Én még elcsíptem és érzékeltem azt a csendet, azt az összeszorított szájú némaságot, ami Tapolca megcsappant lakosságú utcáinak jellemzője lehetett 1945 őszén, az első olyan szüreten, mikor a még zsidó tulajdonosok által irányított metszés gyümölcsei a Tapolca körüli hegyoldalak … Tovább »

Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »

Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.

Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, … Tovább »

Egy elfeledett lányregény írójáról

Személyes adóságom ez az írás Pásztor Árpád hírlapírónak a Princesz című lányregényéért cserébe. Tizenkét éves voltam, amikor apukám betege, békebeli úrinő, gazdag likőrgyáros özvegye karácsonyra megajándékozott a Princesz … Tovább »

 Hazai és nemzetközi sztárok ünneplik a Zsidó Kulturális Fesztivál negyedszázados jubileumát.

“Emeli az ünnep fényét, hogy sok-sok idei program a zsidó fesztiválra készül. Vagyis eddig még soha nem látott, izgalmas produkciókkal, látványos showműsorokkal ünnepeljük együtt … Tovább »

Ömlengő cikkben áradozik a kormányközeli Magyar Nemzet publicistája Csurka István váteszi nagyságáról. Csurka mindent előre megmondott, Csurkának mindenben igaza volt, stb.

A nacionalista, ellenségképben gondolkodó cikkíró (lásd korábbi cikkeit: „Puccsra készülnek a hazaárulók”, … Tovább »

79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »

Debrecenben született, édesanyjával együtt fél éves korában, 1944 júliusában a gettóból Bécsbe deportálták. Amikor felszabadultak, visszajöttek Debrecenbe. Apja családja, hat testvér és két szülő is Bécsben volt, az apa és nagyobb fiútestvére munkaszolgálatban, de csak apja … Tovább »

Százhúsz éve, 1903. május 19-én avatták föl Szeged harmadik zsinagógáját, az Új Zsinagógát, az évfordulót csütörtökön ünnepséggel köszöntötték.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének korábbi elnöke beszédében úgy fogalmazott, a zsinagógáknak … Tovább »

A második alelnök személyéről a következő közgyűlésen szavaznak.

A közgyűlés fejleményeit helyszíni tudósítónk, Szabó Kitti, valamint a Mazsihisz fb oldalának híradása alapján foglaljuk össze.

A Mazsihisz közgyűlése az elnökválasztás után az alelnökök megválasztásával … Tovább »

A Szombat körkérdést intézett neves kortárs szerzőkhöz a modern zsidó / magyar zsidó irodalom témakörében, rákérdezve többek között arra, hogy a válaszadók miként látják a zsidó téma, zsidó perspektíva helyzetét, fogadtatását a mai magyar irodalomban. Ugyanakkor kíváncsiak … Tovább »

Hazaárulás volt magyarországi zsidó testvéreink halálba küldése, akiknek vére az égbe kiált – jelentette ki Latorcai Csaba, területfejlesztésért felelős miniszterelnökségi parlamenti államtitkár csütörtökön Kőszegen a második világháború idején mártírhalált halt munkaszolgálatosok … Tovább »

Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.

Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »

Mi legyen akkor, ha egy szervezetnek van pénze, van infrastruktúrája, de nincs elképzelése. Elképzelése arról, ki ő, és minek van a világon. Erre találták ki a befogadó liberalizmust, legyen befogadó intézmény, gyűjtőhely, ernyőszervezet mindazoknak, akik tudják, mit szeretnének, … Tovább »

Debrecenben született, minden iskoláját itt végezte és itt szerzett diplomát is a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Nyomatékosítja, hogy első-generációs értelmiségi. Nagyapja még fuvaros volt Tokajban, bort szállított lovaskocsival Lengyelországba, onnan pedig fát vissza.

Nyomdász … Tovább »

Vázlatos áttekintés

A magyar irodalom zsidó témái iránt érdeklődő kutatóknak vagy olvasóknak a népmesék szerencsét próbáló hőseihez hasonlóan számos akadályt kell leküzdeniük, mindig újabb kásahegyeken, megnyugtató válasz nélkül maradt kérdéseken kell átrágniuk … Tovább »

A szerbiai Borból Magyarországra vezényelt munkaszolgálatosok gyalogmenete 1944. október 5-én érte el a nyugat-bácskai Cservenka községet. A magyar katonák kísérte csoport létszáma ekkor mintegy 3000 főt számlálhatott.

A zömében bácskai svábokból verbuválódott Waffen-SS alakulatok … Tovább »

 „Ami elmúlt, még nem a múlté” 
(Elias Canetti)

Székesfehérváron él és dolgozik a város zsidó múltjának kutatója, az emlékezet egyik őrzője. Történész, művészettörténész, muzeológus, számos társadalmi egyesület alapítója, tagja, önkéntese.

Könyvíró, … Tovább »

November 25-e a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Ebből az alkalomból szeretnénk emlékezni azokra a nőkre, és együttérzésünket kifejezni irántuk, akiket bármilyen erőszak ért, vagy ér. Ungár Utas Klára tragikus története csak egy a sok ilyen máig elhallgatott, … Tovább »

Márkus Ervinnét (sz.: Wiesel Anna, 1906) a BM Határőrsége 1954. május 19-én vette őrizetbe a magyar-jugoszláv határon lévő kelebiai határállomáson és tiltott határátlépés bűntette folytán azon nyomban le is tartóztatták.

Korábban már legálisan is próbálkozott útlevelet … Tovább »