Összesen 720 találat (1 - 20) : Gyáni Gábor.
Schmidt Mária ezúttal valóban elvesztette a fonalat. Csakhogy jóval korábban, mint gondolja. Ott, ahol a történeti megismerést összetévesztette az emlékezetpolitikai hadviseléssel, a múzeumot a politikai önigazolás színpadával, a kurátori szabadságot pedig a szakmai ellenőrizhetetlenség … Tovább »
2026. szeptember 12-én, másképpen 5787 Tisri 1-én, Rós Hásáná idején, az Ítélet Napján meghalt Kardos Sándor, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, fotográfus, tanár, író, teoretikus, a Hórusz Archívum megteremtője. „Filmoperatőr, középiskolai … Tovább »
A politikai ostobaságnak akad egy különösen árulkodó fajtája: amikor nemcsak azt nem tudja, mit támad, hanem azt sem, hogy támadásával valójában mit árul el önmagáról.
G-Ras és társai augusztus 30-án, délután kettőkor a Városháza parkban kívánnak kiállni „Palesztinától … Tovább »
A Mazsihisz közleménye alapvető irányában helyes, indulatában érthető, követelésében vállalható. Mégis van benne valami feltűnően elégtelen. Nem azért, mert túlságosan kemény, hanem mert nem elég magas szinten fogalmazza meg azt, ami valójában történik. Egy olyan ügyet, amely … Tovább »
A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) arra kéri a Belügyminisztériumot, vizsgálja meg, fennállnak-e a rendezvény betiltásának törvényi feltételei, és amennyiben nem, fontolja meg a szükséges rendészeti intézkedések kezdeményezését.
„A Magyarországi Palesztin Közösség … Tovább »
Interjú Csendes Tündével
„Nomen est omen” – szól a latin mondás. Ez különösen igaz Dr. Csendes Tünde helytörténészre: a hihetetlen energiával megáldott, nagy tudású történelem-angol szakos középiskolai tanár, aki a London School of Economics and Political Science nemzetközi … Tovább »
A De Kunst című holland hetilap 1926. november 6-i számában egy rövid áttekintés olvasható a lap alapítójaként és főszerkesztőjeként hírnevet szerzett Nathan (Nardus, Henri) Wolf (1872-1942) 25 éves újságírói pályafutásáról.[1] Mint ahogy Frederik van Monsjou cikkéből is kiderül, … Tovább »
A Szombat „A futball-világbajnokság idején felerősödnek az antiszemita tartalmak” című cikke arról számol be, hogy a közösségi médiában terjedő összeesküvés-elméletek szerint Lionel Messi valójában zsidó, zsidó érdekeket szolgál, sőt egyesek szerint egyenesen „zsidó ügynök”. … Tovább »
Az idei könyvhéten jelent meg Zoltán Gábor Nyilaskeltető című kötete, amelyben a 2000 és 2025 között megjelent esszéiből, előadásaiból, recenzióiból válogatott. A történeti kutatások, irodalomtörténeti esszék, filmrecenziók, műelemzések sokféleségét egyetlen ív köti össze: … Tovább »
Avagy: Budapestről Dublinba – egy kívülálló nyomában az Ulysses lapjain.
Kevés regény mondhatja el magáról, hogy saját ünnepnapja van. James Joyce Ulyssese ezek közé tartozik.
Az Ulysses a 20. századi irodalom egyik legismertebb és legtöbbet vitatott regénye. James Joyce … Tovább »
Újra van vallási zsidó élet Egerben – interjú Szalkai-Széll Attilával, az Egri Zsidó Hitközség alelnökével.
Három évvel ezelőtt még nem működött aktív vallásos zsidó közösség Egerben. Ma már rendszeresen tartanak szombat fogadásokat, tanulnak, és a legfontosabb céljukat … Tovább »
A 444 cikke szerint az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen forronganak az oktatók: a tudományos autonómia helyreállítását követelik, miután az elmúlt években az egyházi fenntartó és a politikai akarat egyre mélyebben belenyúlt az intézmény életébe. A történet egyik legsúlyosabb … Tovább »
A világ legismertebb mustrái a Velencei Biennále filmes és képzőművészeti szekciói. A képzőművészeti (és az építészeti) biennálék két nagy helyszíne, a lagúnák mentén sok kisebb tárlat és a mesebeli város együtt évente 6-7 hónapon át tízmilliós léptékű turizmust vonz.
Főattrakciók … Tovább »
Túl a választásokon, egy új korszak küszöbén: mit jelent ma országot építeni, és milyen szerepe van ebben a közösségi gondolkodásnak? A JCC Budapest – Bálint Ház idei Sávuot-programja erre kereste a választ – a hagyomány és a jelen kérdéseinek metszéspontjában.
A választások … Tovább »
Egy politikai ciklus végén nem csupán kormányzati mérleget kell készíteni. Nem elegendő számba venni, ki mennyi pénzt osztott ki, melyik minisztérium milyen programokat vitt végig, melyik intézmény hogyan működött. A ciklus vége mindig intézményi lelkiismeret-vizsgálat is: mi maradt … Tovább »
Zsidónak lenni soha nem volt könnyű, de máltai zsidónak lenni sokáig a legrosszabb „választások” közé tartozott. Máltán ugyanis 200 éven keresztül, egészen 1798-ig a zsidók rabszolgaként éltek, a vallettai piacon adták vették őket.
Ebben az időszakban Málta volt a … Tovább »
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »
A Sorsok Háza története nem egyszerűen egy félresikerült kulturális beruházás szánalmas históriája, hanem annak iskolapéldája, miként képes egy állam egy eredetileg világos, tisztességes és az ország jelene és jövője szempontjából nélkülözhetetlen, történeti súlyú projektet … Tovább »
Rendszerváltás zajlik Magyarországon.
Ez a mondat – ha komolyan vesszük – nem egy lezárt történeti tényállást, hanem egy rendkívüli komplexitású, elhúzódó és belső feszültségekkel terhelt folyamatot jelöl. Nem egy pillanatot, hanem egy átmeneti állapotot, amelyben a … Tovább »
A vasárnapi országgyűlési választás óta a Szombat több cikke is foglalkozott a választás eredményével, a különböző reakciókkal és véleményekkel. Az izraeli és a nyugati zsidó lapok egy része a Magyarország és Izrael közötti reláció romlásától tart, valószínűleg nem … Tovább »