Összesen 237 találat (1 - 20) : Futó Péter.
Csupán öt hónappal azután, hogy 1795-ben báró Orczy József megvásárolta az Országúton álló egyik pesti háza melletti Angol Királynőhöz címzett fogadót, szerződést kötött a pesti zsidókkal egy zsinagóga kialakítására. Az Orczy-házbeli zsidóság 141 éves története kezdődött … Tovább »
Franz Kafka törékeny lélek volt, és noha már megkerülhetetlen kulturális ikon, saját korában sorsa mindvégig árnyékban, félárnyékban alakult.
A kommunista Csehszlovákiában tiltott szerző volt, alakja ma már a cseh, főleg a prágai turizmus motorja.
Agnieszka Holland félig … Tovább »
Schweitzer József a Csákyban – és az ország színe előtt
“Schweitzer Ági emlékének”
Csákyt írok, jóllehet az utca neve ma Hegedűs Gyula utca, és az itt lévő, egy bérház udvarába bújtatott zsinagóga is a címtárakban, hivatalosan Hegedűs. Az utcanévben gr. Csáky Albin … Tovább »
2025-ben kulturális fordulat következett be Amerikában: Donald Trump második elnöki ciklusával a „woke” témákról sokan lekezelően beszélnek, a közösségi média-cégek pedig megszüntették a tényellenőrzést. A sokszínűség pozitív értékből szitokszó lett, a shitposting és … Tovább »
A világ harminc országából több mint ezer nevezés érkezett a New York Digital Awards nemzetközi kommunikációs versenyre, amelyen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) új arculata Dizájn és Kreativitás kategóriában Ezüst Díjat nyert.
A Magyarországi … Tovább »
Pontosan 220 éve, 1805. november 14-én született Fanny Mendelssohn Hensel, a 19. századi romantikus zene egyik kivételes, sokáig méltatlanul háttérbe szorított zeneszerzője.
Fiatalabb öccse, Felix Mendelssohn-Bartholdy révén a zenetörténet sokáig csupán a híres komponista nővéreként … Tovább »
Remekművet gyönyör, ugyanakkor nehéz is elemezni, mert végtelenül érzelem- és gondolatgazdag, komplex és bonyolult műről van szó.
Árva – már a cím sokat sejtető. Így, konkretizáló névelő nélkül globálissá nő az értelme: mindenki árva, árvaságra ítéltetett az … Tovább »
Klein Rózsa Budapesten született, de Rogi André néven Párizsban lett elismert portréfotós.
Legendás, hogy a magyar zsidó fényképészek milyen jelentős mértékben hozzájárultak a világ fotóművészetéhez. Moholy Nagy Lászlóra gondolok, aztán Robert Capa-ra, vagy Marcel Sternbergerre … Tovább »
Hogyan került Jászai Mari a szegedi főrabbi, Löw Immánuel üvegházába? Ki volt a tudós botanikus Löw barátja? Sőt, egy átírt családtörténet hogyan olvadt fel a teljes fikcióban? Kárpáti Péter drámaíró és rendező Térkép a túlvilágról című kötetéről és azonos című … Tovább »
Mostanában megint fellángoltak, majd újra lecsendesedtek a neológiáról szóló viták.
Többféle aktualitásból indultak el, de végül mind ugyanarra a megállapításra futottak ki: kivétel nélkül mindenki konstatálta a neológia önértelmezésének tartós hiányát, valamilyen … Tovább »
A Budapesti Zsidó Hitközség 2024. november 28-i közgyűlése kérdések és hozzászólások nélkül zajlott le. A kevesebb, mint egy órán át tartó eseményt Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg. Darvas István főrabbi nyitóimájával folytatódott a közgyűlés, … Tovább »
A zsinagógáktól a konyhaművészetig
Toledóval kapcsolatban gyakran elhangzik, hogy Toledo “a három kultúra városa”. Ez bizonyos mértékig igaz is, hiszen a három vallás: a kereszténység, az iszlám és a judaizmus a középkorban, egymás mellett élt. Általában amikor ezt a kifejezést … Tovább »
„Miért kelt át Mózes a zsidókkal a Vörös tengeren? / Azért, mert szégyellt velük mutatkozni a parton.”
„Régen, valahol Kelet-Európában, zsidó vándortanító érkezett egy stetlbe (egy zsidók által lakott kisvárosba). Megérkezvén, a városban felkereste a stetl szabóját … Tovább »
Konrád György brácsaművész (1924-2024) Szegedről indult és a leghíresebb magyar zenekarokban játszott az Állami Hangversenyzenekartól a Tátrai Vonósnégyesen át a Fesztiválzenekarig. A századik életévében elhunyt művészre emlékeztek családtagjai, barátai és zenésztársai hétfő … Tovább »
Több mint húsz évvel ezelőtt hatalmas sikert aratott Lengyelországban a pár hónappal a könyv kiadása előtt érettségiző Dorota Masłowska regénye. 2003-ban magyarul is megjelent A lengyel-ruszki háború a fehér-piros lobogó alatt, a kiadók pedig lázasan keresték a gimnáziumok felső … Tovább »
Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti.
Kisebbség … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
Milena Jesenská (1896-1944), a Milena-levelek címzettje a világháborút követő általános szegénység idején került kapcsolatba Franz Kafkával: elbeszéléseit fordította csehre.
A szakmai érdeklődést hamarosan személyes kapcsolat, később szerelem váltotta fel. A levelezésből … Tovább »
Buk Istvánnal a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.
Kérem, mondjon néhány szót családi hátteréről.
Másodgenerációs holokauszt túlélő vagyok. Ketten vagyunk testvérek az öcsémmel. Apánk munkaszolgálatos volt Ukrajnában, anyámat deportálták. Ő abban … Tovább »
Útikönyvek, idegenvezetők visszhangozzák, hogy az új szegedi zsinagóga a legszebb és a második legnagyobb a Dohány utcai után Európában. Ám, szépségnek a művészettörténészek és esztéták még nem találták meg a mértékegységét, ami pedig a nagyságot illeti, a második helyezés … Tovább »