Összesen 767 találat (1 - 20) : László József.
Chosen Nation(s) – Historical and Cultural Interpretations of Exceptionalism (Választott nemzet[ek] – A kivételességtudat történelmi és kulturális interpretációi) címmel rendez nemzetközi konferenciát az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) a Nemzeti Közszolgálati … Tovább »
Operaházi emlékek – Karczag Márton.
-Kérem, röviden mutassa be önmagát.
Budán születtem, értelmiségi családban, a rendszerváltás előtt. Akkoriban a közoktatás nem szentelt különösebb figyelmet a nem átlagos gyerekeknek, így én is felszabadultan lélegeztem fel … Tovább »
Nyirő József és Wass Albert székelyudvarhelyi köztéri emlékjeleinek eltávolítását kérte egy egyesület a Romániában decemberben elfogadott szélsőségesség elleni, ún. Vexler-törvény nyomán.
A Transtelexen Zsizsmann Erika foglalta össze a fejleményeket és a hátteret.
Az … Tovább »
Olyan állambiztonsági dokumentumot tekinthetnek meg az olvasók, amelyben arról olvashatnak, hogy az 1970-es évek közepén az egyik bécsi ortodox imaházban amerikai vallásos zsidók arról beszéltek, hogy beutaznának Magyarországra, zarándokútra. De nem csak a nagy rabbik sírjait keresnék … Tovább »
A napló érdekes, sőt, érdes műfaj, néha többet láttat az íróból, mint amit látni szeretnénk. A Repedt kályhámon macska ül (Az 1986-os év) c. megrendelt próbanapló érzékeny kordokumentum. A kissé regényes, fésületlen memoárban kulturális, közéleti és zilált magánéleti … Tovább »
Az alábbi Talmud idézet mottóként szerepel a Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány honlapján: „aki egy életet megment, egy egész világmindenséget ment meg…”
1944. május kilencedikén megnyíltak Bonyhádon a gettók. Mindjárt kettő, mert a járásban majd … Tovább »
Schweitzer József főrabbi A Pécs izraelita hitközség története címmel 1966-ban kiadott könyvében írja:
„A temető 1816. és 1827. között létesült. 1827-ben azonban már azt kérik a pécsi zsidók, hogy a város engedélyezze temetőjük bekerítését, mivel ott már húsznál … Tovább »
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »
A Sorsok Háza története nem egyszerűen egy félresikerült kulturális beruházás szánalmas históriája, hanem annak iskolapéldája, miként képes egy állam egy eredetileg világos, tisztességes és az ország jelene és jövője szempontjából nélkülözhetetlen, történeti súlyú projektet … Tovább »
Mravik László művészettörténésszel beszélget Szarka Zsuzsa.
Az 1600 /1944 számú kormányrendelettel létrehozott Zsidó Kormánybiztosság műkincsekért felelős kormánybiztosa, a Szépművészeti Múzeum akkori igazgatója, Csánky Dénes ellentmondásos figura – évtizedekig ő … Tovább »
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött 2026. március 25-én a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint legnagyobb taghitközsége, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH). A partnerség elsődleges célja a magyar tudománytörténet … Tovább »
Beszélgetés Benke László hebraista, műfordítóval
– Kérem, röviden mutassa be önmagát.
Mesterdiplomát az ELTE Olasz és Hebraisztika, valamint a CEU Középkori Tanulmányok Tanszékén, doktori fokozatot pedig az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Romanisztika Programján … Tovább »
”Aranyláz idején ne az aranyásókba fektess be, hanem a lapátok és csákányok eladóiba.”
(André Kostolany)
Nemcsak a műtárgyak iránt érdeklődők, de a közgazdaságtudomány elméletével és gyakorlatával foglalkozó pénzügyi, tőzsdei szakemberek is Párizsra figyelnek majd … Tovább »
Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László szerdán a Nobel-díj bankettjén angol nyelven mondott köszönetet mondott a díjért, melyet Nyáry Krisztián fordításában alább közlünk.
„Királyi Fenségek, Excellenciás Hölgyek és Urak, Kedves Díjazottak, Hölgyeim és Uraim!
Szeretnék … Tovább »
Janovics Jenő mentesítési iratai[1]
„olyan zsidótörvény nem jöhet, amely alól te kivétel ne légy”
Kiss Ferenc levele Janovics Jenőnek
A második bécsi döntés után Janovics Jenő keményen küzdött azért, hogy elismerést nyerjen sokévtizedes Nemzeti színházi tevékenysége, … Tovább »
Elég furcsa érzés Nemes Jeles László filmje, az Árva megnézése után hozzászólni a közte, Schilling Árpád és Gábor György között zajló vitához. Mert abban a világban, amit az Árva megteremt, nem kérdés, nem is lehet kérdés, hogy a Holokauszt és a kommunista diktatúra tapasztalata … Tovább »
Schweitzer József ma lenne 103 éves. A Rabbiképző későbbi igazgatójának rabbivá avatása után sem szűnt meg a kapcsolata alma materével, az 1960-as évektől pedig Scheiber Sándor meghívására oktatott az intézményben. Az OR-ZSE Intézménytörténeti Kutatócsoportja írása.
Schweitzer … Tovább »
Czakó Gábor írta: „A kultúra hangja a csönd. A csönd az elmélyedés, a megrendülés, a fölébredés, a bekapcsolódás, a megértés, a tisztaság, a bölcsesség hangja.”…”A kultúra maga a nép; az alapvető értékekben együtt gondolkodó közösség….”
A hírekből tudható … Tovább »
Amikor a jeruzsálemi Templomban Antiokhosz Epiphanész oltárt emelt Zeusznak, és a szentélybe helyezte a „pusztító utálatosságot” (שקוץ משמם – sikuc mesomém) (Dán 11,31), a falak sértetlenek maradtak, de a szent emlékezet jelentése megszűnt. A Szentek szentje, amely addig … Tovább »
Az intézményeik közötti szakmai kapcsolat erősítése, továbbá a katonai és munkaszolgálatos emlékőrzés céljával ma együttműködési keretmegállapodást kötött a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Honvédelmi Minisztérium vezetése a Szövetség … Tovább »