Összesen 407 találat (1 - 20) : Gazdag Péter.
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
„Gyökérből rügyfakadás” címmel látható kiállítás az Alpok alján, amely jelképesen a hagyományőrzéssel egybekötött megújulásra utal.
A világhírű magyar porcelán manufaktúra története már a kezdetektől összefonódott a hazai zsidóság polgárosodásával. A Bakony … Tovább »
Útikönyvek, idegenvezetők visszhangozzák, hogy az új szegedi zsinagóga a legszebb és a második legnagyobb a Dohány utcai után Európában. Ám, szépségnek a művészettörténészek és esztéták még nem találták meg a mértékegységét, ami pedig a nagyságot illeti, a második helyezés … Tovább »
“…könyvemben azt próbáltam meg bemutatni, hogy ez az antijudaizmus kiiktathatatlan eleme annak, amit a Nyugat „gondolkodásnak” nevez.”
David Nirenberg Anti-Judaism: The Western Tradition című könyve rögtön egy évtizeddel ezelőtti megjelenését követően[2] a zsidó tanulmányok … Tovább »
A zsidó férfiak széles körű írástudása, többnyelvűsége, gyakran a héderben és a jesivában magas szinten megszerzett tanulási, érvelési és vitakészsége, életfegyelme, önkontrollja, fogyasztói aszkézise (így az alkoholizmus hiánya) – no meg az, hogy ki voltak zárva a közhivatal … Tovább »
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló
Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
Közgazdaság, irodalom, filmvetítés – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben.
Fóliázatlanul – Klubest Dési Jánossal #2 Hol a pénzünk?
Zsebbenéző beszélgetés a fólia alatt
Dési János vendégei: Iványi György közgazdász és Dr Katona Tamás egyetemi tanár
Időpont: … Tovább »
„1944-ben a Rabbiképző könyvtárából Eichmann utasítására sok ezer kötet könyvet, kéziratot hurcoltak el”.
Történész, hebraista. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett PhD tudományos fokozatot „Jeremiás és Báruk hagyományai…” című disszertációjával. Doktori … Tovább »
Olyan sokan voltak kíváncsiak a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) tegnap esti hangversenyére a Dohány utcai zsinagógában, hogy a földszint zsúfolásig megtelt, és nemcsak az első, de a második emeleti karzatot is meg kellett nyitni a közönség előtt. Az előadást – a Zsidó Budapest … Tovább »
Salgótarjánban született, kutatásai középpontjában Madách Imre és Mikszáth Kálmán életműve áll, de Krúdy Gyula írásművészetének is nagy tisztelője. Szécsényben és Salgótarjánban városi- megyei múzeumokat igazgatott. Tagja, majd főtitkára a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. … Tovább »
Budapest létrejöttének 150. évfordulójához és az Európai Zsidó Kultúra napjához kapcsolódóan vasárnap megkezdődött a közel hét hónapon át tartó Zsidó Budapest 150 éve programsorozat a KULTUTCA fesztivállal, valamint a zsidó származású festő, Hanna Brandt kiállításával … Tovább »
Én még elcsíptem és érzékeltem azt a csendet, azt az összeszorított szájú némaságot, ami Tapolca megcsappant lakosságú utcáinak jellemzője lehetett 1945 őszén, az első olyan szüreten, mikor a még zsidó tulajdonosok által irányított metszés gyümölcsei a Tapolca körüli hegyoldalak … Tovább »
Natan Sharansky és mások fölteszik a kérdést: vajon a zsidó állam hajlandó-e megmenteni az értékes olékat, akiket üldözés fenyegethet Oroszországban.
Izraelt azért (is) alapították, hogy egy őket fenyegető vészhelyzet esetén menedéket biztosítson a zsidók számára az … Tovább »
Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »
Bartók Éva élettörténete meglepő és ellentmondásos – alapjában a magyar Holokauszt traumája határozta meg. Ambiciózus, önmagát kereső, tehetséges és szépséges filmcsillag volt, akinek kálváriájáról egyszer talán majd film is készül.
1997-ben Londonban egy utcán botorkáló, … Tovább »
Pécsett született 1998-ban, gyermekkorát Szigetváron töltötte, azóta is ott él. Középiskolás éveiben kezdte érdekelni a kisváros történelme. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán történelem alapszakos bölcsész képesítést nyert, 2023-ban ugyanitt … Tovább »
1964-ben a Beatles éppen Montrealban koncertezett, amikor fenyegető telefonhívásokat kaptak szélsőjobboldali québeci szeparatistáktól. Azok az együttes dobosát vették célba, és fenyegetőztek, hogy elteszik láb alól a „kis angol zsidó Ringót”.
Az együttes komolyan vette … Tovább »
Tompa Andrea új regénye nem holokauszt-történet, nem is Erdély közelmúltbeli történetét dolgozza fel, bár mindkettő erős vonulatot alkot benne. Mégis, a könyv sokkal inkább élet és halál viszonyáról szól, arról, hogy vajon áldozat-e az, aki itt maradt, aki történetesen elkerülte … Tovább »
“Anyu tehát megint füllentett: az édesapja igenis Kohn Izidor volt, nem pedig a sváb keresztény gazda. És ha mégis a gazda volt a gaz csábító, akkor ő is zsidó volt. Szóval nemcsak félig, hanem közel háromnegyed részben vagyok zsidó. 75 évet kellett várnom arra, hogy végre-valahára … Tovább »