidó magánkönyvtárak sorsa.
A Löwök tevékenysége, sokoldalú szellemisége és társadalmi közege gazdag történeti forrásanyagot nyújt a folklór, a mentalitástörténet vagy a vallás társadalmi megélésének kérdéskörében kutató történészek, néprajzosok vagy kulturális antropológusok számára. Löw Immánuel világhíres könyvtárát 1940-ben a Szegedi Zsidó Hitközségnek ajándékozta. A bibliotékáról ekkor jegyzéket készítettek, mely azóta elveszett. Az ajándék révén 1940-1944 között felbecsülhetetlen érték volt a hitközség tulajdonában. 1944-től kezdődően a gyűjteménynek tragikus sors jutott éppen úgy, mint egykori gazdájának Löw Immánuel főrabbinak, híveinek, és a zsidó intézményeknek is. A bibliotéka viszontagságos sorsán 1944-ben többen próbáltak enyhíteni, ennek eredményeként a Somogyi Károly Könyvtárba szállították megőrzésre. Innen 1946-ban a gyűjteményt visszavitték a hitközségi székházba, hogy rendezzék és döntsenek további sorsáról. Jövőjének biztosítása érdekében a városi-, és az egyetemi könyvtár is korrekt ajánlattal állott elő, ebben örökre garantálva a bibliotéka szakszerű kezelését és megtartását Szegeden. A hitközség elöljárósága viszont másként döntött, ennek értelmében 1948-ban a könyveket a kéziratos hagyatékkal együtt ideiglenesen Budapestre a Rabbiképző Szemináriumba vitték. Céljuk volt, hogy a Szegedi Zsidó Hitközség ajándékaként kiküldjék az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak Jeruzsálembe. Budapesten az addigra már hiányossá vált bibliotékáról 1950-ben listát készítettek. Ez az egyetlen megmaradt lajstrom, amely tájékoztat az egykori Löw könyvtár állományáról.
![](https://www.szombat.org/files/2024/06/13-Low-Immanuel.jpg)
Löw Immánuel
Ez a terv végül 9 év múlva 1957-ben valósult meg, ekkor jutott a gyűjtemény Izraelbe, ámbár nem ajándékként, hanem anyagi ellentételezésért cserébe. A kapott pénzt a zsinagóga renoválására fordították. Az Izraeli Nemzeti Könyvtárban a kéziratos hagyatékról külön nyilvántartás készült, a megmaradt köteteket pedig a nemzeti könyvtár állományába integrálták. Ezzel az egykori „Löw Immánuel Rabbisági Könyvtár” végérvényesen megszűnt önálló gyűjteményként létezni.
Ennek a fáradságos kutatással megalapozott könyvnek az egyharmada történeti és értelmező értekezés, amit a rendkívüli alapossággal összeállított rekonstruált állományjegyzék követ 196 oldalon keresztül. Ez tartalmazza a héber nyelvű kiadványok ismertetését Bányai Viktória tollából, valamint a héber kiadványok fakszimile jegyzékét, a könyvek, periodikák, ősnyomtatványok szerzőjét, címét, témacsoportba sorolását, leltári számát és a kiadás idejét-helyét.
Ábrahám Vera: Szegedtől Jeruzsálemig – A Löw könyvtár története.
Magánkiadás. Szeged, 2022
Címkék:2023-11