Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján az Uránia Nemzeti Filmszínház (1088 Bp., Rákóczi út 21.) a Hajnali láz, Az Eichmann show és a Saul fia című alkotásokkal, valamint Szilágyi Varga Zoltán Mementó című animációjával emlékezik meg az áldozatokról. Január 30-án, az emléknaphoz kapcsolódva műsorra tűzik az 1984-ben Oscar-díjra jelölt Jób lázadását is.

Raoul Wallenberget, zsidó honfitársaink tízezreinek megmentőjét 1945. január 17-én látták utoljára élve Budapesten. A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban is januárban osztja ki a Wallenberg-díjat a svéd embermentő emlékére olyan embereknek, akik tevékenységükkel, életútjukkal mutatnak példát humanizmusból.

Részlet Keresztesi József Rubin Szilárd. Pályarajz című monográfiájából (Magvető, Bp. 2012). Az oldalszámok a Csirkejáték 2004-es Magvető-féle kiadására vonatkoznak

2015. december 9. és 13. között, Budapesten 4 helyszínen (Jurányi Inkubátorház, Auróra, Kőleves, Dumaszínház) a Hanuka 4. és 8. gyertyagyújtása között.

Vári György Az emberiség végnapjai címmel megjelent, irodalomkritikákat tartalmazó kötete nagy és fontos munka.

A kötelező holokauszttantárgy bevezetése a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nagy vitát gerjesztett. A történészek véleményét már közvetítettük, most a Jobbik küldte el válaszait a témában, de nem mentünk el a párt holokauszthoz, a zsidósághoz fűződő kapcsolata mellett sem. Válaszában Vona Gábor még a Jobbik filmfinanszírozási terveibe is beavatott minket.

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Váratlan, kétharmados arányban nyert a Mazsihisz rendes tisztújításán Heisler András, akinek megbízatása négy évre szól. Részletes tudósítás.

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), lengyel-litván származású zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből az alábbi részlet származik, a Kalligram kiadónál jelent meg.

Van-e a kettőnek köze egymáshoz?

Az elmúlt hetekben megrázta a világot a terror új hulláma. A párizsi véres támadások után, Belgiumban számoltak fel iszlamista sejteket, Izraelben pedig a minap 17 embert késelt meg egy ámokfutó. Mindeközben a közel-keleten hódít az Iszlám Állam, amely nyiltan fenyegeti a nyugati világot. Sokakban felmerül, hogy hol a határ? Mi jöhet még? És miként lehet megálljt szabni az ellenünk irányuló erőszaknak? Ezekre kérdésekre keressük a válaszokat február 12-én 17 órától a Bálint Zsidó Közösségi Házban (Révay utca 16.).

 Elmaradt séták Belgrádban

Részlet egy kisregényből

Péntek délután avatták fel az ETLE BTK második világháborús emlékművét a Trefort Kertben az egyetem azon oktatóinak és hallgatóinak tiszteletére, akik a holokauszt során és a második világháborúban vesztették életüket.

A pénteki avatáson a Trefort-kertben Balog Zoltán, … Tovább »

Mindössze egy centiméter vékony, de kétszáznyolcvan méter hosszú bronzcsík alkotja majd a Trefort-kerten végigfutó holokauszt- és második világháborús emlékművet. Az egyetemi emlékezet hiányairól és a láthatóvá tett nevekről György Péter egyetemi tanárral, a Bölcsészettudományi Kar Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetőjével, a Trefort-kerti Emlékműpályázat bírálóbizottságának tagjával beszélgettünk.

A Jobbik elnöke azt reméli, hogy javulni fog a pártja és a magyar zsidó közösség kapcsolata, amit elősegíthet, hogy a mozgalom miskolci polgármester-jelöltje zsidó származású.

A Jobbik Jakab Pétert önkormányzati képviselőjét kérte fel miskolci polgármester-jelöltnek. Jakab … Tovább »