A Fidesz-kormányzás és a zsidóság

A vasárnapi országgyűlési választás óta a Szombat több cikke is foglalkozott a választás eredményével, a különböző reakciókkal és véleményekkel. Az izraeli és a nyugati zsidó lapok egy része a Magyarország és Izrael közötti reláció romlásától tart, valószínűleg nem ok nélkül, hiszen Orbán Viktor Benjamin Netanjahu kevés támogatóinak egyike volt. Azonban, bármennyire is fontos és megnyugtató a magyar zsidóság számára az Izraellel való jó politikai és gazdasági kapcsolat fenntartása, nem csupán ezen múlhat a magyar zsidóság majdani biztonságérzete.

Néhány, annak idején nagy médiafigyelmet kapott esetet, és egy – különösebb felzúdulást nem kavart – novemberi hírt ragadtunk ki annak érzékeltetésére, hogy az Orbán Viktor nevével fémjelzett kormányok és az államhatalom, illetve a magyar zsidóság viszonya jóval összetettebb és problémásabb annál, mint ha csupán a – kétségtelenül potitívumként értékelhető – magyar–izraeli együttműködésre, a palesztinpárti tüntetések hiányára vagy az antiszemitizmussal szemben meghirdetett zéró toleranciára hivatkozunk.

 

A MIÉP parlamenti frakciója

A Csurka István vezette Magyar Igazság és Élet Pártja az 1998-as országgyűlési választásokon elért, 5,47%-os eredményével, 14 képviselői helyet megszerezve bejutott a parlamentbe. A házszabály minimum 15 főben határozta meg a képviselők önálló frakcióalakításhoz szükséges számát. Csurka István pártja nem érte el ezt az alsó határt, azonban az Országyűlés elnöke, Áder János által levezényelt házszabály-módosítás lehetővé tette az önálló MIÉP-képviselőcsoport megalakítását amely – bár hivatalosan az ellenzéki pártok közé sorolták, és így az MSZP és az SZDSZ rovására juthatott bizottsági helyekhez és interpellációs lehetőségekhez – a ciklus idején a lényeges kérdésekben együtt szavazott a Fidesz–Kisgazda–MDF koalícióval. Később Csurka István több alkalommal is pozitívan nyilatkozott Orbán Viktorról.

Látszólag nem ide tartozó hír, hogy Lázár János idei, március végi nyilatkozata szerint most a szuverenitáspárti politikusoknak össze kell fogniuk: „Szuverenitáspárti politikusoknak tekintem a mi hazánkosokat és a fideszeseket is. Meg kell fontolni azt, hogy a szuverenitáspárti politikusok a jövőben együtt tudnak-e gondolkodni, együtt tudnak-e dolgozni. De mások is csatlakozhatnak ehhez, mert nem az a lényeg, hogy melyik pártban vagy, hanem hogy Magyarország szuverenitását tartod fontosnak, vagy pedig éppenséggel Magyarország szuverenitásáról másképpen gondolkodsz.”

 

A liberális filozófusok elleni gyűlöletkampány

a populizmus és az értelmiségellenesség egyik érzékletes példája volt a második Orbán-kormány első évében.

Heller Ágnes egy 2011-es interjújából idézünk:

„Filozófusok egy csoportját – de csak azt a csoportot, melynek liberális, baloldali nézetei vannak, és kritikusak a mai Fidesz-kormánnyal, különösen Orbán Vikorral szemben – megpróbálják gazdasági bűncselekménnyel vádolni, anélkül, hogy annak bármiféle alapja lenne. Ez a politikai vádak álarca, ami arra szolgál, hogy a közönség előtt bemocskolják néhány ember nevét. Megpróbálják besározni az embert, mert politikailag ki akarják végezni.”

„Demeter Tamás, az MTA Filozófiai Intézetének igazgató-helyettese 2009-ben antiszemita kijelentéseket tett Gábor Györggyel kapcsolatban, egy karácsonyi intézeti összejövetelen. Demeter – a ma már jogerős ítélet szerint – részegen zsidó összeesküvés-elméletet adott elő, azokat a filozófusokat emlegetve, akik most pellengérre vannak állítva.

Nem állítom, hogy akik most sugalmaznak, azoknak a célja vagy a motivációja antiszemita lenne. De rájátszanak arra, hogy az olvasó mindig jobban elhiszi, ha »büdös zsidókról« mondanak valamit, mint ha másokra mondanak valamit. Az újságokban például csak és kizárólag a zsidók arcképe jelent meg, vagy olyanoké, akiket annak gondolnak.”

