Költöző közösség – közös döntés a jövőről

Megállapodás született a Rabbiképző tanzsinagógájáról, a Rumbach zsinagóga pedig új közösségekkel gazdagodik.

Szántó-Várnagy Binjomin rabbi és közössége (Bét Jehuda) elköltözött a Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) intézményéből. Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnökét kérdeztük a kialakult helyzetről és a döntések hátteréről.

„Nem állítom, hogy ez egy ideális helyzet” – fogalmazott az elnök –, „ugyanakkor közös döntés született, amely mindkét közösség számára megteremtette azt a környezetet, amelyben a két kile, egymástól függetlenül, de együttműködve, egymás mellett megtalálhatja a helyét.”

„A történet még tavaly tavasszal, kora nyáron kezdődött, amikor a Mazsihisz vezetése az OR-ZSE vezetésével közösen megkereste a BZSH-t. Az egyetemen több tehetséges rabbinövendék tanul, és felmerült az igény, hogy – a Scheiber-időszak hagyományait idézve – ismét lehetőséget kapjanak arra, hogy péntek esténként drósét mondjanak, illetve vezessék a szombatfogadásokat.

„Első lépésként az a megoldás született, hogy a közösség továbbra is Binjomin rabbi felügyelete alatt marad, aki tanfelügyelőként segíti a fiatal rabbijelöltek munkáját. „Úgy gondoltuk, ez egy működőképes modell lehet” – emlékezett vissza Mester Tamás.

A mehice kérdése

A folyamat során azonban egy alapvető kérdés merült fel: a férfiakat a nőktől elválasztó mehice használata. A Rabbiképző zsinagógája neológ zsinagóga, és történetileg is annak számított. Binjomin rabbi azonban jelezte, hogy mehice nélkül nem vállalja a feladatot.

„Ez kardinális pontnak bizonyult. A mehicét korábban azért helyezték el, mert a női karzat nem volt használatban. A mehice elhagyásának egyik lehetséges megoldása az lett volna, hogy a hölgyek ismét a karzaton foglalnak helyet, míg a férfiak lent maradnak. A hölgyek azonban – részben fizikai akadályokra hivatkozva – nem kívántak felmenni a karzatra.”

„Amikor világossá vált, hogy a rabbi mehice nélkül nem vállalja a szolgálatot, nekünk más megoldást kellett találnunk” – mondta az elnök. Hozzátette: „Ő ortodox rabbi, mi pedig neológ egyház vagyunk.”

Binjomin rabbi korábban is rendszeresen látogatta a Rumbach zsinagógát, így a helyszín és az ott kibontakozó közösség nem volt számára idegen. A Bét Jehuda közösség tagjai ragaszkodtak rabbijukhoz, és jelezték, hogy követni szeretnék őt.

„Ebben az időszakban már formálódott a Rumbach körzet gondolata. Végül az a megoldás született, hogy Binjomin rabbi és közössége „beköltözik” a Rumbach zsinagógába, míg az OR-ZSE tanzsinagógája visszakerül fenntartójához.”

A BZSH elnöke hangsúlyozta: nem eltávolításról, hanem szervezeti és vallásjogi különbségekből fakadó, közös megállapodásról van szó. A cél az volt, hogy minden közösség saját hagyományaihoz és elköteleződéséhez méltó keretek között folytathassa vallási életét.

*

A döntés hátteréről és jelentőségéről Darvas Istvánt, az OR-ZSE egyetemi főtitkárát és főrabbiját is megkérdeztük.

Mint fogalmazott, a kialakult helyzetet nem egyszerűen „döntésként”, hanem inkább egy minden érintett számára előnyös megállapodásként érdemes értelmezni. A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy a rabbihallgatók – a régi hagyományokhoz visszatérve – ismét saját tanzsinagógával rendelkeznek. Ez a tér lehetőséget ad számukra arra, hogy tanulmányaik mellett védett, szakmailag támogató környezetben végezzék el rabbinikus gyakorlataikat.

