Utolsó mohikán volt: a háború előtti, hatalmas szellemi kincseket felhalmozó Rabbiképző Intézet utolsó, köztünk élő neveltje.

Ungváry Krisztián több tárgyi tévedést is tartalmazó cikket írt a nagy budapesti gettóról és annak állítólagos megmentőiről (A megmenekülés napja, január 17.). Ungváry szerint a budapesti zsidók életét Gerhardt Schmidhuber tábornok mentette meg, amikor katonáit a nagy budapesti gettó védelmére kirendelte. Erre pedig Szalai Pál, a nyilaspárt rendőrségi összekötője vette volna rá a tábornokot.

Herzl-nap 2015. február 8-án.

Rendezőként is bemutatkozik Scarlett Johansson: a filmcsillag hamarosan Truman Capote első regényének filmadaptációját forgatja.

Most korabeli agyagtáblákból megismerhetjük.

A szélesebb tömegek nem ismerik a vallások közti különbségeket. Szemükben ezeket összeköti az Istenbe vetett hit, s ennek együttműködésben kell megnyilvánulnia – fogalmazott Angela Merkel német kancellár a magyarországi zsidó hitközségek vezetővel folytatott beszélgetésen.

Angela … Tovább »

Február 9-15. (hétfő-vasárnap) között tagsági kedvezmények a Bálint Házban.

Megköszönték Angela Merkelnek a magyarországi zsidó szervezetek vezetői a Dohány utcai zsinagógában tett hétfői gesztusértékű látogatását – közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-vel.

A német kancellár hétfői budapesti vizitjén … Tovább »

A beregszászi magyar főiskola konferenciát szervezett a kárpátaljai deportálások hetvenedik évfordulójára, melynek vendége voltam.

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

“…a muzulmán diákok egy részének szemében a Kouachi fivérek az iszlám mártírjai”

Florence La Bruyère több mint két évtizede tudósítja Magyarországról a Libération nevű francia újságot. Január 7-én éppen szabadságon volt, Párizsban. A tömegdemonstráció és a merénylet … Tovább »

Interjú Szegő Györggyel, a Műcsarnok igazgatójával

Szegő György neve ismerősen cseng azok előtt, akik a legendás kaposvári Marat/Sade előadás díszlettervezőjeként, művészetkritikusként ismerték meg, ahogy azok előtt is, akik a zsidó kultúra kedvelőiként olvasták írásait, … Tovább »

Ezen a címen nyílt kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban január 30-án, mely a kelet-közép-európai zsinagógák jelenlegi használatát mutatja be.

Alpern Bernadett fotósorozata a Magyarországon és a környező országokban található zsinagógákat örökítette meg, amelyeket napjainkban … Tovább »

A New York-i Magyar Kulturális Intézet felkérésére a Grammy-díjas zenész, Frank London projektzenekart csinált amerikai és magyar zenészekből a holokauszt-emlékév alkalmából. Az emlékév véget ért, a zenekar azonban Pesten van, és lehet remélni, hogy nem utoljára látjuk.

– … Tovább »

Az argentínai zsidó szervezetek nem vettek részt kedden az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján tartott állami ünnepségen, tiltakozásul Alberto Nisman ügyész rejtélyes halála miatt.

Az évfordulón a kormány és a különböző … Tovább »

A Soával szembesülő szovjetek (1941-1945)

A Glass House neve itthon ismeretlenül cseng, ám a tagok jól ismertek: az együttes vezetője a Grammy-díjas Frank London, aki már sokszor koncertezett Magyarországon. Aram Bajakiant Lou Reed és Diane Krall rajongói egyaránt ismerhetik: a Velvet Underground alapítójának turnégitárosa a jazzdívával is sokszor koncertezett. Az argentin Pablo Aslan az etnojazz kiemelkedő bőgőstehetsége, Yoni Halévy nagyszerű izraeli jazzdobos, Jake Shulman Ment pedig tősgyökeres brooklyni hegedűs, aki a magyar, román, roma és a kelet-európai zsidó zene megszállottja, és Erdélytől a Duna-deltáig bejárta már gyűjtőként közös zenei örökségünk legfontosabb régióit.

 Dennis Ross, veterán amerikai diplomata szerint.

Húsz perc leforgása alatt mindenkiből senki lett. Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági szereplőjét, Horthy Miklós kormányzó tanácsadóját, több mint negyven vállalat igazgatótanácsának tagját a kifosztandó, de ipari-energetikai ismeretei miatt a végsőkig kihasználandó zsidóvá degradáltak. Akit aztán sok százezer sorstársával együtt Auschwitzba deportáltak, s ott minden valószínűség szerint halálra vertek.

Patrick Modiano irodalmi Nobel-díjas életének és műveinek vészkorszakkal és zsidóságával kapcsolatos egyes motívumairól 2014. novemberi számunkban írtunk. Az alábbiakban a díj átvételekor mondott beszédének részleteit közöljük.