Törököt fogtak – Közel-keleti szövetség készül Izrael kifüstölésére
Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt – így értékelte több
kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A
kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető
fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány
„diplomáciai cunamiként” csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe
akkreditált európai diplomata.
forrás:hetek.hu
A szeptember 21-én esedékes New York-i szavazás után a helyzet tovább romolhat, ha erőszakos tömegtüntetések kezdődnek a palesztin területeken és az arab világban, miközben Amerika a távolból próbál minden félnek kedvezőt ígérni, Európa pedig hallgat.
A közel-keleti térség új vezetőjeként köszöntötték Kairóban Recep Tajjip Erdogan török kormányfőt, aki az Arab Liga külügyminiszteri tanácsának ülésére érkezett. A találkozón az első számú téma a palesztin állam elismeréséről kezdeményezett ENSZ-szavazás volt. A török kormányfő azt állította, hogy az arab világnak egységesen kell kiállnia azért, hogy a palesztinok olyan államhoz jussanak, amelynek Jeruzsálem lesz a fővárosa.
Erdogan az Arab Liga ülésén arab-török miniszterelnök- szövetséget ajánlott Izrael nemzetközi elszigetelésére. Beszédében azt követelte, hogy az ENSZ a jövő héten tűzze ki a palesztin zászlót a világszervezetben. „A palesztin zászló a béke és igazság jelképe a Közel-Keleten. A palesztin ügy nemcsak a palesztin népnek fontos, hanem minden nemzet közös küzdelme, akik az igazság, törvény és az emberiség oldalán állnak” – állította Erdogan.
Az egyiptomi miniszterelnökkel való találkozón a török kormányfő kijelentette, hogy Izraelnek felelnie kell a tetteiért. „Vannak olyan országok a térségben, akik nem képesek megérteni azokat a jeleket és változásokat, amelyek a térségben történnek. Természetesen ezek között az első Izrael. Kétség nem férhet hozzá, hogy nem maradunk csendben, amikor azt tapasztaljuk, hogy a Közel-Kelet stabilitását agresszor országok fenyegetik” – mondta a török miniszterelnök, aki lapzártánk után Líbiába és Tunéziába utazik. Erdogan az eredeti tervek szerint a Gázai övezetbe is ellátogatott volna, de az amerikai nyomás miatt ettől végül elállt. A török kormányfő azonban megüzente „gázai testvéreinek”, hogy „előbb vagy utóbb elmegy hozzájuk”. (A török-izraeli kapcsolatokról lásd külön írásunkat.)
A Palesztin Hatóság (PH) előnyt szeretne kovácsolni abból, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) elnökségét szeptembertől Libanon veszi át, és elnökként rendelkezik olyan kiváltságokkal, amelyektől a palesztinok céljuk elérését, az önálló palesztin állam létrejöttét remélik. „A BT elnöke olyan jogokkal rendelkezik, ami döntő lehet indítványunk elfogadására”- nyilatkozta Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter. Libanont jelenleg a Hezbollah kormányozza, az a terrorszervezet, amely számos Izrael elleni támadásért felelős. New Yorkban, a közgyűlés nyitónapján Mahmúd Abbász,
a PH elnöke személyesen kívánja átadni Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár számára a palesztin állam nemzetközi elismerésére vonatkozó kérelmet. Abbász javaslata Palesztinát az ENSZ teljes jogú, az 1967-es határok mentén létrejövő új tagállamaként kívánja elismertetni a közgyűlésen. Ezzel a Palesztin Hatóság, megkerülve az Izraellel folyó bilaterális béketárgyalásokat, egyoldalú lépéssel kívánja elérni célját.
A palesztinok várhatóan azt kérik majd az ENSZ-től, hogy „megfigyelő tag” státusukat „nem tag – megfigyelő állam” státusra cseréljék, ami a Vatikánnal egyenrangúvá emelné Palesztinát. Mindez utat nyitna Palesztina előtt, hogy csatlakozhasson a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz hasonló intézményekhez, illetve eljárást kezdeményezzen Izraellel szemben.
Európai taktikázás
A legnagyobb európai országokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban a közvélemény többsége azt várja, hogy kormányuk megszavazza a palesztin állam elismerésére irányuló indítványt az ENSZ-ben. A felmérést a baloldali-liberális Guardian című brit napilap ismerteti az Avaaz palesztinbarát civil szervezet számára készült friss közvélemény-kutatás alapján. Eszerint a britek 59 százaléka, a franciák 69 százaléka, a németeknek pedig 71 százaléka azt szeretné, hogy kormányaik támogassák a palesztin államiságot. A felmérés közzététele nem véletlen: ez a három mérvadó európai ország még nem jelentette be hivatalosan, hogy támogatja-e a palesztin kezdeményezést az ENSZ-ben.
A kérdésben az Európai Unió szeretne közös álláspontot képviselni, annak ellenére, hogy több ország nyíltan az „igen” (Spanyolország, Dánia, Svédország), míg mások a „nem” mellett (Hollandia, Lengyelország, Olaszország) kötelezték el magukat.
„Eddig az álláspontok nagyon eltérőek voltak az EU-ban” – nyilatkozta Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter a hónap elején Lengyelországban megrendezett külügyminiszteri találkozón. Guido Westerwelle, a német külügyi tárca vezetője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Berlin „magától értetődően tekintetbe veszi az Izraelhez fűződő különleges baráti és partneri kapcsolatokat”, amikor e kérdésben dönteni kell. Németországról szintén úgy tartják, hogy az uniós külügyminiszterek sopoti tanácskozásán határozottan ellenezte az államiságot.
Az ügyben az Európai Unió még nem foglalt állást, mondván, előbb látni szeretnék a kezdeményezés pontos szövegét. Az unió külügyi főképviselője azonban Kairóban az Arab Liga ülése után azt mondta, hogy Brüsszel inkább a tárgyalások folytatását támogatja. „Az Európai Unió elkötelezett az izraeliek és a palesztinok közötti tárgyalások támogatása mellett. Szerintünk így jöhet létre a békét és a biztonságot szolgáló megoldás” – mondta Catherine Ashton.
Magyarország elvi álláspontot képvisel a palesztin államiság kérdésében – ezt mondta Martonyi János egy budapesti háttérbeszélgetésen. A magyar döntésről azonban nem beszélt a külügyminiszter. Az ENSZ-közgyűlésre hétfőn New Yorkba utazó Martonyi szerint az Európai Unióban „van egy erősödő konszenzus” a palesztin előterjesztés ügyében, de végleges álláspont még nincsen. Az EU nem akar megosztottságot mutatni, és ez a BT-tagságra pályázó Magyarországnak is kiemelt érdeke – mondta.