Darvas István hangsúlyozta, hogy a gyakorlati képzés kulcsfontosságú a jövő rabbijai számára. A liturgikus feladatok, a közösségi vezetés és a vallási szolgálat elsajátítása nem csupán elméleti tudást igényel, hanem rendszeres, irányított gyakorlatot is. A tanzsinagóga éppen ezt a célt szolgálja: olyan környezetet biztosít, ahol a hallgatók tapasztalt rabbik mellett, biztonságos keretek között fejlődhetnek.

A megállapodás másik fontos eleme Szántó-Várnagy Binjomin rabbi további szolgálata. Darvas István kiemelte, hogy a rabbi folytatja rabbinikus tevékenységét, méghozzá olyan zsinagógában, ahol korábban is gyakran vállalt aktív szerepet. Ez a folytonosság a közösség számára is stabilitást jelent, hiszen a rabbi jól ismeri a gyülekezet tagjait és hagyományait.

A változások a Rumbach utcai zsinagóga vallási életére is kedvező hatással lehetnek. Az utóbbi időszakban egyre aktívabb és ígéretesebb közösségi és vallási élet bontakozott ki az épületben. Darvas István szerint Szántó-Várnagy rabbi intenzívebb jelenléte tovább gazdagíthatja ezt a folyamatot, erősítve a vallási programokat és a közösségi aktivitást.

*

Megkérdeztük Szántó-Várnagy Binjomin rabbit arról, miként érintette őt és közösségét, hogy el kellett hagyniuk az OR–ZSE zsinagógáját, és a jövőben a Rumbach utcai zsinagóga falai között tartják meg a péntek esténként párhuzamosan zajló istentiszteletet.

A rabbi elmondta: a hivatalos indoklás szerint az OR–ZSE zsinagógája elsősorban tanzsinagógaként működik, és ennek megfelelően kell ellátnia feladatát. „Kompromisszumos megoldásként felajánlották, hogy maradhatunk, ám a mehícét eltávolítják, és péntek esténként az egyetem rabbinövendékei vezetnék az imákat” – fogalmazott.

A mehíce kérdését Szántó-Várnagy Binjomin egyértelműen vallásjogi ügynek tekinti. „Számomra ez egyértelmű vallásjogi kérdés. Lehet, hogy mások számára távolibbnak tűnik, de ha a világ vezető ortodox rabbijai azt mondják, hogy az imádkozáshoz szükség van mehícére, akkor azt magamra nézve kötelezőnek tekintem. Amikor elvállaltam a rabbiképző tanzsinagógájának vezetését, ez feltétel volt, a hitközség és az egyetem vezetése ezt akkor is, most is tudomásul vette” – mondta.

Felidézte, hogy amikor visszatért Magyarországra, Deutsch Péter, a Rumbach körzet és a Bethlen téri zsinagóga rabbija kereste meg azzal, hogy csatlakozzon a Rumbach közösségéhez, és hétfőnként, valamint csütörtökönként ott imádkozzon. „Arra is biztatott, hogy közösségeink erősítsék egymást, imádkozzunk együtt.”

Időközben az egyetem vezetésében is megfogalmazódott az igény arra, hogy a rabbinövendékek számára a felavatásuk előtt gyakorlati terepet biztosítsanak. „Ez teljesen reális és érthető igény” – hangsúlyozta a rabbi. Ennek kapcsán a fenntartó Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz–BZSH) és az egyetem vezetése plenáris ülést hívott össze, amelyen az egyetem vezetői, a fenntartó képviselői, Szántó-Várnagy Binjomin és Vadász Magda, a Bét Jehuda Közösség elnöke is részt vett.

„Ez logikus lépés volt, és bizonyos szempontból számomra is megkönnyebbülést hozott, hiszen korábban mind ortodox, mind neológ oldalról rendszeresen kérdezték, hogy hogyan lehetséges, hogy ortodoxként a neológia egyik szimbolikus intézményében teljesítek szolgálatot” – tette hozzá.

A rabbi hangsúlyozta: a Bét Jehuda közösség jól megfér a Rumbach zsinagógában működő másik közösség mellett. „Folyamatos kapcsolatban vagyunk velük, és mindent megteszünk azért, hogy ne okozzunk számukra semmiféle kényelmetlenséget.”

