Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál

Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

A 2014-es Holokauszt Emlékév akár jó esély is lehetett volna arra, hogy változtasson valamennyit. Nehéz eldönteni, kinek a hibája, hogy ez nem, vagy csak nyomokban sikerült. Sikerülhetett-e egyáltalán?

Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.

2015. április 16-án (csüt.) 17 órakor a kiskunhalasi Közösségek Házában (Sétáló u. 8.) filmvetítéssel és beszélgetéssel egybekötött megemlékezés lesz holokauszt áldozataira.

Emlékek a gyerekkorból és a Holokauszt idejéből

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

A Herzog-gyűjtemény hosszú idő után Magyarországra visszakerült, 32 erdélyi ötvösműből álló részét mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum pénteken megnyílt kiállítása.

Erdélyi Lajosné, Anni Csernovicban született, átélte a transznyisztriai deportálást, a szovjet és a román kommunista uralmat. Gyerek- és fiatalkora felidézésében férje, a közismert fotós és újságíró is segített, akinek marosvásárhelyi gyermekéveiről és auschwitzi deportálásáról nemrég jelent meg Túlélés című memoárja.

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Részlet Glässer Norbert Találkozás a Szent Igazzal. A magyar nyelvű orthodox zsidó sajtó cádik-képe 1891-1944 című könyvéből, mely a napokban jelent meg.

A modern tömegtársadalom másik szemléletes jelensége a szimbolikus politika/ nemzetvallás, amelynek orthodox kezelési stratégiái … Tovább »

Erdélyi Lajos fotóművész alig ismert képei láthatók Budapesten.

Ebben a városban a zsidók történetét az üres helyek és a hozzájuk fűződő emlékezet alapján rekonstruálhatjuk.

Egy marosvásárhelyi fotográfus visszaemlékezései

A cionista mozgalmakról, valamint a kibucok kelet-közép-európai történetéről szinte alig tudunk, pedig a két világháború között, illetve a holokauszt után az Izraelbe kivándorolni szándékozó zsidó fiatalok számos esetben helyi szinten próbáltak felkészülni a kivándorlásra, … Tovább »

A két évvel ezelőtti sikerszéria után ismét műsorra tűzték Párizsban
Michel Jonasz közkedvelt sanzonékes Abraham című zenés darabját,
amelyben Lengyelországból Magyarországra emigrált, később a
holokausztban elpusztult zsidó nagyapjának állít emléket. A címszerepet
maga a szerző alakítja, s rendezőként is ő jegyzi az egyszemélyes
darabot. 

Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar
életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az
Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek
kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői és jaj annak, aki ezeket
az árukat az ő megkerülésükkel közvetlenül nyugatról hozza be, még
inkább jaj annak, aki ezeket az árukat az ő világszabadalmuk ellenére
hazai műhelyben, hazai nyersanyagból meri előállítani