A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »

Nyolc embert sebesített meg egy palesztin merénylő egy izraeli
szórakozóhelynél. A férfi megkéselt egy taxisofőrt, majd az elrabolt
autóval áttört egy úttorlaszt, később rendőröket és civileket szurkált
meg. Az egyik sérült állapota súlyos, a támadó is megsebesült. A
ciszjordániai férfit letartóztatták.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma
 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »

A Gázába irányuló csempészetről, terrorsejtekről a sivatagban, a Sínai
Félsziget biztonságpolitikai helyzetéről Jehíja Abu Nuszeira, az
Ál-Ármilat beduin törzs vezetője nyilatkozott a Mindennapinak.

Vasárnap fegyverszünetet ígért a Hamasz, de az eltelt néhány nap során szinte folyamatosan robbantak a rakéták a dél-izraeli városokban. 

A brutális csepeli sorozatgyilkosság az utolsó csapás lehet a fővárosban
élő hajléktalanokra. A budapesti városvezetők többsége elhatározta,
hogy hadba száll ellenük. Ehhez nem is kell jobboldalinak lenni. 

A válság előtt főként külföldi beruházók hajtották végre a legnagyobb
ingatlanfejlesztéseket Budapesten, 2008 után viszont pánikszerűen
menekültek a piacról a spanyolok, az izraeliek és az írek. Mi maradt
utánuk? Félbehagyott projektek, félkész lakóparkok, tetemes tartozások.

Lehangolhatta az összeesküvés-elméletek kedvelőit az a napokban
nyilvánosságra került jelentés, miszerint a Palesztin Hatóság
vizsgálóbizottsága Mohamed Dahlant, a Fatah egyik volt vezető
politikusát vádolta meg Jasszer Arafat megmérgezésével. Az arab világban
mindmáig magától értetődő alapigazságnak számított, hogy Arafat
haláláért Izrael a felelős.

Idén is a Civil Sziget az egyik legnépszerűbb nappali helyszín a
fesztiválon. Annyira sokszínű és változatos, hogy szinte reménytelen
vállalkozásnak tűnik felfedezni. Mégis tettem erre egy kísérletet.
Kölcsönöztem élő könyvet, teszteltem a pénzügyi ismereteimet,
beszélgettem a családon belüli erőszakról; megtudtam, hogy lelki oka is
lehet az allergiának és részt vettem egy zsidó szombat-köszöntésen is.

Az egyiptomi hatóságok egy egész hadseregcsoportot vezényeltek a
Sínai-félszigetre, hogy rendet teremtsen az utóbbi hónapokban beduin
törzsek ellenőrzése alá került térségben – erősítette meg az izraeli
védelmi minisztérium. 

A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell
vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az
uszító kijelentések elítélése.
 

Miközben az izraeli kormányt elsősorban a palesztin államalapítással
kapcsolatos kérdések kötik le, a lakosság három hete az árak emelkedése,
a megélhetési nehézségek miatt sztrájkolnak. Hétvégén 300 ezren
tüntettek több városban.
 

A palesztinok kérni fogják az ENSZ Biztonsági Tanácsától a palesztin
állam szeptemberi felvételét – jelentette be szerdán Mahmúd Abbász, a
Palesztin Hatóság elnöke, aki kizárta, hogy újrakezdődnének a
tárgyalások Izraellel még az ENSZ-közgyűlés ülésszaka előtt. 

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

Van-e, lehet-e tanulsága egy ilyen borzalmas mészárlásnak? Meg lehet-e
kísérelni észérvekkel magyarázni a megmagyarázhatatlant, az
érthetetlent? Lehet-e, érdemes-e racionális okokat keresni e mögött az
irracionális, tébolyító tett mögött, vagy be kell látnunk, el kell
fogadnunk, hogy őrültek ellen nincs védelem? 

“Botrányt okoztak a gázai segélyflotta békeaktivistái. Az amerikai
résztvevők hazájuk nagykövetsége előtt akartak tüntetni, de amikor nem
engedték őket közelebb, akkor rátámadtak a görög rendőrökre”: idén is
készül “áttörni” az izraeli tengerzárat a Gázai-övezet partjainál az
úgynevezett Szabadság Flottilla. Eddig keveset lehetett tudni a
hajóhadat szervezőkről – egy, a héten megjelent elemzés azonban
árnyaltabb megvilágításba helyezi a csoportot. 

A megállapodásokat tiszteletben kell tartani, különösen az ENSZ-ben.
Néhány hónapon belül mégis számíthatunk rá, hogy a Palesztin Hatóság
(PH) megszegi Izraellel kötött megállapodásait és az összes,
közel-keleti békét célzó nemzetközi keretegyezményt azzal, hogy
szeptemberben a palesztin állam idő előtti elismerését kéri az ENSZ-ben. 

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.

„Kisebbség és többség között” címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi Intézet. A gellérthegyi intézmény könyvtárában magyar, zsidó és magyar zsidó történészek cseréltek eszmét az emigrációban, diaszpórában élő közösségekről, a magyar és a zsidó diaszpórák közötti hasonlóságokról és különbségekről.