A péntek esti időbeosztással kapcsolatban elmondta: „A péntek a legegyszerűbb nap, mert az imaidők hagyományosan rendezettek. A téli időszakban mi hat órakor kezdjük a szombatfogadást, az ifjúsági istentisztelet pedig hagyományosan este hétkor indul. Elméletileg össze is vonhattuk volna a két alkalmat, de a vezetőség úgy döntött, hogy ezeket külön tartjuk meg.”

*

„A terv az volt, hogy a zsinagóga egyetlen templomkörzettel működjön tovább, megőrizve eredeti funkcióját, miközben együttműködés alakult ki két templomkörzet között.”

Az elmúlt évek közösségépítő munkájának eredményeként ma már nem csupán kulturális térként, hanem vallási és közösségi központként is működik a Rumbach zsinagóga. A változások hátteréről, az újonnan létrejött templomkörzetről és a jövő terveiről Károlyi László elnököt kérdeztük.

Befogadó zsinagóga, erősödő közösség

„A cél kezdetektől az volt, hogy a zsinagóga megőrizze nyitott, befogadó jellegét, miközben stabil vallási közösség épül köré. Az ortodox-neológ vegyes minjen továbbra is megmaradt, amely szorosan kapcsolódik Radnóti Zoltán rabbi tanításához és a Rumbach Tanház munkájához.”

Károlyi László szerint fontos, hogy a közösséget ne bontsák szét kisebb csoportokra, hiszen éppen az együttműködés teremti meg az új kapcsolódási pontokat. Bár jelenleg sok fiatal alkotja a közösség magját, az idő múlásával ezek a fiatalok családot alapítanak, és természetes igény lesz számukra, hogy gyermekeik számára is biztosított legyen a közösségi és vallási háttér.

A közösségépítés alapjai

A Rumbach zsinagógának korábban nem volt saját, stabil közössége. A hitélet újraéledésének egyik fontos pillére a vasárnap reggeli minjen volt, amely főként a Bét Salom és a Bethlen téri közösségek tagjaiból szerveződött. Erre épült rá két további fontos kezdeményezés: Radnóti Zoltán rabbi és Deutsch Péter rabbi rendszeres tanításai, valamint a Rumbi Tanház programjai.

„Ezekkel párhuzamosan új lendületet adott a helynek Dickmann Dávid ifjúsági közössége is, amelyet a pesti zsidó szlengben csak „Dickmann show” -ként emlegettek. A kezdeményezés olyan, főként a Scheiber Gimnáziumhoz kötődő fiataloktól indult, akik modern, fiatalos módon szerették volna megélni zsidó identitásukat és vallásosságukat. A közösség gyorsan fejlődött, és idővel már nemcsak fiatal felnőttekből állt, hanem több generáció is bekapcsolódott a péntek esti szombatfogadásokba.”

A növekvő létszám és aktivitás végül elvezetett ahhoz, hogy a Rumbach legyen Budapest 15. templomkörzete, amely a Dickmann Dávid által szervezett szombatfogadásokból nőtte ki magát.

Két templomkörzet egy zsinagógában

Két templomkörzet is működik a Rumbach zsinagógában: az újonnan létrejött közösség mellett helyet kapott a Bét Jehuda közössége is.

Károlyi László szerint ez Magyarországon úttörő kezdeményezésnek számít, hiszen egyetlen zsinagógai térben több közösség is otthonra talált. A döntést részben személyes és tanítási kapcsolatok is segítették, hiszen a közösségek között már korábban is kialakult együttműködés.

„Az ifjúsági szombatfogadások idővel olyan népszerűvé váltak, hogy szükségessé vált a szervezettebb működés. Egyre többen jelezték csatlakozási szándékukat, köztük olyanok is, akik korábban más templomkörzetekhez tartoztak. Így alakult ki egy sokszínű, formálódó közösségi alap, amely új életet lehelt a zsinagógába. A legfontosabb cél, hogy minél többen találjanak vissza a zsinagógákba, akár a Rumbachba, akár más templomkörzetbe.”

A Rumbachot egyfajta „utánpótlásképzőként” képzelik el: olyan stabil közösségi bázisként, ahol a fiatalabb generációk bekapcsolódhatnak a zsidó vallási és közösségi életbe, és ahol biztosított a generációk közötti folytonosság – zárta a beszélgetést Károlyi László.