„Koncepciós per van, és voltaképp nagyon hasonló. 1973-ban is olyan korszak volt, amikor mi külföldi lapokba írtunk és interjút adtunk. Mi voltunk az egyetlenek, akik külföldi újságírókkal beszéltünk, és így rossz hírét keltettük hazánknak. Ezt akkor úgy fogalmazták meg, hogy államellenes izgatás. Most is államellenes izgatással vádolnak bennünket: beszélünk a sajtótörvény ellen, a magánvagyon államosítása ellen, Radnóti Sándor és én egy-egy mondatot mondtunk Orbán Viktorról, méghozzá azt, hogy Orbánnak diktatórikus hajlamai vannak. Most ezt ő nem fogja megbocsátani, nekem az a véleményem, hogy Orbán Viktor ezt örökké az emlékezetében tartja. Az a véleményem – hangsúlyozom, hogy a véleményem és nem tényként állítom –, hogy ő áll az egész mögött. Itt most gyűlölethadjárat folyik, csak azért, mert más álláspontunk van.”

 

A felemás holokauszt-emlékév

A 2014-es emlékévnek köszönhetően számos elhanyagolt vidéki zsidó temetőt sikerült rendbe tenni és felújítani, és sok település a hajdani zsidó lakosokra és közösségekre emlékező, sok évtizedes mulasztást pótló kiadványokat, monográfiákat jelentetett meg.

Azonban a Mazsihisz közgyűlése úgy határozott, hogy nem vesz részt az emlékév kormányzati programjain. Arra kérték Orbán Vikor miniszterelnököt, hogy állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, továbbá a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet, és a közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt váltsák le a Veritas Történetkutató Intézet éléről Szakály Sándort.

A történelemhamisító, a „német megszállás áldozataira” emlékező, felelősséghárító „Gábriel arkangyalt” a tiltakozások ellenére, 2014 júliusában, egy éjszakai időpontban mégis felállították.

A Sorsok Háza évek óta pusztuló épületegyüttese a mostani kormányváltás pillanatában az MTK sportegyesületé, Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja néven.

Szakály Sándor azóta is a Veritas főigazgatója.

 

Az EMIH helyzetbe hozása

A Heisler András elnökölte Mazsihisszel mint zsidó közösségi csúcsszervezettel való viszony egyre hűvösebbé válásával párhuzamosan a kormány 2019 szeptemberében az Egységes Magyar Izraelita Hitközségben találta meg új, a fenntartások nélküli együttműködésre kapható partnerét.

A budapesti Nagy Imre-szobor hűlt helyén felállított „vörösterror áldozatainak emlékműve” 2019. novemberi avatóján már Köves Slomó vezető rabbi is beszédet mondhatott, és pár nappal korábban a megújult Puskás Aréna pánfelekezeti „felszentelésén” is jelen lehetett; a Mazsihisz e két eseményre már nem kapott meghívót. Köves rabbi a magyar zsidóság derűs reklámarcává vált, akire, mint valami békepapra, hivatkozni lehetett az „antiszemitizmus nélküli” ország hamis imázsához. Köves rabbi és felekezete az állami és kormányzati segítségnek köszönhetően a gazdasági és a kulturális életben is letette a névjegyét: vágóhíd, idősek otthona, tejfeldolgozó, Sorsok Háza, színház, hetilap, hírportál, tévécsatorna tartoznak a portfólióba, ezek egy része azóta befuccsolt vagy befuccsolás közeli állapotba került.

Az EMIH ténykedéséről a Szombat és a kormánytól független sajtó egy része is többször írt, akárcsak a jóval kisebb létszámú ortodox hitközség vezetésében levezényelt puccsról és a Dob–Kazinczy utcai, idegenforgalmi szempontból is értékes ingatlan elfoglalásáról.

Néhány hetes hír, hogy ez utóbbi projekttel sincs minden rendben, kíváncsian várjuk a fejleményeket.

 

A patrióták

Szijjártó Péter (ex-) külgazdasági és külügyminiszter 2025 novemberében Litvániába utazott, ahol többek között Remigijus Žemaitaitisszal, a Nemunas Hajnal nevű „radikális populista” párt  vezetőjével is találkozott. A találkozót 2026 elején Budapesten is megismételték.

A novemberi, litvániai eszmecseréről Szijjártó a következőket posztolta:

„A litván politikusok meglehetősen ritkán nyilatkoznak pozitívan Magyarországról, ugyanis a litván kormánnyal teljesen ellentétesen látjuk az ukrajnai háború ügyét.

Litvánia második legnagyobb pártja, a Nemunas Hajnala nevű pártjával azonban sok mindenben hasonlóképpen gondolkodunk: mindketten patrióták vagyunk, fontosnak tartjuk, hogy az Európai Uniót erős tagországok és erős nemzetek alkossák, kiállunk a migrációval szemben és a józan észre alapozzuk a gazdaságpolitikánkat.”

Arra a körülményre azonban nem tért ki (vagy nem volt róla tudomása, ami szintén baj), hogy a Patrióták pártcsaládba csalogatott Žemaitaitis ellen a kirívóan antiszemita és holokauszt-relativizáló posztjai miatt vádat emeltek, és a Vilniusi Regionális Bíróság bűnösnek mondta ki, igaz, nem jogerősen.

*

A Soros György elleni, éveken át tartó, szándékoltan antiszemita asszociációkat is keltő gyűlöletkampányt, Bayer Zsolt publicisztikai munkásságát és a Horthy-kultusz felélesztését most nem is említettük.