Reprezentatív magyar akadémiát tervezett az Orbán-kormány Jeruzsálemben

Az Átlátszó cikke egy új, kevéssé ismert magyar kulturális intézmény, a Jeruzsálemi Magyar Akadémia (angol rövidítéssel: HAJJ) létrejöttét és hátterét vizsgálja. Az intézmény a NER egyik legambiciózusabb nemzetközi kulturális projektje lehetett, amelynek átadását eredetileg Orbán Viktor egy tervezett jeruzsálemi látogatásához kívánták kötni.

A lap információi szerint a miniszterelnök azt tervezhette, hogy a 2026-os választási győzelmet követő első külföldi útja Jeruzsálembe vezet majd, és ennek egyik kiemelt eseménye lett volna az akadémia ünnepélyes megnyitása. A kormányváltás azonban ezt a tervet keresztülhúzta, így az intézményt már nem sikerült hivatalosan átadni.

A Jeruzsálemi Magyar Akadémia ennek ellenére már 2025 decemberében megnyitotta kapuit a város előkelő, diplomáciai negyedében, a Talbiyeh városrészben, a George Washington utcában, a YMCA épülete és több európai diplomáciai képviselet közelében. Az intézmény saját angol nyelvű tudományos folyóiratot is indított, és önmagát a magyar kulturális diplomácia egyik zászlóshajójaként mutatja be.

Az Átlátszó ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a projekt körül rendkívül kevés a nyilvános információ. A lap nem találta sem az akadémia alapító okiratát, sem a létrehozásáról szóló kormányhatározatot, de még az intézmény költségvetése sem ismert. Forrásaik szerint a Jeruzsálemi Magyar Akadémia éves büdzséje akár a tel-avivi magyar nagykövetség teljes költségvetését is meghaladhatta volna, ami több millió eurós kiadást jelenthetett volna évente.

Az intézmény vezetője Vörös Győző régész és ókorkutató, aki saját nyilatkozataiban öt évre, 2030-ig kinevezett igazgatóként hivatkozik magára. Vörös korábban azzal vált ismertté, hogy egy egyiptomi sziklaüreget elveszett fáraósírként mutatott be, ami jelentős szakmai vitákat váltott ki. Az akadémia létrehozásáról szóló döntés a jelek szerint 2025 első felében születhetett meg.

A cikk szerint a projekt túlmutat egy hagyományos kulturális intézet létrehozásán. Az akadémia kommunikációjában hangsúlyos szerepet kap a vallási, történelmi és kulturális „visszatérés” narratívája, amely a magyar–izraeli kapcsolatok elmélyítését és Magyarország jeruzsálemi jelenlétének megerősítését szolgálhatta volna. Az izraeli sajtó egy része már a megnyitáskor úgy értelmezte az intézmény létrejöttét, mint Magyarország újabb diplomáciai és szimbolikus közeledését Jeruzsálemhez.

Az Átlátszó végkövetkeztetése szerint a Jeruzsálemi Magyar Akadémia egy nagyszabású, ám átláthatatlan körülmények között létrehozott kulturális-diplomáciai projekt, amelynek céljai, jogi háttere és finanszírozása mindmáig nagyrészt homályban maradtak.