Egy ötezerötszáz fős virágzó kisváros a Negev közepén? Ez Mitzpe Ramon.

Szántó T. Gábor író, a Szombat című folyóirat főszerkesztője Trauma és utóhatás az irodalomban címmel tartott szemináriumán ezen a héten Gergely Ágnes verseivel foglalkozott, az estén maga a költőnő is megjelent.
Az első tárgyalandó vers Az ajtófélfámon jel vagy (1963) … Tovább »

Fischer Ivánnal beszélget Váradi Júlia

Miért írok?

Azért, mert a magyarországi zsidó közösségnek nincs közösségi stratégiája, nincs az egész közösség érdekeit képviselő szervezete és nincs erőforrásokkal rendelkező, a stratégiát végrehajtó intézményrendszere. Írásom e hiányok sürgős pótlását … Tovább »

Guba Gergely vagyok, az egyetemes emberi közösség tagja. Magyarul beszélek, magyarul álmodom, egy asszimilálódott család fia vagyok, aki soha sem tanulta a zsidóságát, aki csak érezte azt az „isteni sugallatot”. Zsidó vagyok, aki három generáció után visszatért és ismét szombatot … Tovább »

A MAZSIHISZ pályázatot hirdet a bölcsészettudományi karok hallgatóinak számára. A pályázat célja olyan egyetemi hallgatók tudományos munkájának elismerése és további kutatásainak bátorítása, akik zsidó történelemmel, kultúrával szeretnének foglalkozni. A pályázaton alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben és doktori képzésben tanuló hallgatók egyaránt részt vehetnek.

Pier Marton filmrendezővel Szarka Zsuzsanna beszélget

A Bálint Házban bemutatott előadás az 1920–1945-ig tartó korszak zenei világát és korabeli dalait eleveníti fel. Narrátor: Hegedűs D. Géza.

Interjúalanyunk pályájának íve a kommunizmus ifjúkori elfogadásától az újbaloldaliságon át a demokratikus ellenzék peremvidékén való tudós buzgólkodásig, majd pedig a marxizmusból való végső kiábrándulásig vezetett. Vajda ma a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem filozófia tanszékének vezetője. Írt könyvet Husserlről, Heideggerről, a fasizmusról, a szocializmusról, a posztmodernről és Oroszországról. Ám most nem műveiről, hanem az identitásáról, zsidóságáról s az azt meghatározó alapélményekről faggatta őt munkatársunk. (Aki, már most szólunk, egyben unokahúga is: ezért a tegeződés.) – írja a Magyar Narancs.

Mark Weitzman, az amerikai Wiesenthal Központ igazgatója nyilatkozatban kérte, hogy ne tartsák meg a február 20-i Wass Albert felolvasást a New York-i Magyar Házban.  

A nyilatkozat idézi Randolph Braham történészt, aki szerint Wass fasiszta kollaboráns és antiszemita … Tovább »

A XX. századi népirtások Európában és a keresztény-zsidó együttélés színterei ma, címmel tudományos konferenciára került sor a hétvégén, Hódmezővásárhelyen, ahol előadást tartott Dr. Latorcai Csaba is.

Továbbra sem találják a terror ellenszerét Európában. A múlt hétvégi koppenhágai támadások is azt bizonyítják, hogy a fenyegetést egyáltalán nem sikerült visszaszorítani. Még Dániának is megvannak a sebezhető pontjai, pedig a skandináv ország büszke egyedülálló radikalizálódásellenes programjára, amelynek során a hazatérő dzsihádistákat rehabilitációval akarják „lefegyverezni”. Sokan azonban úgy vélik, hogy a dán kezdeményezés rendkívül naiv hozzáállást tükröz. A Hetek cikke.

Az Európában élő muzulmán fiatalok egy része dzsihádot akar, sokan vágynak arra, hogy öngyilkos merénylők legyenek.

A tavalyi évben rekordot döntött az antiszemita incidensek száma a szigetországban. A törvényhozás végre szembenéz a problémával.

A Fiumei úton, a Nemzeti Sírkert és a hamarosan Sorsok Házaként megnyitó egykori Józsefvárosi pályaudvar között, az elkanyarodó villamospályát követve egy keskeny utca nyílik. Aki ismeri, többnyire az is hibásan, útként említi, holott valójában csak utca a Salgótarjáni, ráadásul … Tovább »

avagy: Miért támogatnak a zsidók egy radikális német jobboldali mozgalmat?

A napokban egy jobbikos képviselő nem volt hajlandó felállni a Schweitzer Józsefnek szentelt megemlékezésen. Hogy mi járhatott a fejében, azt az alábbiakból sejthetjük.

A Pesti Srácok nevű kormány közeli hírportál utánajárt egy nyilvánvalóan antiszemita koholmánynak, és feketén-fehéren … Tovább »

Elhunyt a világhírű amerikai költő. Egy korábban megjelent írásunkkal emlékezünk rá.

Amszterdam 1813 óta Hollandia fővárosa. A városban található csatornarendszereknek és a hangulatnak köszönhetően Észak Velencéjének is szokták nevezni. A holland királynő, a parlament és a kormány székhelye azon­ban Hága. Amszterdam igazi multikulturális metropolisz. Rengeteg bevándorló él hosszabb vagy rövidebb ideje ebben a térségben. A bevándorlók sorából a zsidóság sem hiányzik.

“Testeteket a holt emberért meg ne hasogassátok, se égetéssel magatokat meg ne bélyegezzétek.”   (3Mózes 19,28  – Károli Gáspár fordítása)

Nem vagyok filmkritikus, de miután megnéztem a Numbered című dokumentumfilmet, írni akartam róla. Kényelmetlen, ellentmondásos … Tovább »