Ezt a levelet nem azért írom, hogy békét kössek a magyarországi jobboldallal. Nem azért, hogy rokonszenvet ébresszek magam iránt, hogy „jó pontokat szerezzek” a küszöbönálló hatalomváltás előtt. Nem azért, hogy összefogásra buzdítsak, hogy kiegyezésre törekedjem, még csak azért is csak kevéssé, hogy meggyőzzem a jobboldalt erről vagy arról, és nem azért, hogy kerülő úton érveket hozzak föl ellene, vagy szelídebb retorikával megismételjem a szokásos hadüzeneteket és harci riadókat.

Nagy várakozás előzi meg az izraeli kormányfő vasárnapi beszédét, melytől a nyugati vezetők azt várják, hogy elkötelezi magát a két államos megoldás, azaz a palesztin állam létrejötte mellett. Erre azonban kicsi az esély. Legalább is nem úgy, ahogy Obama és társai várják.
 

A holland liberálisok vezetője eltörölné a gyűlöletbeszédet és a diszkriminációt büntető törvényt. A holokauszt-tagadást sem tiltaná. A szólásszabadság mellett párttársai is kiállnak, de szélsőséges javaslatától elhatárolódnak.

Semmilyen valós alapja sincs annak az állításnak, hogy a jelenlegi gazdasági válság a legnagyobb volna az 1929-33-as világválság óta; ez egy sokak által szajkózott mítosz – állapítja meg Peter Zeihan tanulmánya, melyet az amerikai biztonságpolitikai elemzőközpont, a Stratfor tett közzé. 

Izrael reményét fejezte ki, hogy Barack Obama amerikai elnök történelmi beszéde az arab-muzulmán világgal való “új megbékélés korszakához” vezet.
 

Alig órákkal azután – magyar idő szerint csütörtökön késő este – fogadta Barack Obama palesztin kollégáját, Mahmud Abbasz elnököt a Fehér Házban, hogy Izrael hivatalosan is visszautasította a ciszjordániai zsidótelep-fejlesztések teljes leállítására vonatkozó amerikai elvárást. Mark Regev izraeli kormányszóvivő “az élet normális menetére” hivatkozva a már meglévő zsidó telepeken továbbra is szükségesnek mondta a bővítést. Ám Abbasz egyik fő igénye Izraellel szemben, amelyhez most Obama segítségét kérte, éppen az építkezések befagyasztása.
 

A helyi hatóságok tesztelik a rakétatámadások és természeti katasztrófák esetére kidolgozott vészforgatókönyveket.
 

A cigányság gondjai olyan súlyosak, hogy azokat nemzedékek alatt lehet fölszámolni – ha egyáltalán. A problémák „megoldását” zászlóra tűzni irreális. Az elsődleges feladat az lenne, hogy megtaláljuk, milyen értelmezési keretben szabad beszélni a kérdésről, hogy egyik szélsőség se kavarjon fölösleges indulatokat, és ne erősítse a másikat.
 

    XVI. Benedek pápa Izraelbe érkezettBenjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök május 14-én Jeruzsálemben találkozott a pápával. – Felkértem őt, hogy mint morális tekintéllyel bíró személy, hangosan és folyamatosan hallassa a hangját az Izrael elpusztítását nyíltan … Tovább »

Megérkezett hétfő délelőtt Izraelbe, szentföldi zarándokútjának második állomására XVI. Benedek pápa, aki két vendéglátója, Simon Peresz államfő és Benjamin Netanjahu miniszterelnök társaságában visszataszítónak nevezte az antiszemitizmust. A katolikus egyházfő még ma ellátogat a Jad Vasembe, és továbbít egy üzenetet a két éve palesztin fogságban tengődő Gilád Salit tizedesnek.
 

Öt híján száz palesztin keresztény engedélyt kapott Izraeltől, hogy XVI. Benedek pápa látogatása alkalmából gázai övezeti lakhelyéről a ciszjordániai Betlehembe utazzon – közölték hétfőn palesztin hivatalos forrásból. 

Pápasága ötödik évében alighanem legnehezebb missziójára indul pénteken XVI. Benedek. A május 15-ig tartó szentföldi út a Vatikánból nézve nem csak az Izraellel való viták oldását szolgálja.
 

A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

Az Országgyűlés 2000-ben a magyarországi holokauszt emléknapjává nyilvánította április 16-át, 1944-ben ugyanis ezen a napon kezdődött meg a magyar zsidók deportálása. Az emléknapon Az áldozatok arca címmel megemlékezést rendezett a Holokauszt Emlékközpont. Alábbi írását ott olvasta fel Sándor Iván író.

A számtalan kihívás közül a palesztin-izraeli konfliktus megoldása bizonyulhat a legnehezebbnek az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama számára. Vajon sikerül-e majd eredményeket elérnie ott, ahol előtte már oly sokan kudarcot vallottak? Ezt a kérdést feszegette a Middle East Times.
 

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap telefonon arról biztosította Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, hogy “együtt akar vele működni és a békéről akar tárgyalni vele” – tudatta közleményben a miniszterelnöki hivatal.

Kasztner le se törölte a homlokáról a verejtéket, fénylő arccal érkezett, nehéz bőrönddel a kezében.

Az íróasztala mögött terpeszkedő Wisliczeny rögtön a tárgyra tért.

– Na, megkapja amit kért! A gesztust. – Közben mohó kíváncsisággal bámulta a bőröndöt, bele szeretett … Tovább »

„Tovaris ucsityelnyica, ja dakladivaju vam, sto szasztav gruppi voszemnadszaty ucsenyikov, nyikto nye atszusztvujet.” – rémlik fel bennem a középiskolai oroszórák maradványa, ahogy Moszkvában sétálunk. Sajnos, többre nem emlékszem, erős ellenállás élt bennem a kötelező orosztanulással szemben. Könyvbemutatóra érkeztünk…

Különféle háborús bűnök elkövetésével vádolja a Thyssen-Bornemissza család egyes tagjait David Litchfield író. Thyssen-Bornemissza Margitnak például nem kis szerep jutott az 1945-ös rohonci mészárlásban, amelynek során körülbelül 200 magyar zsidót mészároltak le. Az író szerda este a budapesti Rátkai Márton Klub vendége volt.

“…a német társadalomban a hatvanas évektől egészen 2000-ig (az új Intifáda kitöréséig) folyamatosan csökkent az antiszemitizmus, majd ettől kezdve ismét emelkedett. A közel-keleti konfliktus egy-egy újabb fordulójának fellángolásakor az antiszemita érzelmek is magasabbra csapnak.”