„A gólesz száműzetés, a diaszpóra választás is lehet”

Nem szokványos címet adtak a szervezők a győri Menházban vasárnap megnyitott tárlatnak: A gólesz útjain.

„A gólesz száműzetést, tehát kényszert jelent, míg a diaszpóra lehet választott is” – kezdi a kiállítás-cím első részének magyarázatát a Szombat számára Zima András, a Holokauszt Emlékközpont (HDKE) igazgatója, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem docense, majd folytatja: ”Az útjai pedig azért, mert minden tájnak megvannak a sajátságai, a zsidók mindig alkalmazkodtak ahhoz a helyhez, ahol letelepedtek.” Szeretnék a zsidóság útjait, azaz sokféleségét érzékeltetni, vagyis azt, hogy az itteni, ojberlandi (felvidéki) askenázi világ lényegesen eltér a polisi (galicíai) zsidó élettől, ami Kelet-Magyarországra volt jellemző.

„Világképekből, változó társadalomszerkezetekből indultunk ki” – veszi át a szót a kiállítás kurátora, Glässer Norbert, a Szegedi Tudományegyetem docense „A zsidóságot  évszázadokon keresztül a messianisztikus várakozások jellemezték. Gyökeres változást a felvilágosodás és a premodern kor hozott a természetjogi szemléletével és az evilági társadalomjobbító törekvéseivel.” Elmondása szerint a zsidóságot hol elűzték, hol megtűrték, de mindig elkülönültek a városi társadalom többi részétől. Egészen a 19. század végéig volt ez így, amikor Győr város ipari és kulturális modernizációjának egyik mozgatórugójává válhatott, a nem zsidókkal közösen. A Menház gyönyörűen felújított alagsorában összeállított kiállítás pontosan ezt a zsidó polgári életvilágot mutatja be, azt, hogy milyen összefonódások voltak gazdasági, társadalmi, téren, az életmódot és a kölcsönhatásokat illetően, amelyeknek a Soá vetett véget, és amely a régi formájában már sosem volt képes talpra állni. De mégsem ér itt véget a történet, mert a kiállítás utolsó termében megismerhetjük a túlélők és leszármazottak útkeresését. Van, aki visszatért, mások akár az országon belül, akár a nagyvilágban találták meg a boldogulásukat. Mégsem szakadtak el győri gyökereiktől. Üres vitrinek várják itt a további tárgyi, szöveges felajánlásokat.

„Két éve várom, hogy köszönthessem a látogatókat a Gólesz útjain kiállításon” – árulta el a megnyitón tartott beszédében Grósz Andor a Mazsihisz elnöke, aki Győrött született. „A kiállítás a közös történelmet mutatja meg, de nem csupán a pusztításban, hanem az építkezésben, a fejlődésben is.” Sztáray Péter külgazdasági és külügyi államtitkár pedig kifejtette, hogy a holokauszt pusztítása után alig maradt, aki továbbvigye a győri zsidó közösség gazdag hagyományait. Ezért is tartja fontosnak, hogy minél több látogató keresse fel az új kiállítást.

Az ötlet ugyan már nagyon régen megfogalmazódott, de a munka csak bő két évvel ezelőtt kezdődött el. A kutatási anyagokat széles körből válogatták össze, például Domán István néhai főrabbi hagyatékából vagy Csendes Tünde győri doktoranda óriási gyűjteményéből, amit Glässer Norbert rendszerezett kiállításba. Amikor a látogató végigmegy az élményszerű múzeum öt termén, a viszonylag rövid magyarázó szövegek mellett sok hang- és képeffektussal találkozik, valamint néhány interaktív állomással. Aki bővebb információkra kíváncsi, QR-kódok révén a HDKE weboldalához kapcsolódva tudhat meg további részleteket.

Zima nem csak magában a kiállításban gondolkodik, hanem azon túlmenően. „Norbival el tudnánk képzelni, hogy be lehetne iktatni egy örökségturista útvonalba. Ha például valaki megnézi Chaszam Szájfer sírját Pozsonyban, az miért ne jönne el Győrbe megtekinteni a zsinagógát, a temetőt és ezt a kiállítást? A közelben van Bécs, Kőszeg, Sopron is.” Vagyis ki lehetne alakítani egy hasonló túraútvonalat, mint amilyen megvan az ország észak-keleti zugában. De az egynapos turistáknak is érdemes ide benéznie. Glässer azt reméli, hogy a helyi oktatásba is bevonják a tárlatot, például az iskolai holokauszt-emléknap kapcsán. Ez megegyezik Pintér Bence polgármesternek elgondolásával is: „Szeretnénk a kiállítást a város gazdag kulturális kínálatába besorolni. Ezen kívül szándékomban áll az iskolák vezetőinek felhívni a figyelmét erre a kiváló lehetőségre” – osztotta meg a terveit a Szombattal.

A Gólesz útjain jelenleg csak előzetes bejelentkezéssel látogatható, de a jövőben folyamatosan is nyitva lesz a Menházban (Győr, Kossuth Lajos u. 24).